Dr. Nochta Tibor*: EMLÉKEZTETŐ a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott "Kártérítési- és Biztosítási jogi Munkabizottság" alakuló üléséről (PJK, 2000/2., 27-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is.

A Polgári Törvénykönyv reformjával összefüggésben létrehozott Kártérítési és Biztosítási jogi Munkabizottság első – alakuló- ülését 2000. február 22. napján 14 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma vezetőjének szobájában (Budapest, Markó u. 116. II. em. 255. sz.) tartotta. Az ülésen megjelent dr. Horeczky Károly a LB Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Molnár Ambrus LB tanácselnök, dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos Hungária Biztosító Rt., dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, a munkabizottság titkára és dr. Lábady Tamás megyei bírósági tanácselnök, tanszékvezető, a Munkabizottság vezetője. A munkabizottság ülésén egyéb elfoglaltsága miatt megjelenni nem tudott dr. Kecskés László egyetemi tanár PTE és dr. Zavodnyik József vezető jogtanácsos, Állami Biztosításfelügyelet.

Lábady Tamás az ülést megnyitó gondolataiban vázolta, hogy a Munkabizottság feladata lesz a Ptk. kártérítési jogi fejezeteinek és biztosítási jogi fejezetének globális áttekintése. A munkának ki kell térnie a deliktuális jog általános elméleti kérdéseire és valamennyi egyes felelősségi alakzat vizsgálatára is. Jelezte, hogy az első tézisszerű összefoglaló tanulmány a biztosítási szerződésekre vonatkozóan már el is készült Zavodnyik József tollából, amelynek megvitatására a munkabizottság következő ülésén kerül sor. Lábady Tamás a munka módszertani kérdéseit érintve utalt arra, hogy a Munkabizottság tagjai saját, illetőleg a felkért szakértők által készítendő tanulmányok előzetes megvitatása mindig a Munkabizottság előtt történik majd meg. A Munkabizottságra váró munka igen nagy, mert nem pusztán a felelősségi jog általános elvi kérdéseit kell az irodalom alapján áttekinteni, de ugyanolyan súllyal kell az irányadó joggyakorlatot is elemezni. Fontos szempontja a munkának az összehasonlítás és a jogegységi tendenciák szem előtt tartása. A munka első fázisában tisztázni szükséges a kérdéseket, és a célokat. Az előtanulmányokban vizsgálni szükséges azt is, hogy az általános felelősségi szabály vajon mi legyen az új Ptk.-ban? Elsődleges általános kérdés, hogy a jelenlegi kódexen kívül fekvő felelősségi tényállások hogyan építhetők be a törvénykönyvbe. Nagyon fontos feladat felkutatni azokat a kutatóhelyeket, személyeket akik egy-egy felelősségi alakzattal, azok szabályaival foglalkoznak. Az egyetemek szerepe, akár fiatal kutatók és hallgatók bevonásával is kulcsfontosságú.

Kiss Ferenc kiemelte azt a kérdést, hogy milyen körű legyen a nemzetközi összehasonlítás? Kell-e és lehet-e a modellt találni? Szerinte a svájci magánjog megoldásainak tanulmányozása nagyon lényeges lehet.

Molnár Ambrus véleménye szerint a római jogi alapokon kialakult felelősségi jognak szerkezeti megbontása joggyakorlati zavarokkal járna. A felelősségi alapkérdéseket is megváltoztató megoldásokat nem igazán tudna javasolni.

Nochta Tibor megítélése szerint a kodifikációs munka alapvető módszertanához hozzá tartozik a történeti szemlélet, és ezzel együtt az összehasonlító jogi vizsgálatok is nélkülözhetetlenek. Külön említést tett arról, hogy a modern felelősségi jogi elméletek áttekintése is mellőzhetetlen.

Lábady Tamás összegzésében kérte a munkabizottság tagjaitól az előtanulmányok tematikus rendhez is igazodó előkészítését és a javaslatok megfogalmazását, a munkába kapcsolódó személyek, kutatóhelyek felé pedig a felkérések megtételét.

*egyetemi adjunktus