A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Szakcikkek

Tájékoztató az Új Ptk. Jogegységi Csoportok 2017. február 17-én tartott tanácskozásáról (KD, 2017/4., 558-560. o.)

A Kúria elnökének kezdeményezésére az új Ptk. bírói gyakorlatának alakulását figyelemmel kísérő jogegységi csoportok az ország bíráiból a szervezeti keretektől függetlenül kialakított, önkéntes, kizárólag szakmai érdeklődésen alapuló szakmai közösségek. A jogegységi csoportok 2016-ban kezdték meg munkájukat, amelyet az erre a célra kialakított online felületen végeznek. A jogegységi csoportok ez évi tanácskozására 2017. február 17-én került sor a Kúrián, amely alkalommal a csoportok tagjai az eddig megszerzett tapasztalataikat személyesen is megosztották egymással.

Kemenes István: A kontraktuális kártérítés egyes kérdései (MJ, 2017/1., 1-10. o.)*

A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma célul tűzte, hogy a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv jogalkalmazása során a kontraktuális kártérítés témakörében felmerülő joggyakorlati kérdéseket az illetékességi területén összegyűjti és elemezi. Megkíséreljük bemutatni, hogyan működik az új Ptk. a gyakorlatban, melyek a kontraktuális kártérítés első jogértelmezési problémái az eddigi tapasztalatok alapján.

Új Ptk. a bírósági határozatokban II.

Korábban is közöltünk már döntvénytárakban megjelent, az új Ptk.-val kapcsolatos bírósági határozatokat. Ezúttal a 2017. januári Kúria Döntések két családjogi határozatát, valamint a Fővárosi Ítélőtáblának az Ítélőtáblai Határozatokban megjelent, a szerződések semmisségével kapcsolatos egy határozatát tesszük közzé.

Farkas Yvette: Ptk. Hatodik Könyv Ötödik Része – avagy út az értékpapír Ptk.-ban újragondolt szabályozásáig, gyakorlati szempontból

Értékpapír. Kezdő ügyvédjelöltként, az akkor még formálódó tőkepiaci törvényi szabályozás kellős közepén találkoztam először az értékpapírokra vonatkozó szabályozást érintő kérdésekkel, egy tervezett kötvénykibocsátás kapcsán. Akkor még pusztán az egyetemi tanulmányaimból ismert 1959-es Polgári Törvénykönyv értékpapírjogi szabályozása, a gazdasági társaságokról szóló törvényben a részvénnyel kapcsolatban leírtak, valamint a kötvényről szóló jogszabály (a kötvényről szóló 1982. évi 28. tvr., amelyet a 285/2001 (XII. 26.) Korm. rend. követett) előírásai jelentettek nekem elméleti és némi gyakorlati támpontot.

Bodzási Balázs: A dologi hitelbiztosítékok rendszere a Ptk. 2016. évi módosítása után

Az ügyletkötés szükségszerűen kockázatokkal jár. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb ember kerüli a kockázatot és hajlandó is fizetni azért, hogy az ügyleti kockázatok csökkenjenek. A kockázatkerülő egyének többre értékelik az alacsonyabb, de biztos jövedelmet a magasabb, de bizonytalanabbnál. Az ügyletkötéssel együttjáró kockázatokat elsődlegesen maguk a felek próbálják meg elosztani egymás között. Ebben a szerződéses kockázatelosztásban azonban a jogalkotó is részt vesz, hiszen a polgári jog kógens és diszpozitív szabályai a kockázatok arányos megosztását tartják szem előtt. Az arányos kockázatmegosztás egyúttal a bíróságok számára is egy...

Kőrös András: Az új Ptk. a Kúria gyakorlatában – gyermektartás (CSJ, 2016/3., 47-54. o.)

A Családi Jog a Joggyakorlat rovat keretében új sorozatot indított, amelynek célja a 2013. évi V. törvényhez kapcsolódó felsőbírósági gyakorlat bemutatása a folyóirat tárgykörébe tartozó ügyekben. Ebben a számunkban a kiskorú- és a továbbtanuló nagykorú gyermek tartásának témakörében a Ptk. alapján meghozott kúriai ítéleteket teszünk közzé. A határozatokat – amelyek más folyóiratokban, határozat gyűjteményben nem jelentek meg – szerkesztett és rövidített formában, de a közölt részben szöveghűen tárjuk az olvasók elé. A címek és az alcímek, valamint az alkalmazott törvényhelyek kiemelése a szerkesztőtől származik....

Sárközy Tamás: A Ptk. jogi személy könyve esetleges felülvizsgálatáról (GJ, 2016/7-8., 3-10. o.)

2014. március 15-én lépett hatályba az új magyar Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény. Hatálybalépése óta mintegy két év telt el. Ennek alapján számosan vannak olyanok, akik az Igazságügyi Minisztérium Ptk. intézményes felülvizsgálatára vonatkozó tervét megalapozatlannak, idő előttinek tartják. Különös erővel nyilvánult meg ez a Ptk.-t előkészítő Kodifikációs Szakértő Bizottság vezetőjének, Vékás Lajos professzornak jogi szaklapokban közzétett „nyílt levelében” .

Kövesné Kósa Zsuzsanna: Vagyoni helyzet bizonyításának nehézségei a vagyonmegosztási perekben

Kövesné Kósa Zsuzsanna kúriai bírónő a Családi Jog folyóirat nagy sikerrel lezajlott 2016. május 26-i éves konferenciáján beszélt a jövedelmi helyzet tartási perekben történő bizonyításának nehézségeiről, kitérve a tartásdíj összegét meghatározó egyik alapvető tényezőre, a gyermek szükségleteire is.

Kötelékek és kötelmek

A társadalom rohamos elöregedése, a nyugdíjrendszer ingatagsága, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a család fogalmának változása áll a szülőtartás tervezett szabályairól kitört heves viták mögött. A probléma nem jogi: valójában hosszú távú társadalmi kérdésekre nincs felelet.
Az ember nem azért nem öl, mert tiltja a Btk., és nem azért tartja el a szüleit, mert előírja a Ptk. – mintha ezt elfelejtette volna az ellenzék, amikor a kormány szülőtartási törvénymódosítási javaslatát támadja....

Pintér Attila: Az üzletrész-átruházási szerződésről (GJ, 2016/5., 11-15. o.)

A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) adásvételre vonatkozó szabályait rendelik alkalmazni, az ügylet jogcíme adásvétel. A jogcím választása nem véletlen, mivel a jogtörténeti hagyományok valóban az adásvételi szerződés alkalmazására kényszerítették a joggyakorlatot.

Szalóki Gergely: Szükséges-e módosítani a Ptk. zálogjogi szabályozását? (MJ, 2016/4., 193-202. o.)

Hadd kezdjem rögtön a címben feltett kérdés megválaszolásával: gyakorló jogászként szükségesnek tartom az alig két éve hatályba lépett Ptk. zálogjoggal kapcsolatos szabályainak módosítását. Meggyőződésem, hogy a Ptk. módosítása több egyéb ponton is szükséges, a zálogjogi szabályok felülvizsgálata viszont egyenesen elengedhetetlen nemzetgazdasági érdek. A zálogjogi szabályozás legnyilvánvalóbb hibái már másfél-két évvel ezelőtt is ügyfél rendezvényeink témáját szolgáltatták,[1] az azóta összegyűlt gyakorlati tapasztalatok során felfedett további hiányosságok pedig szinte kimeríthetetlen aranybányául szolgálnak a témaválasztás tekintetében.

Új Ptk. a bírósági határozatokban

A döntvénytárakban is kezdenek megjelenni új Ptk.-val kapcsolatos határozatok. Az Ítélőtáblai Határozatok 2016/1. lapszámából két ilyet közlünk: az első általános szerződési feltétel tisztességtelenségével, a második pedig az alaptőke-leszállítás közzétételével kapcsolatos.