A Magyar Jogász Egylet Budapesti Szervezete és a Budapesti Ügyvédi Kamara dr. Szűcs Andrea ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese elnökletével 2002. május 10-én a Budapesti Ügyvédi Kamara kistermében a Polgári Törvénykönyv koncepciója családjogi és öröklési jogi könyve köréből rendezett vitaülést.
A bevezető előadást Weiss Emilia egyetemi tanár, a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja tartotta.
Az előadásban felhívta a figyelmet arra, hogy a készülő Polgári Törvénykönyv a családjog és az öröklési jog területén sem tekinti helyesnek a mindenáron való változtatni akarást, minden kérdésben új megoldás keresését. Erre figyelemmel ismertette az előadás azokat a főbb kérdéseket, talán nem is mindig koncepcionális kérdéseket, amelyeket a Koncepció a családjog és az öröklési jog területén változtatandónak ítélt.
A családjog területén különösen az elmúlt néhány évtizedben a családi és a vagyoni viszonyokban bekövetkezett jelentős változásokon túl egyfelől a családjognak a Polgári Törvénykönyvbe való integrálása, a polgári jog más szabályaival való harmonizálása vagy éppen a családi viszonyok jellegzetességeire tekintettel a különbözőségekre való figyelemfelhívás, másfelől a családjogi tárgyú nemzetközi egyezmények elveinek követése kívántak fokozott odafigyelést. Az öröklési jogban pedig egyfelől a családi és a vagyonjogi viszonyokban bekövetkezett változások és másfelől az öröklési jogi kérdések rendezésében nagyobb súllyal bíró hagyományok követése közötti megfelelő összhang megkeresése volt a fő feladat.
Emellett a családjog területén nyitott volt a Koncepció a bírói gyakorlat által felvetett, az öröklési jog területén pedig mind a közjegyzői, mind a bírói gyakorlat által felvetett kérdések tekintetében törvényi rendezésre irányuló javaslatok megtételében is.
A vitában a családjog köréből különösen a házassági vagyonjog és a házastársi lakáshasználat kérdésköréből merültek fel észrevételek. Így igény merült fel a házastársi életközösség megromlása, megszűnése esetére a bankszámlák, valamint egyéb, az egyik házasfél kizárólagos rendelkezése alatt álló követelések tekintetében megfelelő biztosítási intézkedések megtétele lehetőségének törvényi szabályozására és a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásba vételére azzal, hogy ezt a nyilvántartást az Ügyvédi Kamarák vezethessék. A házastársi lakáshasználat rendezése tekintetében különösen a különvagyoni lakást elhagyó nemtulajdonos házastársat megillető lakáshasználati jog ellenértékének jogossága kérdőjeleződött meg. Ebben a körben még a törvény szerint mérsékelhető lakáshasználati jog ellenértékének megítélését is nem egy esetben méltánytalannak ítélték, és felmerült az a gondolat is, hogy e tekintetben jusson jelentőséghez az is, hogy melyik házasfél hibájából került a házasság felbontásra vagy került sor a lakás elhagyására kötelező ítélet meghozatalára. A családjog szabályainak a Polgári Törvénykönyvben való szabályozásának megkérdőjelezése a vitában nem merült fel.
Az öröklési jog kérdésköréből a házastárs haszonélvezet-öröklése elleni érvek kerültek hangsúlyozásra. Különösen méltánytalannak ítélték ezt a fiatal második házastárs és az örökhagyó korábbi házasságából született, nem egyszer a második házastársnál alig fiatalabb gyermek öröklésének konkurenciájában. E tekintetben azokban a korántsem ritka esetekben, amikor az örökhagyó egyetlen jelentősebb értékű vagyontárgya a fiatal második özveggyel közösen lakott különvagyoni lakása vagy családi háza a házastársi haszonélvezet megváltásának mai szabályai, amelyek ennek a lakásnak a tekintetében a haszonélvezet megváltását – az esetek többségét szem előtt tartva minden bizonnyal méltányosan és jogosan – nem teszik lehetővé, a korábbi házasságból született gyermekeket rendkívül hátrányos helyzetbe hozzák. A házastárs haszonélvezet-öröklésének hátrányai felmerültek az üzletrész, az értékpapírok vagy a szerzői jogok tekintetében is. A hozzászólók ezekkel a hátrányokkal, ezekkel a nehézségekkel szemben a hagyományokhoz való ragaszkodást, mint a házastársi haszonélvezet fenntartásának egyik alapvető érvét, nem látták elegendőnek. Azokkal az előadásban ismertetett eddig beérkezett észrevételekkel, amelyek öröklési szerződés esetén a kötelesrészre jogosult irányában e szerződés szerencse-szerződés jellegére tekintettel a kötelesrész iránti igény el nem ismerése mellett hangzottak el, a felszólalók nem értettek egyet. E tekintetben a Koncepció álláspontját ítélték követendőnek.
Javaslat merült fel arra nézve, hogy a Polgári Törvénykönyv eddigi közeli hozzátartozó fogalma a testvér mellett kerüljön kiegészítésre a féltestvérrel.
(Szerk.)