Gárdos Péter: Az európai jog alapelvei – új állomás az európai magánjogi jogegységesítés folyamatában? (PJK, 2007/3., 41-42. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is.

Nehéz feladatot vállal magára, aki ma át szeretné tekinteni, hogy a magánjog területén milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak az európai szerződési jogról szóló 2001-es közleménye1 közzétételét követően újabb reneszánszát éli a magánjogi jogegységesítés. Az elmúlt években több projekt indult, amely a hatályos szabályozás átfogó felülvizsgálatát, illetve a további jogegységesítést tűzte zászlójára.2 2001 óta vizsgálja a Bizottság egy ún. közös referenciakeret (Common Frame of Reference, CFR) létrehozásának a lehetőségét. 3 A CFR-rel párhuzamosan ugyancsak a Bizottság dolgozik a fogyasztóvédelmi irányelvek átfogó felülvizsgálatán. Ennek eredményeként idén februárban jelent meg az ezzel foglalkozó zöld könyv. 4

A gyakran tétova, a nemzeti jogok sajátosságaitól elrugaszkodni nem bíró bizottsági és tanácsi viták mellett ritkán nyílik lehetőség arra, hogy az európai magánjogi jogegységesítést a tudomány kormányzati érdekektől mentes terepén higgadtan vizsgáljuk. Olyan nézőpontból tehát, ahová a tagállamok “aggodalmaskodása” csak ritkán ér fel. Ilyen lehetőséget biztosít a Sellier, a Bruylant és a Staemfli kiadó gondozásában 2006-ban útjára bocsátott új könyvsorozat, amely Principles of European Law sorozatcímen jelenik meg 2006-2009 között. A sorozatot a Study Group on a European Civil Law készíti. 5

Amikor 1999-ben létrejött a Study Group on a European Civil Code az ismert osnabrücki professzor, CHRISTIAN VON BAR vezetésével, szó sem volt még átfogó magánjogi jogharmonizációról. A szervezet az OLE LANDO által létrehozott Commission on European Contract Law “jogutódja”, munkája alapjául az OLE LANDO és HUGH BEALE szerkesztésében megjelent Principles of European Contract Law (PECL) szolgál. 6 Míg azonban a Lando-bizottság célja csupán a szerződési jog közös szabályainak megalkotása volt, a vizsgálaton kívül rekedtek az egyes szerződestípusok és a fogyasztóvédelmi magánjogi szabályok egyaránt, és természetesen – a munka címéből is adódóan – a bizottság nem vizsgált dologi jogi kérdéseket.

A munka célja, hogy három irányban kiegészítse a PECL szabályait. Egyrészt vizsgálja az egyes szerződéseket (így elsősorban: adásvétel, vállalkozási típusú szerződések, hitelszerződések), másrészt szabályozni kívánja a nem szerződésből fakadó kötelmek kérdését (megbízás nélküli ügyvitel, deliktuális felelősség, jogalap nélküli gazdagodás), harmadrészt a szabályozás körébe kívánja vonni az ingó dolgok jogának egyes kérdéseit (így mindenekelőtt a tulajdonjog átruházását és a dologi biztosítékok kérdését).

A Study Group az anyagok készítése során hármas szerkezetben dolgozott. A munka első szintjét a Working Teamek képezték. A munkacsoportok egy professzor vezetésével és néhány fiatal kutató közreműködésével összehasonlító jogi kutatásokat végeztek, amely a későbbi munka alapjául szolgált. A munkacsoport készítette el az általa vizsgált kérdésekben az első tervezetet. A következő szintet az Advisory Councilok képezték, amelyekben egy-egy terület vezető szakértői vettek részt. Az Advisory Council által átdolgozott tervezetek kerültek a Co-ordinating Group elé. A munka legmagasabb szervét képező szervezetben ötven professzor dolgozott. Magyarországról VÉKÁS LAJOS vett részt a Co-ordinating Group munkájában. Ez a szerv döntött az egyes tervezetek elfogadásáról.

A közzétett tervezetek szerkezetükben teljes mértékben követik a PECL-t. A szabályokat követően rövid indokolás (“Com-ments”) található. Ennek célja csupán a szabályok szerepének bemutatása, ezért az nem tartalmaz kitekintést külföldi jogokra, legfeljebb a szabálynak a PECL szabályokhoz való viszonyát tisztázza. Számos helyen az indokolás példákat hoz, amelyek a szabály tartalmának megértéséhez jelentős segítséget nyújtanak.

Az indokolást követően olvashatóak a szabályhoz fűzött jegyzetek (“Notes”). A jegyzetek feladata egyrészt, hogy megmutassák, honnan származik a szabály, másrészt, hogy bemutassák az Európai Unió tagállamainak főbb jogi megoldásait. Noha természetesen ez az áttekintés távolról sem teljes, az összehasonlító joggal foglalkozók számára mégis felbecsülhetetlen értékkel bírnak ezek a kommentárok, hiszen jellemzően tíz-tizenöt ország példáját mutatják be egy-egy résznél.

A tervek szerint a sorozat 13 kötetből fog állni. 2007 tavaszáig ebből négy kötet jelent meg. Az első kötet a Benevolent Intervention in Another’s Affairs (kb. megbízás nélküli ügyvitel), a második;
a Commercial Agency, Franchise and Distribution Contracts
(kereskedelmi ügynöki szerződés, franchise és disztribúciós szerződések), a harmadik a Service Contacts (tág értelemben vett vállalkozási szerződések), míg a negyedik a Personal Security (kötelmi biztosítékok) címet viseli. 2007 októberében várható a Sales Contract (adásvételi szerződés), az Unjustified Enrichment (jogalap nélküli gazdagodás), a Non-Contractual Liability Arising out of Damage Caused to Another (szerződések kívüli károkozás) és a Renting of Movables (ingó dolgok kölcsönbe adása) címet viselő könyvek megjelenése. 2008 folyamán ígéri a kiadó a Security Rights in Movables (az ingó dolgokon alapított biztosítékok), a Transfer of Title in Movables (ingó dolgok tulajdonjogának átruházása) és a Loan Agreements (hitelszerződések). 2009-ben válik teljessé a sorozat a Trust Law és a Terminology, Notion of Consumer, Commerce (terminológia, a fogyasztó fogalma és elektronikus kereskedelem) című kötetek megjelentetésével.

Persze arra a kérdésre, hogy mi lesz a két éven belül elkészülő normaszöveg-tervezet sorsa, nehéz válaszolni. A Study Group munkájának célja “a magánjog európaizálódásának előmozdítása”. 7 Bár a munka jóval azelőtt kezdődött el, hogy a Bizottság nekifogott volna vizsgálni a magánjogi jogharmonizáció lehetőségét, a két munka mára szükségképp összefonódott a különböző fórumokon. Mi sem jelzi ezt jobban annál, hogy a Study Group aktívan részt vesz a CFR előkészítésében és a fogyasztóvédelmi irányelvek felülvizsgálatában.

CHRISTIAN VON BAR a megbízás nélküli ügyvitel szabályait tartalmazó első kötet bevezetőjében rendkívül pragmatikus módon leszögezi, hogy a Study Group munkája kizárólag egy tudományos munka, amelynek “célja nem több, de nem is kevesebb, mint hogy megállapítsa a hatályos jogot, és bemutassa a további fejlődés lehetőségét. (… ) Az a kérdés, hogy az Európai Polgári Törvénykönyv kívánatos cél-e, egy politikai kérdés. “8 Mi csak annyit mondhatunk, akár lesz a jövőben közös európai törvénykönyv, akár nem, ezt a sorozatot – ha másként nem, jogösszehasonlító munkaként – a jogász társadalom mindenképp nagy haszonnal fogja forgatni.

JEGYZETEK

1 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament on european contract law Brussels, 11. 07. 2001 COM(2001) 398 final.

2 A munka áttekintéséhez hasznos támpontot nyújt a Bizottság fogyasztóvédelmi honlapja: http: //ec. europa. eu/consumers/cons_int/safe_shop/ fair_bus_pract/cont_law/index_en. htm, továbbá: http: //ec. europa. eu/ consumers/cons_int/safe_shop/acquis/index_en. htm. Lásd továbbá SZILÁGYI FERENC: Egységesülő magánjog Európában: egy koherensebb európai (EK) szerződési jog útján. Magyar Jog, 2005/10., 622-630. o.

3 Az elmúlt hat évben nem született egyeden dokumentum sem, amely ennek a közös referenciakeretnek a pontos feladatát meghatározta volna. Az elért eredményeket összefoglaló első éves jelentés meghatározza a munka menetét, szervezetrendszerét, de nem definiálja magát a CFR-t. A jelentésből azonban úgy tűnik, mintha a CFR egyik fő területe a fogyasztóvédelmi magánjog vizsgálata volna, ezt támasztja már önmagában az is alá, hogy a Bizottságon belül a fogyasztóvédelemmel foglalkozó főigazgatóság felelős a munkáért. A CFR munka első eredménye 2008-ra várható.

4 2007. február 8-án jelent meg az Európai Bizottság zöld könyve a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágításáról [COM(2006) 744 final], “A Bizottság 2004-ben indította a fogyasztóvédelmi joganyag átvilágítását [COM(2004) 651 final] azzal a céllal, hogy a meglévő jogi keretek egyszerűsítése és kiegészítése révén elősegítse a célul kitűzött jobb szabályozás megvalósítását. Az átvilágítási eljárást az európai szerződésjog és a közösségi vívmányok felülvizsgálata tekintetében a követendő útról szóló 2004. évi közlemény ismerteti. Ez az átvilágítás nyolc fogyasztóvédelmi célzatú irányelvre [Council Directive 85/577/EEC of 20 December 1985 to protect the consumer in respect of contracts negotiated away from business premises, OJ L 372, 31. 12. 1985, p. 31. Council Directive 90/314/EEC of 13 June 1990 on package travel, package holidays and package tours, OJ L 158, 23. 6. 1990, p. 59. Council Directive 93/13/EEC of 5 April 1993 on unfair terms in consumer contracts, OJ L 95, 21. 4. 1993, p. 29. Directive 94/47/EC of the European Parliament and of the Council of 26 October 1994 on the protection of purchasers in respect of certain aspects of contracts relating to the purchase of a right to use immovable properties on a timeshare basis, OJL 280, 29. 10. 1994, p. 83. Directive 97/7/EC of the European Parliament and of the Council of 20 May 1997 on the protection of consumers in respect of distance contracts, OJ L 144, 4. 6. 1997, p. 19. Directive 98/6/EC of die European Parliament and of the Council of 16 February 1998 on consumer protection in the indication of the prices of products offered to consumers, OJ L 80, 18. 3. 1998, p. 27. Directive 98/27/EC of the European Parliament and of the Council of 19 May 1998 on injunctions for the protection of consumers’ interests, OJL 166, 11. 6. 1998, p. 51. Directive 1999/44/EC of the European Parliament and of the Council of 25 May 1999 on certain aspects of the sale of consumer goods and associated guarantees, OJ L 171, 7. 7. 1999, p. 12. ] terjed ki. Az átvilágítás átfogó célja olyan valódi fogyasztói belső piac kialakítása, amely megfelelő egyensúlyt teremt a magas szintű fogyasztóvédelem és a vállalkozások versenyképessége között, a szubszidiaritási elv szigorú tiszteletben tartása mellett. E munka végén ideális esetben elmondható lesz, hogy “függetlenül attól, hogy az európai fogyasztó hol tartózkodik, vagy hol vásárol az EU-n belül, az alapvető jogai mindenhol azonosak lesznek”.

5 A Study Group honlapja a www. sgecc. net címen érhető cl.

6 LANDO-BEALE (szerk. ): Principles of European Contact Law, Parts I and II combined and revised. The Hague, 2000; LANDO-CLIVE-PRÜM-ZIMMER-MANN (szerk. ): Principles of European Contract Law Part III. The Hague, 2003.

7 CHRISTIAN VON BAR: Foreword. Benevolent Intervention in Another’s Affairs, Sellier/Bruylant/Staemfli, 2006, VII. o.

8 CHRISTIAN VON BAR: Foreword. Benevolent Intervention in Another’s Affairs, Sellier/Bruylant/Staemfli, 2006, IX. o.