„Most egy több évtized magánjogát meghatározó, közel 700 paragrafusból álló kódex helyébe lép egy tartalmában is, szerkezetében is megújult 1600 paragrafusos törvénykönyv. Az új Ptk.-ba bekerült a családjog és a társasági jog eddig külön törvényben szereplő szabályozása, valamint számos olyan jogintézmény, amelyek eddig szabályozatlanok voltak. Nem könnyű áttekinteni, megtalálni az azonosságokat és az eltéréseket, az utóbbi körben kiválogatni az érdemi és a stiláris változásokat. Ebben segít a Fordítókulcs.” (Sáriné Simkó Ágnes)

 


Névjegy

Rövid ideig a Pénzügyminisztériumban, majd évtizedekig az Igazságügyi Minisztériumban tevékenykedett, ahol kodifikátorként a polgári jogot, illetve a gazdaságot szabályozó jogszabályok előkészítésében vett részt. Ezeket a tapasztalatokat hasznosította és fejlesztette tovább a Miniszterelnöki Hivatal Gazdaságpolitikai Titkársága, a Privatizációs Kutatóintézet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jogi vezetőjeként. Majd visszatért az igazságügyi tárcához, ahol 12 évig főosztályvezetőként, illetve miniszteri biztosként fő feladata az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében a tárca részvételének szervezése volt. Jelenleg a Gazdasági Versenyhivatalban folytatja gazdasági jogi pályáját.
A Budapesti Corvinus Egyetemen címzetes egyetemi docensként polgári és társasági jogi előadásokat és szemináriumokat tart. Számos szakmai és ismeretterjesztő cikket, könyvet publikált.


Hogy született a Fordítókulcs ötlete?

Mindenki összehasonlítással kezdi az ismerkedést egy új jogszabállyal, ha az egy korábbi helyébe lép. Vagyis a saját magunk számára végzett „feldolgozás” első lépése, hogy elkezdjük tisztázni az eltéréseket. Most egy több évtized magánjogát meghatározó, közel 700 paragrafusból álló kódex helyébe lép egy tartalmában is, szerkezetében is megújult 1600 paragrafusos törvénykönyv. Az új Ptk.-ba bekerült a családjog és a társasági jog eddig külön törvényben szereplő szabályozása, valamint számos olyan jogintézmény, amelyek eddig szabályozatlanok voltak. Nem könnyű áttekinteni, megtalálni az azonosságokat és az eltéréseket, az utóbbi körben kiválogatni az érdemi és a stiláris változásokat. Ebben segít a Fordítókulcs.

Miben különbözik a Fordítókulcs egy kommentártól? Szükség van-e rá a kommentár mellett vagy helyett?

A Fordítókulcs nem fejti ki a változásokat, nem elemzi az eltéréseket. A kommentár ezt teszi, valamint a bírói gyakorlatot is ismerteti. A kommentár és a Fordítókulcs a megismerési, tanulási folyamat más-más szintje, kiegészítik, nem helyettesítik egymást. A konkrét ügy, igény dönti el, melyik kell: elegendő-e megtalálni a korábbival azonos vagy az attól eltérő szabályt és látni az eltérést, vagy mélyebb elemzésre is szükség van. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy valamit hol szabályoz az új Ptk., illetve van-e érdemi eltérés a két kódexben (vagy éppen a családjogi, társasági törvényben) megfogalmazott rendelkezés között, akkor a Fordítókulcsban megnézhetjük. Ha bővebb kifejtésre, magyarázatra, a korábbi bírói gyakorlat bemutatására is igényt tartunk, akkor a kommentárt érdemes fellapoznunk.

Miben tér el a Fordítókulcs a két törvénykönyvet összehasonlító más kiadványoktól?

Úgy tudom, egyedülálló abban, hogy mindkét irányban tartalmazza az összehasonlítást és a változás rövid leírását. Így kereshetjük az új Ptk. egy paragrafusának előzményeit a korábbi Ptk., Gt., Csjt. rendszerében, vagy az 1959. évi IV. törvény felől indulhatunk és megnézhetjük, hogy szól ez az új kódexben. Vagyis oda-vissza használható a Fordítókulcs. A két normaszöveg hasáb alatt mindkét feldolgozásban egy rövid, lényegre törő megjegyzés mutatja be a fő változásokat, vagy jelzi a két normaszöveg tartalmi azonosságát. A megjegyzés gyakran azonos a másik irányú feldolgozásban találhatóval, de az esetek egy részében – ahol a két törvénykönyv rendelkezéseinek szabályozási köre nincs teljes fedésben egymással – más megjegyzések (is) indokoltak az eltérő összefüggések bemutatása érdekében. Érdemes ezért egy-egy szabályt mindkét feldolgozásban megnézni, vagyis oda-vissza igénybe venni a Fordítókulcsot.

Ha már itt tartunk: az új kódex megismeréséhez milyen egyéb hasznos gyakorlati tanácsokat adna?

Már szó volt arról, hogyan szoktuk kezdeni egy új jogszabály megismerését. Biztosan vannak ebben azonosságok, de mindenkinek megvan a saját módszere erre. Azt javaslom, hogy kezdjék az ismerkedést a Fordítókulccsal, de ne csak egy-egy paragrafust, hanem a kapcsolódó rendelkezéseket is olvassák el. Így összefüggéseiben láthatják a szabályozást. Ezután az összehasonlító hasábok alatti megjegyzést érdemes áttanulmányozni: meglepően sok apróbb-nagyobb olyan eltérést fedezhetünk így fel, amelyek első olvasatra elkerülték a figyelmünket. Ahogy az előbb már javasoltam: nézzük meg ugyanazt a paragrafust a másik feldolgozásban is a megjegyzésekkel együtt. Így oda-vissza értelmezni tudjuk a változások lényegét, látjuk az összefüggéseket.

Következő lépésként azt javaslom, hogy tanulmányozzuk a kommentár idevágó részét, megint csak szabályozási környezetével együtt.

Az írásos elemzések mellett segítségünkre lehetnek azok a rendezvények is, ahol a törvény előkészítésben, illetve a Fordítókulcs és a kommentár kidolgozásában részt vevők élőszóban ismertetik az új törvénykönyv legfontosabb rendelkezéseit. A HVG-ORAC Kiadó tavaszi konferenciái az új Polgári Törvénykönyv egészéről képet adnak, ősszel pedig tematikus konferenciákon tekinthetjük át az új kódex egyes könyveit.

Az interjút Dancs Gábor készítette.

Az interjú 2013. április 27-én került publikálásra.