A cikk letölthető PDF formátumban is.

A Kormány 1009/2002. (I. 31.) Korm. határozata elrendelte az új Polgári Törvénykönyv Koncepciójának a Magyar Közlönyben történő közzétételét, és egyben hozzájárult annak széleskörű szakmai, társadalmi vitára bocsátásához. A Koncepció a Magyar Közlöny 2002. január 31-i 15. számának II. kötetében megjelent.

Folyóiratunk folyamatosan hírt kíván adni a Koncepció szakmai vitáiról. Ebben a számban két vitáról adunk rövid beszámolót.

1. A Magyar Jogász Egylet Bács-Kiskun Megyei Szervezete 2002. február 1-jén a Megyei Jogásznap keretében rendezett vitát. A Kecskeméti Városi Bíróság dísztermében összegyűlt megyei jogászok előtt Vékás Lajos egyetemi tanár, a Kodifikációs Főbizottság elnöke tartott bevezető előadást a Ptk. reformjáról.

Előadásában kiemelte az új Ptk. megalkotásának főbb indokait, és szólt a változtatás irányairól. A megalkotás alatt lévő Kódex tartalmi határaival kapcsolatban beszélt a családjog normáinak integrálásáról, a társasági jog anyagának a Ptk.-ba történő beépítési problémáiról és a szellemi termékek felhasználására vonatkozó szerződések szabályainak az egyes szerződéstípusok normái közé történő beillesztéséről. Az előadó hangsúlyozta: az új Polgári Törvénykönyv a szociális piacgazdaság társadalomképét tekinti modelljének. A Koncepció ebből a szempontból az Európai Unió tagállamaiban elfogadott társadalmi modellt választja mintának. Ez a modell egyrészt a magántulajdon, a magánautonómia és a szabad vállalkozás elismerését és védelmét jelenti. A modell másrészt azt kívánja meg a polgári jogi szabályoktól, hogy juttassák kifejezésre a szociális igazságosság követelményét, ott és annyiban, ahol és amennyiben az a piaci verseny szabadságának feltételei között lehetséges. Különös jelentőséget tulajdonít a Koncepció a szociális szempontoknak a családjogi viszonyok rendezésében.

Az előadás hangsúlyozta, hogy az új Polgári Törvénykönyv monista elven épül fel: egyaránt átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, vagyis a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek és a magánszemélyeknek magánjogi viszonyait. Ez a felfogás mindenekelőtt a szerződési jog új szabályainak kidolgozásánál játszik fontos szerepet. A monista elvből következik, hogy a szerződések általános szabályainak képeseknek kell lenniük valamennyi jogalany kapcsolatának rendezésére. Az egyes szerződéstípusok szabályozásánál pedig az üzleti világ szerződéstípusait (bizomány, fuvarozás, szállítmányozás, ügynöki megbízás, raktári letét stb.) eleve a vagyoni forgalom professzionális szereplőinek igényszintjére kell modellezni. Ez a megoldás egyben azt a követelményt támasztja, hogy a szerződési jogban sajátos kivételes szabályokkal kell biztosítani a fogyasztók magánjogi védelmét.

A leendő Kódex szerkezetével kapcsolatban az előadás kiemelte, hogy a Törvénykönyv könyvekből épül fel: a személyek, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog és az öröklési jog normái kerülnek külön-külön könyvekbe.

Az előadó hangsúlyozta: a Koncepció a hatályos jog anyagából indul ki, és ezért az új szabályozás felhasználja a Ptk. négy évtizedes gyakorlatának számos jövőbe mutató hasznosítható tanulságát. A tervezett változtatások közül részletesen szólt a kártérítési felelősségi szabály kimentési klauzulájának módosításáról. A Koncepció – lényegében a bírói gyakorlat tendenciáját követve – őszintén ki akarja mondani: a kártérítési felelősség kimentésének elvi határát nem a tipizált felróhatóság követelménye, hanem a – belső és külső – elháríthatatlan ok képezi.

A beható vita résztvevői feltétlenül helyeselték az új Polgári Törvénykönyv megalkotásának tervét, az ítélkezési gyakorlat problémáinak oldaláról hangsúlyozva annak szükségességét és helyességét. Többen szóltak a családjog integrálásának megvalósítása során érvényesítendő sajátos szempontokról. Kérdésként vetődött fel: a társasági jog anyagának beépítése érinti-e, s ha igen, mennyiben a cégjog szabályait. Hozzászólás érintette a “gazdálkodó szervezet” kategóriájának tervezett megszüntetését, és az ebből adódó jogalkotás-technikai problémákat. Többen nyilvánítottak véleményt a kártérítési felelősségi jog általános szabályának módosítási tervével kapcsolatban is.

2. A Magyar Jogászegylet Biztosításjogi Szakosztálya 2002. február 5-én a Budapesti Ügyvédi Kamara tanácstermében vitaülést rendezett az új Polgári Törvénykönyv deliktuális felelősségi jogáról. A bevezető előadást Lábady Tamás, a Baranya Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának vezető bírája, tanszékvezető egyetemi docens, a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja tartotta. Előadásában kiemelte a Koncepció kártérítési felelősségi jogi tételeinek változtatási irányait, és szólt azok indokairól. Előadásában – többek között – szólt a szerződésszegésből és a szerződésen kívüli károkozó magatartásból eredő kártérítési kötelmek hasonlóságáról és különbségeiről, és kiemelte azok kodifikációs következményeit. Az előadást követő vita egyik központi kérdése a kártérítési felelősség általános szabályának tervezett változtatása volt.

(Szerk.)