A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Polgári jogi kodifikáció

Kőrös András: A házassági vagyonjog korszerűsítésének elvi kérdései (PJK, 2001/2., 3-18. o.)

E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtized jelentős társadalmi és gazdasági átalakulása folytán Magyarországon, a vagyoni viszonyokban bekövetkezett változások mennyiben teszik szükségessé a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatát: indokolt-e a mai házassági vagyonközösségi rendszer mellett – esetleg választhatóan – más vagyonjogi rendszer (vagyonelkülönítés, szerzeményi közösség) szabályainak törvénybe foglalása, mely kérdésekben igényelne a házassági vagyonjog akár a házastársak egymás közötti viszonyait, akár a házasfelek és harmadik személyek közötti jogviszonyokat illetően kimunkáltabb szabályokat. Megteremthető-e az összhang a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezései és a Ptk. valamint a társasági jog szabályai között (különös tekintettel a magánjog kormányzati...

Kisfaludi András: A kodifikációs Szerkesztőbizottság üléseiről (PJK, 2001/2., 33-34. o.)

Új szakasz kezdődött a Kodifikációs Szerkesztőbizottság munkájában. Eddig jobbára a készülő Polgári Törvénykönyv határvonalainak kijelölése volt napirenden, s a Bizottság elhatárolási kérdésekben foglalt állást. Közben pedig a munkacsoportokban folyt a kijelölt területek szabályozási koncepciójának előkészítését szolgáló alapozó munka. A kodifikációs tanulmányok megvitatásával a munkacsoportok kijelölték azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekben álláspontjuk szerint a szabályozás modernizálására lesz szükség, s az új szabályozás irányait is megpróbálták meghatározni. Ennek eredményeként a munkacsoportoknak – a kodifikációs munka eredeti ütemtervének megfelelően – ez év tavaszára el kell jutniuk oda, hogy saját részterületük koncepciójának tervezetét elkészítsék. A Szerkesztőbizottság pedig e részkoncepciók...

Ficsor Mihály Zoltán: A szellemi tulajdon és a Ptk. (PJK, 2001/2., 27-30. o.)

(észrevételek és javaslatok a polgári jogi kodifikációhoz) 1. A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság részére a közelmúltban két előkészítő tanulmány is készült az iparjogvédelemnek és a szerzői jognak a Ptk.-hoz fűződő viszonyáról. E tanulmányok – amelyek komoly erőfeszítéseket tükröznek és alkalmasnak látszanak arra, hogy a szellemi tulajdon és a Ptk. kapcsolatát tisztázó szakmai eszmecsere kiindulási alapjául szolgáljanak – megjelentek e folyóirat egyik korábbi számában is.1 Hasonlóképpen megjelent a Kodifikációs Főbizottság határozata is “a szellemi alkotások joga és az új Ptk. viszonyára vonatkozóan”.2 Ez az írás elsősorban nem a két említett tanulmány vagy a kodifikációs bizottsági határozat...

Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. szeptember és október 16-i üléséről (PJK, 2000/4., 25-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport szeptember 11-i ülésén az ági öröklés kérdéseivel, a kötelesrész kérdésével és a szerzői jog és az öröklési jog összefüggésével kapcsolatos néhány kérdéssel foglalkozott. Az ági öröklés témakörében a vita alapját dr. Mecsér Györgyi: Az ági öröklés és az új Polgári Törvénykönyv című tanulmánya képezte, a kötelesrész témaköréből külön tanulmány nem készült ugyan, de rendelkezésre álltak a munkacsoport tagjainak más, az öröklési jog reformjával kapcsolatos tanulmányai, a szerzői jog és az öröklési jog összefüggéseivel kapcsolatos kérdések megvitatását pedig dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és...

Szeibert Orsolya: A tulajdonjog-fenntartás mint hitelbiztosíték (PJK, 2000/4., 10-21. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés A jogszabály-alkotás nem öncélú tevékenység: a jogi rendelkezések célja minden esetben a társadalmi-gazdasági viszonyok, jelenségek szabályozása, rendezése. Ily módon a valóság és a jogi rendelkezések között mindig szoros a kapcsolat, s a hitelbiztosítékok köre azoknak a területeknek az egyike, ahol a gazdasági szükséglet nagyon erősen sürgeti a leginkább megfelelő jogi megoldások kidolgozását. A hitelbiztosítékokkal kapcsolatos kérdések a tőkekereslet és – kínálat viszonylagos egyensúlya esetén is folyvást felszínre kerülnek, tőkeszegény időszakban pedig különös jelentőséget kapnak. A biztosítékok szerteágazó és népes családjából az utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek azok a...

Sárközy Tamás: Jogképesség – személyiség – jogalanyiság az embertöbbességek – csoportok – szervezetek körében (PJK, 2000/4., 3-9. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés 1. A következőkben foglaltak alapvetően nem tudományos dolgozatot képeznek, hanem lényegében egy kodifikációt elméletileg alátámasztó vázlatot. Tudományos álláspontomat az 1985-ben megjelent “A jogi személy elméletének átalakulása” című könyvemben igyekeztem megalapozni. Az időközi társasági jogi fejleményeket részletesen a “Magyar társasági és konszernjog elvi kérdései” című, megjelenés alatt álló monográfiában kísérlem meg elemezni. Az új magyar Polgári Törvénykönyv esetében, amely azzal az igénnyel indul, hogy szinte minden magánjogi területet magába kíván foglalni a munkajogtól a családi jogon át a társasági jogig, feltétlenül tisztázni kell a koncepcióképzés során, hogy kik...

Menyhárd Attila: Az Európai Unió irányelveinek implementálása és a nemzeti jogalkotás (PJK, 2000/4., 24-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új magyar polgári törvénykönyv alapvető elvi kérdéseinek megvitatására és ennek révén a kodifikáció segítésére létrehozott Nemzetközi Tanácsadó Bizottság második előkészítő ülését* tartotta 2000. szeptember 9-én, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Dékáni Tanácstermében. A tanácskozáson a Bizottság külföldi tagjaként részt vett Prof. Dr. Christian von Bar (Institut für Rechtsvergleichung, Universität Osnabrück), Prof. Xavier Blanc-Jouvan (Faculté de Droit, Université de Paris), Prof. Richard Buxbaum (School of Law, University of California), Prof. Dr. Ulrich Drobnig (Max-Planck Institut, Hamburg), Prof. Antonio Gambaro (Universita degli Studi di Milano), Prof. Sir Roy Goode...

Kisfaludi András: A Kodifikációs Szerkesztőbizottság a személyhez fűződő jogok törvényi szabályozásának módosításáról szóló törvénytervezetről (PJK, 2000/4., 22-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bár a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat egy új Polgári Törvénykönyv kidolgozását tűzte ki feladatul, a munka szükségszerűen hosszú határidejére tekintettel annak lehetőségét is nyitva hagyta, hogy szükség esetén az új törvény megalkotása előtt is el lehessen végezni a halaszthatatlan módosításokat a jelenleg hatályos Ptk.-n. Igaz, hogy a kormányhatározat azt is előírta, hogy ezeknek az előrehozott jogalkotási feladatoknak a listája rövid határidő alatt készüljön el, ám ez a lista nem lehetett teljes, hiszen nem lehetett előre látni, hogy időközben milyen újabb, szintén halaszthatatlannak látszó módosítási...

Fuglinszky Ádám: A kezesség jogintézménye a házaló kereskedelem, illetve a fogyasztói kölcsön szemszögéből a vonatkozó EU irányelvek és a német jog tükrében (PJK, 2000/4., 32-34. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Fogyasztóvédelem, illeszkedési zavarok, kezesség A fogyasztóvédelem az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Az erről szóló passzust a Maastrichti Szerződés iktatta be a Római Szerződés szövegébe (129 a. cikkely), a kérdéses deklaráció az amszterdami átszámozást követően a 153. cikkelyben olvasható.1 A tagállamok a közösségi szabályozásnál szigorúbb rendelkezéseket is alkothatnak. Fogyasztóvédelmi tárgyú irányelvek azonban már Maastrichtot megelőzően is születtek, így a Fogyasztói Kölcsönökről szóló 87/102/EGK sz. irányelv, valamint a Házaló Kereskedelemről szóló 85/577/EGK sz. irányelv. Németország, mint az Európai Unió tagállama szintén megalkotta az irányelveknek megfelelő nemzeti szabályozást, a házaló kereskedésről...

Darák Péter*: A Ptk. Személyek Munkacsoport ülése (PJK, 2000/4., 27-31. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Személyek Munkacsoport 2000. október 19-én dr. Petrik Ferenc vezetésével ülést tartott. Megvitatta: dr. Jobbágyi Gábornak “Az ember és az emberi személyiség” problematikáját taglaló, dr. Havasi Péternek ,A személyek polgári jogi védelmét” taglaló és dr. Darák Péternek “A jogi személyek létrejöttével és megszűnésével” foglalkozó tanulmányait. Dr. Jobbágyi Gábor tanulmányában kifejtette, hogy a személyek joga feltétlenül bővítendő, modernizálásra szorul. A jelenlegi Ptk.-ban a képviselet szabályai kuszák, logikátlanok, áttekinthetetlenek, helytelenül a kötelmi jogban nyertek elhelyezést, holott a képviselet csak meghatalmazás esetén kötelmi jogi jellegű. Az összes többi esetben személy- és családjogi...

Nochta Tibor*: Emlékeztető a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott " Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport" 2000. június 27-én megtartott üléséről (PJK, 2000/3., 34-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000. június 27-én a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Dr. Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, Dr. Molnár Ambrus LEB tanácselnök, Dr. Újváriné dr. Antal Edit egyetemi adjunktus, Dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, Dr. Zavodnyik József Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsos és Dr. Lábady Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök, a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, Dr. Zinszky János egyetemi tanár, Dr. Kecskés László egyetemi tanár és Dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos. Az...

Kisfaludi András: A társasági jog helye a jogrendszerben (PJK, 2000/3., 3-12. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A tanulmány célja és néhány előzetes kikötés A jelen tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja azt a kérdést, milyen viszonyban áll a társasági jogi szabályozás a polgári jogi szabályozással, illetve a megalkotandó új Polgári Törvénykönyvnek milyen módon kell kezelnie a társasági jog anyagát. A logikailag lehetséges válaszok egészen távolálló végleteket mutatnak. A társaságokra vonatkozó jogi szabályozásról állíthatnánk azt, hogy teljes egészében kívül áll a polgári jogon, s azzal semmiféle érdemi kapcsolatban nem áll, de juthatunk arra a következtetésre is, hogy a társasági jog valójában semmiféle specialitást nem mutat...