A cikk letölthető PDF formátumban is.

A Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei szervezete adott otthont annak a konferenciának, amelynek célja az Új Polgári Törvénykönyvről szóló Koncepció kötelmi jogi részének bemutatása volt, és ahol a Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas Megyei Bíróságok bírái mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a Koncepcióval kapcsolatban.

Dr. Mészár Róza a Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg a konferenciát, külön köszöntötte dr. Vékás Lajos egyetemi tanárt, a Kodifikációs Főbizottság Elnökét, a Koncepció kötelmi jogi részének elkészítőjét. Ezután átadta a szót dr. Gátos György nyugalmazott kollégiumvezetőnek, a konferencia levezető elnökének, aki vitaindítójában kifejtette véleményét arról, hogy a Ptk. korszerűtlenné vált, a társadalmi -gazdasági változások jogszabályi változásokat igényelnek.

Dr. Gátos György szerint az új Polgári Törvénykönyvnek sok jogintézményt át kell venni a régiből, ugyanis a hatályos Ptk.-nak olyan jogintézményei is vannak, amelyek a jövőben is használhatóak lesznek. Kiemelte a bírói gyakorlat jelentőségét, de nem értett egyet azzal, hogy a bírói gyakorlat egészét beépítsék az új törvénybe. Véleménye szerint vannak olyan Polgári Kollégiumi állásfoglalások, amelyeket a bíróságok nem is alkalmaznak.

Dr. Gátos György véleménye szerint a kodifikáció során arra kell törekedni, hogy ezt a jogterületet ne szabályozza “túl” a jogalkotó, engedjen teret a bírói mérlegelésnek és jogfejlesztésnek is.

Dr. Vékás Lajos a Kodifkációs Főbizottság Elnöke ezt követően vázolta a Koncepció lényegét, melynek során a hatályos Ptk.-ból indult ki. Véleménye szerint a Ptk.-ban még mindig vannak példaértékű megoldások, ugyanis Polgári Törvénykönyvünk a maga korában magas szintű jogászi munka eredménye volt. Kifejtette, hogy az új Ptk. gerincét a hatályos polgári jog képezi. A Koncepció kialakítása során a hatályos Polgári Törvénykönyv, más polgári jogi jogszabályok és a bírói gyakorlat adta a kiinduló pontot. (Vékás Lajos véleménye szerint a bírói gyakorlatot tágabban kell értelmezni polgári kollégiumi állásfoglalásoknál.)

A Koncepció jelen állapotában egy tematikát jelent, amely összefoglalja azokat a problémákat, amelyek a hatályos joganyaghoz kapcsolódóan felmerülnek. Ez a tematika vázolja a reform feladatait, ismerteti a problémákat és az azokra adható lehetséges válaszokat. Dr. Vékás Lajos a bíróságok képviselőit arra kérte, nyilvánítsanak véleményt arról, hogy mi hiányzik a Koncepcióból, és milyen további változtatásokat tartanak szükségesnek.

A Koncepció részletes bemutatására rátérve rámutatott arra, hogy a Koncepció alaptétele a magánjog egységének megtartása (nem lesz külön kereskedelmi törvénykönyv). Ezzel a Koncepció az ún. monista felfogást képviseli, melynek százéves tapasztalatai vannak Magyarországon. A megkettőzés a XIX. századi történelem szülötte, amely ma már nem tartható. Az állampolgár el tud igazodni a vagyoni forgalomban, ezért egységes szabályozás szükséges a szerződések általános és különös szabályaira, de lesznek (vannak) olyan ügyleti típusok is, amelyek az állampolgárt nem érintik (pl. szállítmányozási szerződés).

Eltérő szabályozási megoldásokra is szükség van, alapvetően a fogyasztóvédelem területén. Nem lehet ugyanis megkerülni jogharmonizációs kötelezettségeinket, így a Ptk. kivételeket fog tartalmazni a fogyasztók által kötött szerződések területén. Az erre vonatkozó joganyag jelentős részét a szerződések általános szabályai közé kell beépíteni, más szabályok az egyes szerződéstípusoknál (utazási szerződés, fogyasztási kölcsönszerződés) kapnak helyet. A fogyasztót csak kogens szabállyal lehet védeni, ami idegen a szerződési jogtól. Ugyanakkor a szerződési szabadságból folyó diszpozitivitás a fogyasztónak is előnyös lehet.

A Koncepció kialakítása során nem vettünk át külföldi mintákat csak azért, mert azok valahol már beváltak. A magyar magánjog 1928-ban már mindent átvett a külföldi kódexekből (a dologi jogot az osztrák, a kötelmi jogot a német, majd a svájci kódex alapján), ami hasznosítható volt. A Koncepcióban gondolatébresztő célzattal, variációs lehetőségként megjelennek azonban bizonyos külföldi példák. A kodifikátor ma már nemzetközi mintához nyúl, a Bécsi Vételi Egyezményhez, az UNIDROIT-hoz, az Európai Szerződési Jogi Elvekhez.

A szerződési jog anyaga két okból is megújulásra szorul. Egyrészt olyan fejlemények történtek, amelyekre a jogalkotó a Ptk.-ban még nem reagált (pl. elektronikus kereskedelem), de ezeket a jelenségeket a tételes jog sem veszi mindig figyelembe. Reformjavaslatok a kodifikációtól függetlenül is felmerülnek (pl. az érvénytelenség jogkövetkezményei kapcsán), a jogi gondolkodás folyamatosan változik.

Az “érvénytelenség jogkövetkezményei” sui generis tényállásként szerepel a Ptk.-ban.
A 32-es számú Polgári Kollégiumi állásfoglalás megtiltotta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinél a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazni lehessen. Ez azonban nehézségeket okoz a bírói gyakorlatban. További bizonytalanság, hogy az eredeti állapot helyreállítása pénzben vagy természetben történjen. A bírói gyakorlat elsősorban a természetben történő helyreállítást alkalmazza. Amennyiben az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, a bíróság a szerződést hatályossá nyilvánítja, és rendelkezik a szolgáltatások megítéléséről. 1977 után a Ptk. arra késztette a bírót, hogy küszöbölje ki az érvénytelenséget, de nem világos, hogy ez egyenrangú alternatíva-e az eredeti állapot helyreállításával. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben ingadozik. Eltérő a gyakorlat abból a szempontból is, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeit a felek akaratából vagy hivatalból alkalmazza-e a bíró. Ha az érvénytelen ügylet tulajdonátruházás, az érvénytelenséggel megszűnik a jogcím, így a tulajdonváltozás sem következik be. Az eladó tehát visszakövetelheti a dolgot. Ha nem tulajdonátruházási szerződésről van szó, vagy nem dolog a szolgáltatás, az eredeti állapotot nem lehet visszaállítani, ami nehézségeket okoz a gyakorlatban. Vékás Lajos véleménye szerint meg kell engedni a jogalap nélküli gazdagodás alkalmazását az érvénytelenség jogkövetkezményei körében.

Ezt követően hozzászólások hangzottak el:

Dr. Kutas Péter (Dombóvár) felvetette a kódex nyelvezetének kérdését és javasolta, hogy az hasonló legyen az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslat nyelvezetéhez. A munkaszerződés beépítését jónak találja, alapvetően a munkaszerződés és a megbízási szerződés elhatárolása miatt. A haszonbérleti szerződéssel kapcsolatban kiemelte a termőföldek haszonbérletének kérdéskörét és az ehhez kapcsolódó előhaszonbérleti jog jogintézményét: véleménye szerint világossá kellene tenni, hogy miként korlátozhatja ez a tulajdonjogot. A témához kapcsolódóan felvetette, hogy a családi gazdaságokkal kapcsolatban a Ptk.-nak rendeznie kellene a családi gazdaságot alapító szerződés szabályait, de más területek pl. a sportszerződések kérdéskörét is rendezendőnek tartja.

Dr. Vékás Lajos válaszában előadta, hogy a kódex nyelvezete a képzett jogász színvonalához igazodik, kivéve a családjog bizonyos témaköreit, ahol szükséges a jogot nem ismerő személy számára is nyilvánvaló kifejezések használata.

Dr. Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár hozzászólásában annak a véleményének adott hangot, hogy pezsgést hoz a magyar jogászi életbe a Koncepció. Az alapelvek közül kiemelte az alanyi jogok szabad gyakorlásának elvét, amelynek jelentősége van (az alanyi jog respektjeként) a közösségi jog és a tagállami jog összekapcsolásában is. Az alanyi jog fontos pont az Európai Bíróság joggyakorlatában, az alanyi jogot a közösségi jog alapján is el kell ismerni.

Dr. Borbély Dalma (Zala Megyei Bíróság) hozzászólásában kérdésként fogalmazta meg, hogy a felhasználási szerződések Ptk.-ba kerülése mellett a szellemi alkotások jogára vonatkozó szabályozás miért nem kerül bele a kódexbe. Kifejtette, hogy a szankciórendszer a szellemi alkotások területén azonos, ami indokolja az erre vonatkozó joganyag kódexbe kerülését. A gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozás Polgári Törvénykönyvbe építésével kapcsolatban felvetette, hogy a szerződés megtámadásának jogát vajon hogyan szabályozza majd a jogalkotó. Gyakorlati problémaként említette, hogy nem egyszerű eldönteni, hogy melyik per tartozik a gazdasági, és melyik a polgári kollégiumhoz. Kérdezte továbbá, hogy a munkaszerződések Ptk.-ba kerülésével a munkaügyi bíróságok önállósága megmarad-e.

Dr. Vékás Lajos válaszában elmondta, hogy a kodifikáció során tekintettel kell lenni bizonyos érdekekre (pl.: a Magyar Szabadalmi Hivatal érdekeire), ugyanis a szellemi alkotások jogának kódexbe építése nem nyerte el mindenkinek a tetszését. Az ellenérv az, hogy még sehol sem történt meg, hogy Polgári Törvénykönyv a szellemi alkotások jogát átfogóan szabályozza. Ez az érv helytálló, de a szellemi alkotások jogának jogszabályai akkor születtek, amikor ez a kérdés még fel sem merült, és az érintettek annak örültek, hogy a joganyagot egyáltalán szabályozták.

A munkaszerződésekkel kapcsolatosan is voltak ellenérvek, de pl. a Munkaügyi Minisztérium üdvözölte a munkaszerződések Ptk.-ba kerülését. A téma azonban napjainkban is sok problémát vet fel. Dr. Vékás Lajos véleménye szerint meg kell várni, amíg a Munka Törvénykönyvén belül véglegessé válik a szabályozás. A társasági jog Ptk.-ba kerülésének nincs akadálya, és a szerződések megtámadásának kérdéskörével kapcsolatos felvetés is azt mutatja, hogy indokolatlan az elszakadása a polgári jogtól, mert gyakorlati problémákat okoz.

Dr. Németh Olga (Nagykanizsa) hozzászólásában azt emelte ki, hogy az emberi jogok védelme több jogterületet is érint, és arra volt kíváncsi, hogy a polgári jogot és a kódexet hogyan érinti a témakör.

Dr. Vékás Lajos szerint el kell dönteni, hogy milyen legyen a viszony a magánjogi norma és az Alkotmány között. Véleménye szerint azt kell elérni, hogy magánjogi jogviszony rendezésének ne lehessen közvetlen forrása az Alkotmány vagy nemzetközi egyezmény. Véleménye szerint nem célszerű magánjogi jogvitát Alkotmány alapján eldönteni, ez ugyanis bizonytalanná teszi a joggyakorlatot. Az ilyen gyakorlat a fórum kérdését is felveti, amely nyilvánvalóan nem fog megegyezni a magánjogi jogszolgáltatással. Véleménye szerint az emberi jogok védelméhez kapcsolódó elveket át kell fordítani a magánjog nyelvére és arra kell törekedni, hogy magánjogi jogviszonyokat magánjogi normával döntsünk el, ellenkező esetben nyitva marad a kérdés, és lezáratlan marad a per.

Dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus egyetértett azzal, hogy a szerződési jogban legyenek alapelvek, de véleménye szerint a szerződési szabadság elvének korlátai között az alakszerűségi kérdésekkel kapcsolatos problémákat rendezni kell. Véleménye szerint ma sok szerződésnél ír elő írásbeliséget a jogalkotó, ami (pl. a biztosítási szerződések esetén) gyakorlati problémákat okoz. Arra az esetre gondolt, amikor a szerződő fél a biztosítási ügynöknek átadja a biztosítási díjat, a biztosító pedig 15 napon belül dönthet az ajánlat elfogadásáról. Ha ez alatt az idő alatt biztosítási esemény történik, a biztosító értelemszerűen nem fogadja el az ajánlatot. Dr. Nochta Tibor véleménye szerint a biztosítási díj megfizetésével a kockázatvállalás elkezdődik, és a szerződést megkötöttnek kellene tekinteni. Az írásbeliség problémakörét az elektronikus kereskedelem szabályozása is felveti.

Az Európai Szerződési Jogi Elvekhez kapcsolódóan felvetette, hogy ott elvként szerepel a közérdek védelme is, amelyet nagyon fontos elvnek tart, de a bíróságoknak útmutatásra lesz szükségük, ha alkalmazni akarják.

Felvetette a bírósági szerződésmódosítás témaköréhez kapcsolódóan a jogszabály általi szerződésmódosítás fenntartásának felülvizsgálatát. Véleménye szerint jogszabály ne avatkozzon már megkötött szerződésbe, és a bírósági szerződésmódosítás lehetőségét is szűkíteni kellene. Kérdésként vetette fel, hogy milyen lesz az új Ptk. emberképe, amelynek szerinte a fogyasztó csak egy mozzanata. Véleménye szerint a Ptk.-nak segíteni, támogatni kell a jogalanyt a társadalmi-gazdasági változások között.

Kérdésként fogalmazta meg azt is, hogy az előreláthatósági korlátok között az elmaradt vagyoni előnyt hogyan szabályozza majd az új Ptk., véleménye szerint ennek az alapelvnek (előrelát-hatóság) át kell hatni az egész Ptk.-t. A célszerűséghez, ésszerűséghez kapcsolódóan megjegyezte, hogy az egyes szerződéstípusoknál már éppen elég felelősségi szabályt alkalmaz a kódex.

Dr. Vékás Lajos válaszában elmondta, hogy az írásbeliség által a szerződési szabadságot csak ott kell korlátozni, ahol erre feltétlenül szükség van. Az alapelvekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy alapelvekre szükség van, de nem célszerű túl sok alapelvet a kódexbe építeni. Azt a veszélyt rejti ugyanis, hogy a jogalkalmazó elvekkel indokol a normával szemben. Ugyanakkor mindig vannak joghézagok, új életviszonyok, amelyeknél az alapelvek alkalmazása szükséges. Az emberképhez kapcsolódóan a fogyasztót tipikusan “relációs” fogalomnak tekinti, amely csak bizonyos relációkban merül fel. Az elmaradt vagyoni előny kérdéskörét Vékás Lajos szerint is még meg kell vitatni. Az előreláthatósági elvnek valódi szerepe a szerződésszegésnél van és nem a deliktuális kárfelelősségnél, ennek figyelembevételével célszerű a szabályozást kialakítani.

Dr. Borbély Dalma (Zala Megyei Bíróság) a nem vagyoni kártérítéshez kapcsolódóan felvetette, hogy ne csak a bíró döntésén múljon az összegszerűség, mert ez ugyanolyan hátrány esetén eltérő gyakorlatot eredményez. A testi épség megsértéséhez kapcsolódóan jogi szabályozást sürgetett, mert a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlata csak későn reagál a változásokra, így az ítélkezési gyakorlatot és annak megyénként eltérő jellegét alkotmánysértőnek tartja.

Dr. Vékás Lajos szerint a megoldás nem Ptk.-beli szabályozást igényel. Véleménye szerint a biztosító társaságoknak van erre vonatkozó gyakorlata (a kalkulálhatóság miatt), ahogyan Nyugat-Európában ennek hatására a bírói gyakorlat kialakult és egységessé vált, úgy nálunk is ki fog alakulni.

Dr. Kocsis Gyula (Zalaegerszeg) üdvözölte a monista felfogást, de szerinte nem érvényesül következetesen a Koncepcióban. Nem tartja jó megoldásnak, hogy könyvenként új számozást alkalmazzon a jogalkotó. Véleménye szerint nagyobb lesz a tévedés lehetősége, ha a § száma elé a könyv számát is oda kell tenni, arról nem is beszélve, hogy a jogban járatlan személyeknek nehézségeket fog okozni. A családjog Ptk.-ba kerülésével kapcsolatban felvetette, hogy ahhoz a gyámsággal kapcsolatos joganyag is szervesen hozzákapcsolódik, amelyet véleménye szerint nem a Ptk.-ban kellene szabályozni. Hiányolta az agrárközösségeket (erdőbirtokossági, legelőbirtokossági társulat), amelyek pedig egyre fontosabbak. Hiányolta továbbá a Koncepcióból a szerződés fogalmát.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan jónak tartja a Koncepció szabályozását, véleménye szerint ezen a területen a hatályos Ptk. felülvizsgálatra szorul, mivel gyakorlata nem felel meg a jogalkotó elképzeléseinek. Ehhez kapcsolódóan kérdezte, hogy a fogyasztó miért csak természetes személy lehet a Koncepció szerint.

Felvetette, hogy ma a Ptk. nem szabályozza a nemlétező szerződéseket, véleménye szerint a Koncepciónak ki kellene mondania, hogy a nemlétező szerződés nem keletkeztet jogokat. Felvetette azt is, hogy a szerződések semmisségével kapcsolatban hiányzik a Koncepcióból a közérdek fogalma. Indítványozta továbbá, hogy az ún. actio popularis ne csak a fogyasztóvédelemre korlátozódjon, hanem a környezetvédelemre és a civil társadalom érdekének védelmére is. Javasolta, hogy a kötbér szabályozásánál az írásbeliséget ne mellőzze a jogalkotó, ez ugyanis bizonyítási nehézségeket fog felvetni.

A tulajdonjog fenntartásának szabályozásával kapcsolatosan nem tartja jó megoldásnak, hogy a tulajdonjog fenntartásának ideje alatt a vevő eladhatja a dolgot, és ebben az esetben a vételárra terjed ki a tulajdonjog fenntartása, ez ugyanis nem az eladó jogát biztosítja. A kamat szabályozásával kapcsolatosan kifejtette, hogy a hozzátartozók körében az ingyenesség vélelmét fenn kellene tartani. A szerződésszegés körében a jelenlegi hat hónapos elévülés helyett hosszabb elévülési időt tart indokoltnak, a Koncepció megoldását jónak találta. A bank- és hitelviszonyok szabályozása körében hiányolta a bankkártya-tulajdonost védő szabályokat. A kártérítésre vonatkozó szabályozási alternatívák közül az első megoldást támogatta.

Dr. Vékás Lajos válaszában kijelentette, hogy a gyámhatósági eljárás szabályai nem kerülnek bele a Ptk.-ba. Egyetértett a dologi jogra vonatkozó javaslatokkal, de a szerződés fogalmának kodifikálásával nem. Véleménye szerint a jelenlegi Ptk. megadja a szerződés fogalmát, mely szerint két vagy több jogalany egybehangzó akaratnyilvánítását szerződésnek tekintjük. Ha ebből valami hiányzik, a szerződés nem jött létre, és rendelkezni kell ennek következményeiről. Az új Ptk. sem akar definíciókat adni, csak a normatartalmat kijelölni.

Az általános szerződési feltételek körében egyetértett azzal, hogy nem sikerült jól átvenni az irányelveket. Ezek az irányelvek a fogyasztót védik, függetlenül attól, hogy az általános szerződési feltételek tisztességtelenek-e. Magyarországon a jogalkotó összekombinálta az általános szerződési feltételek szabályait a fogyasztóval kötött szerződésekben tisztességtelen általános szerződési feltételek szabályaival, amelyből rossz megoldás született. Véleménye szerint ezek a feltételek legyenek semmisek, és ne csak megtámadhatóak.

A kamatra vonatkozó megállapítással egyetértett, de a kötbérre vonatkozó javaslattal nem. Kifejtette, hogy a vételárat sem kell írásba foglalni, így az alakszerűségnek nemcsak a bizonyítás körében van jelentősége. A tulajdonjog fenntartással kapcsolatban a Koncepció csak egy ötletet tartalmaz arra tekintettel, hogy a hitelbiztosítékok joga és ennek gyakorolta az utóbbi időben megváltozott.

A fogyasztó fogalmával kapcsolatban nem találtak jobb megoldást, ugyanis általánosan nehéz megfogalmazni a fogyasztó fogalmát. Bizonyos esetekben (pl. bankügyleteknél) nemcsak a természetes személyt tekintik majd fogyasztónak.

Dr. Nemessányi Zoltán egyetemi tanársegéd véleménye szerint indokolt lenne elhatárolni az ajánlatot a felhívás ajánlattételre jogintézményétől, ahogy az a Giuseppe Gandolfi paviai professzor és munkacsoportja által készített Európai Szerződési Törvénykönyv előtervezetében szerepel. Bizonytalannak tartotta a bizományi szerződés fogalmát is alapvetően abból a szempontból, hogy a Ptk. 507. §-a a bizományi szerződés fogalmát adásvételi szerződés kötésére korlátozza, az 513. § (2) bek. szerint azonban bizományi szerződésnek minősül az a szerződés is, amelyben a bizományos más szerződés kötésére vállal kötelezettséget.

Dr. Kecskés László a felhívás ajánlattételre jogintézményével kapcsolatban kifejtette, hogy a mai Ptk. a szerződéskötési kötelezettséghez köti a jogintézményt és nem világos, hogy erre egyáltalán szükség van-e.

Dr. Vékás Lajos szerint a szerződéskötési kötelezettség ma periférikus kötelezettségnek tekinthető, amely az új Ptk.-ban csak szűk körben fog megjelenni. Az ajánlat szabályozásával kapcsolatban elmondta, hogy a hatályos Ptk.-ban a szerződés megkötésének szabályai nem egymás után találhatóak, ami alapvetően azzal áll összefüggésben, hogy a Ptk.-ban nincs külön jogügyleti tannal foglalkozó rész. Az új Koncepcióban ezt fel akarják számolni, amit az általános szerződési feltételek is indokolnak. A szerződéstípusokkal kapcsolatosan, így a bizományi szerződéssel kapcsolatban az átalakítás indokolt. Az egyes könyvek számozása tekintetében jobb megoldásnak tartja a könyvenkénti számozást, ami a módosítások esetén is praktikusabb. Ugyanakkor elismerte, hogy a tévedés lehetősége a könyvenkénti számozásnál nagyobb.

A konferencia zárásaként dr. Gátos György megköszönte a hozzászólásokat, hasznosnak minősítette a konferenciát, és annak a véleményének adott hangot, hogy az idő dönti majd el az egyes javaslatok használhatóságát.

*egyetemi tanársegéd PTE-ÁJK