Dr. Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport alakulóüléséről (PJK, 2000/1., 20-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is.

1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja.

A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, dr. Gaál Sándor, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezető bírója, dr. Mecsér Györgyi fővárosi bírósági tanácselnök, dr. Sőth Lászlóné legfelsőbb bírósági tanácselnök és dr. Szabó Péter közjegyző, Tatabányáról. Az alakulóülésen a munkacsoport tagjain kívül részt vett dr. Kisfaludi András egyetemi docens, a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság titkára is.

A munkacsoport alakulóülésén a munkacsoport vezetője ismertette a polgári jogi kodifikáció szervezeti kérdéseit és a munkacsoport tagjaként azt a felkértek tekintetében követett szempontot, hogy figyelemmel az öröklési jog sajátosságaira, a munkacsoport munkájában a gyakorlati szakemberek köréből bírók és közjegyzők is vegyenek részt, valamint hogy a munkacsoportban a főváros és a vidék szakemberei is képviselve legyenek.

A munkacsoport előtt álló, az alakulóülésen megbeszélt feladatokat az öröklési jogi szabályoknak az a sajátossága is meghatározza, hogy igaz ugyan, hogy a Ptk. öröklési jogi része az, amelyben a Ptk. 1977. évi, az öröklési jogot is érintő módosítását is ideértve, a Ptk. megalkotása óta a legkevesebb változtatás történt, a gyakorlat mégis arról tanúskodik, hogy ez a változatlanság azzal is jár, hogy az öröklési jog művelői nap mint nap szembekerülnek olyan kérdésekkel, amelyek méltánytalanságát, adott esetben nyilvánvaló helytelenségét, ha egyáltalán, akkor is csak jelentős nehézségekkel, vitatható jogértelmezéssel tudják kiküszöbölni, amelyek ennélfogva mind az elmélet, mind a gyakorlat álláspontja szerint egy új Ptk. megalkotása során újraátgondolásra érettek.

Emellett szó esett a magyar öröklési jognak arról a sajátosságáról is, hogy az, több jogintézményét tekintve is – alapvetően korábbi hagyományokat követve – jelentős eltérést mutat más európai országok öröklési jogának fejlődésvonalától. Így a kodifikáció számára az a kérdés is figyelmet érdemelhet, vajon él-e még az igény, és ha igen, milyen körben ezeknek a hagyományoknak a további megőrzésére, fenntartására.

Egyes öröklési jogi szabályok újraátgondolását a már említettek mellett a családi viszonyokban a Ptk. megalkotása óta bekövetkezett nem jelentéktelen változások is indokolttá tehetik.

A munkacsoport tagjai az elmondottakra figyelemmel számos olyan kérdést felvetettek, amelyek tanulmányban való feldolgozása a Ptk. előkészítő munkálatait gazdagítaná, és több témakör ilyen célú feldolgozását vállalták is. Felmerült emellett, hogy további témák feldolgozására más, a munkába bevonandó szakemberek kapjanak felkérést, úgy hogy a felkérendők személyére vonatkozóan a munkacsoport tagjai részéről javaslatok is elhangzottak.

A munkacsoport tagjai a végrendelkezési jog, az öröklési szerződés, az ági öröklés, az élettársi kapcsolat öröklési jogi kérdései, valamint a hagyatéki tartozásokért való felelősség kérdései köréből vállalták tanulmány írását. Mindenképpen szükséges volna ezeken kívül a házastársi öröklés és a kötelesrész kérdéseinek tanulmányszintű feldolgozása, és felmerült még a kérdés, vajon van-e igény az utóöröklés intézményének újbóli elismerésére, és hogy van-e szükség a közös balesetben, “közös veszélyben” nem feltétlenül egyszerre elhaltak utáni öröklésnek az öröklés általános szabályaitól eltérő szabályozására.1

Igény merült fel végül arra, hogy a munkacsoport vitasson meg néhány az öröklési jog témakörében a közelmúltban elkészült tanulmányt. Ezeket a tanulmányokat, amelyek részben megjelenés alatt állnak, a munkacsoport vezetője el fogja juttatni a munkacsoport tagjainak.

A munkacsoport vezetője javaslatot fog tenni mind a már elvállalt, mind a remélhetően még elvállalandó témakörökben tanulmányok megírására szóló megbízás adására.

JEGYZET

1 A munkacsoport alakulóülését követően két kérdéskörben, nevezetesen a házastársi öröklés témakörében és az utóöröklés kérdéseiről készséggel vállaltak tanulmányírást az öröklési jognak a munkacsoport tagjain kívüli neves művelői.