A cikk letölthető PDF formátumban is.

A következőkben az új Polgári Törvénykönyv koncepciója (vö.: Magyar Közlöny 2002. évi 15. szám II. kötet) néhány vitájáról számolunk be röviden:

1. 2002. március 5-én a Volán Egyesülés, illetve tagvállalatai vezetői és képviselői (főként jogtanácsosok és ügyvédek) fejtették ki véleményüket Sáriné dr. Simkó Ágnes (miniszteri biztos, az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Titkárságának vezetője) bevezető előadását követően az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról.

Felhívták a figyelmet az angolszász szerződési modellek, új szerződéstípusok, bizalmi kéz, tejességi klauzula stb. elterjedésére, valamint arra a tényre, hogy a részletező angolszász típusú – gyakran angol nyelvű – szerződések már a magyar üzleti partnerek egymás közötti viszonyában is gyakorivá váltak.

Nem értettek egyet a megbeszélés résztvevői azzal a gyakorlattal, hogy a Ptk.-ban szereplő egyes fogalmakat más jogszabályok eltérő tartalommal használnak [Vö. ART 1. § (7) bekezdés]. Az ún. blanketta szerződésekkel szemben a fogyasztók erősebb védelmét tartanák szükségesnek, a “blanketták csatája” rendezését, az export- import bizományi ügyletek részletesebb szabályozását javasolták, valamint a váltóra vonatkozó miniszteri rendeleti szabályok és az 1978. évi 8. törvényerejű rendelet rendelkezései felülvizsgálatát. Felhívták a figyelmet a Ptk.-hoz szorosan kapcsolódó jogszabályok (pl. utazási szerződések, lakásbérlet, nemzetközi magánjog területén) áttekintésére is.

Felvetették, hogy az állam szerepe és képviselete, a magán és a köztulajdon elhatárolása részletesebb kifejtése lenne indokolt a koncepcióban. Jelezték, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat nem fogadja el a Ptk. elveire hivatkozást (tájékoztatási, együttműködési kötelezettség). Egyes hozzászólók helyeselték a családi jognak a Ptk.-ba kerülését, míg a társasági törvény külön tartását javasolták az eljárási szabályokkal való szoros összefüggésekre is figyelemmel.

Többen is felvetették: a személyszállításban jelentős gondot okoz, hogy a szerződés ráutaló magatartással jön létre, a szolgáltatás igénybevevőjének igazoltatására, személyes adatai más módon beszerzésére nem jogosult a szerződő partner. A személyszállításra vonatkozó részletes szabályozással javasolták kiegészíteni a koncepciót, illetőleg az új Ptk.-t. Felvetették, hogy a közszolgáltatás definíciója, az állam és a közszolgáltató közötti jogviszony szabályozása jelenleg hiányzik, a fuvarozás és szállítmányozás szabályai pedig bővítendőek lennének.

A résztvevők erőteljesen támogatták a koncepció azon gondolatát, hogy a Polgári Törvénykönyvet csak kifejezetten erről szóló törvényben lehessen módosítani a jövőben.

2. A Veszprém Megyei Bíróság 2002. március 11-én tartott szakmai napjának fő napirendi pontja az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának megvitatása volt. Sáriné dr. Simkó Ágnes vázolta a Koncepció előkészítésének folyamatát, bemutatta az új törvénykönyv előkészítését indokoló főbb szempontokat, az új Polgári Törvénykönyv társadalmi modelljét, tervezett tartalmát és felépítését. Az előadó ezt követően ismertette a Személyek, a Családi jog, a Dologi jog és a Kötelmi jog könyvek koncepciójának főbb elemeit.

A hozzászólók közül egyesek aggályosnak tartották a családjogi törvény Ptk.-ba kerülését. Azzal mindenki egyetértett, hogy az új kódexet ne lehessen más tárgykört szabályozó törvények végén módosítani.

Az erdőgazdálkodáson kívül okozott vadkár megtérítése kapcsán a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi “bakugrása”, illetve az FVM miniszteri rendeleti szabályozás helyett a korábbi törvényi rendezéshez való visszatérést javasolják, ugyanakkor aggályosnak tartják, ha túl sok önálló káralakzat kerül a kódexbe.

A kontraktuális és a deliktuális felelősség elválasztása kapcsán felvetették, hogy gyakorlati elhatárolási gondok lesznek, az előreláthatóság vizsgálata szubjektív elemek értékelésével is jár szükségszerűen.

A semmisség kapcsán jelezték, hogy a perbeli legitimáció eljárásjogi kérdés inkább. A jogszabályba ütköző szerződés hivatalbóli észlelése, a következményekre történő figyelemfelhívás stb. szintén az anyagi joghoz szorosan kapcsolódó eljárási kérdéseket vet fel.

Az ügyleti és a késedelmi kamat mértékének a jegybanki alapkamathoz kötése helyett a költségvetési törvényben történő szabályozását támogatnák inkább a Szakmai Nap résztvevői.

3. A Speditőr Club résztvevői 2002. március 27-én meghallgatták Sáriné dr. Simkó Ágnesnek a Ptk koncepció előkészítését és főbb jellemzőit ismertető bevezető előadását. Ezt követően a résztvevők jelezték, hogy írásos észrevételeket is fognak tenni néhány témakörben. Így pl. jelezni kívánják, hogy jelenleg hiányzik a fuvaroztató fogalmi meghatározása a szabályozásból. Indokoltnak tartanák a törvényes zálogjog lehetőségének kiterjesztését a következő küldeményre is. Jelezték, indokolatlan, hogy zálogjogukat a vámhatóság zálogjoga megelőzi. Indokoltnak tartották egyes résztvevők a késedelemhez fűződő szankciók, a felelősségi szabályok, a kárfelelőség limitálása, a gyűjtőforgalom szabályozása újragondolását.

4. Nagy érdeklődés kísérte 2002. április 4-én Vékás Lajos előadását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Jogi Szekciójának ülésén. A következő témakörök kiemelésével került sor az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának bemutatására:

1. tartalmi határok (a családjog, a társasági jog és a szellemi alkotások joga “beemelésének” lehetőségei az új Ptk.-ba),

2. alanyok (a monista és a dualista felfogás bemutatása, a monista megközelítés mellett a fogyasztóvédelem helyzete),

3. az érvénytelen szerződés jogkövetkezményei és tulajdon átruházás (az eredeti állapot helyreállítása a tulajdon átruházásnál lehetséges – rei vindicatio -, más esetben a korábbi bírói gyakorlat a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint járt el.

A hozzászólók felvetették többek között azt a kérdést, hogy a forgatmányozás elmaradása az egész részvényvásárlási ügylet érvénytelenségét vonja-e maga után. Az értékpapírral annak birtokában lehet rendelkezni, ez a szabályozás idejétmúlt, a teljes anyagi értékpapírjog áttekintése indokolt. Felmerült, hogy az ingatlanforgalom terén a bírói ellenőrzés erősítése lenne szükséges. Az egyetemleges kárfelelősségre vonatkozó kérdésre az előadó jelezte, hogy a bírói gyakorlat az okozatosság egységéből indul ki és nem a szándékegységből. Az ún. fogyasztóvédelmi jogalkotásra vonatkozó kérdés kapcsán jelezte, hogy az új Polgári Törvénykönyvben “helyet kell hagyni” e rendelkezések beiktatása érdekében.

(Szerk.)

Hozzászólások

hozzászólás