A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Zlinszky János" cimkével

A Ptk. koncepciójának vitája az Országos Ügyvédi Kamara, a Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezete és az MTA Jogtudományi Intézete szervezésében (PJK, 2002/3., 30-31. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. 2002. április 12-én az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának “Dologi jogi” fejezete került megvitatásra az Országos Ügyvédi Kamara és a Magyar Jogász Egylet fővárosi szervezetei, valamint az MTA Jogtudományi Intézete szervezésében. Sárközy Tamás előadásában rámutatott, hogy az új törvénykönyv felépítése a holland mintát követi. Az egyes könyvek sorrendjével kapcsolatban rámutatott, hogy bár a személyeket és a dologi jogot szabályozó könyvek tartalmi kapcsolata igen szoros, a hasonlóan erőteljes tartalmi kötődés miatt a személyek könyv után a családjogi könyv következik, és azt követi a dologi jogi könyv. Kiemelte azt az igényt,...

Csizmazia Norbert, Szilas Péter: Konferencia a polgári jog kodifikációjának vitás kérdéseiről (PJK, 2003/6., 19-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy az egy-egy témában markánsan ellentétes állásponton lévő előadók vitájának biztosítson fórumot a konferencia, kiderült, hogy a vélemények sokszor nem is állnak olyan messze egymástól, inkább csak a nézőpontok, illetve az előtérbe helyezett szempontok különböznek. A hallgatóság mindenesetre színvonalas, tanulságos, és nem egyszer szenvedélyes elméleti vitáknak...

Zlinszky János: Elvárhatóság a magánjogban (PJK, 2003/4., 27-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Nem vagyok ugyan a polgári jog hivatalos oktatója, mégis a római jogon keresztül egy életen át a magánjog művelésével foglalkoztam, s ma mint a Ptk. szerkesztő bizottságának tagja is érzek bizonyos felelősséget azért, hogy a magánjog újra kodifikálása minél jobban betöltse hívatását, alkalmas legyen a társadalmi viszonyok helyes kifejezésére, akár jobbítására is. Ennek okán szeretném, egyébként a szerkesztőbizottság többi tagjával eredetileg egyetértésben, kialakított álláspontomat még egyszer részletesen kifejteni, bízva abban, hogy az előadottak belső logikája meggyőzőn hathat a gondolatoktól idegenkedőkre is. A Ptk. deliktuálisnak mondott felelősségi tétele (339. §)...

Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban (GJ, 2011/3., 3-8. o.)

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Weiss Emilia, Zlinszky János). Az egyeztetés elhúzódására hivatkozva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008 végén magához vette a további egyeztetést, majd benyújtotta a Kormány törvénytervezetét az Országgyűléshez. A törvényjavaslathoz számos képviselői módosító javaslat érkezett, így azután a 2009 végén elfogadott Ptk. – a 2009. évi...

Zlinszky János: A kegyelet magánjogi kérdései – személyi jog, vagyoni jog, és kötelezettség (PJK, 2005/2., 12-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Alkotmányunk szerint az egyes ember személyisége születésétől haláláig tart. Ezen idő alatt jogalany, alkotmányos szabadságok, alapjogok, köz- és magánjogok alanya, védettje, jogosítottja és kötelezettje. Személyi jellegénél fogva sohasem lehet a jog tárgya. Szubjektum, nem objektum. Ám az ember nem csak egyes ember, hanem része a társadalomnak is. Egy genus – a homo sapiens – speciese, mégpedig ismételhetetlen, nevesített, egyszeri speciese. Nem kívánok e szemlélet gyökereivel most foglalkozni, de a mai jog- és társadalomelmélet oldaláról rögzítem, mint uralkodó tant. Egyelőre hiába feszegeti korlátjait a tudomány, sorozat-reprodukció, klónozás, más hasonló kísérletek...

Zlinszky János: Alkotmányos tulajdonvédelem – biztonság a jogállamban – és a Ptk. 118. § (PJK, 2005/1., 18-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. szerkesztésének tanulságos és izgalmas munkálatai során előbb örömmel értem meg, hogy a szerkesztőbizottság a másnak okozott vagyoni kár vonatkozásában egyhangú egyetértéssel fogadta cl a kárfelelősség alapjaként a jogellenes okozást. Majd annál csalódottabban vettem tudomásul, hogy legalábbis egyelőre, azt a Legfelsőbb Bíróság heves ellenállása folytán mégis feladta és továbbra is megtartotta kimentő okként a jogellenes okozó részéről, hogy bizonyíthassa, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Mindez ideig ugyan egyetlen példát sem tudtak nekem a gyakorlatból mondani, ahol nem lenne elvárható a jogkövető magatartás; bírói...

Zlinszky János: Javaslat a magánmunkáltatói szerződés szabályozására az új Ptk.-ban (PJK, 2008/1., 22-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Általános indokolás A jogalany valamely feladat személyes ellátására több jogágban vállalhat kötelezettséget. E vállalása személyes autonómiáján alapuló szabadságából fakad, és jogáganként más-más jellegű kötelezettséget alapoz meg. A közjog keretében vállalt feladat – akár választás alapján, akár alkalmaztatás alapján kerül felajánlásra – köztisztviselői, illetve közalkalmazotti viszonyt létesít. Ezeknek külön törvényekben megvan a maguk szabályzata, a legfontosabb, választáson vagy kinevezésen alapuló köztisztségekkel járó hatalom és kötelezettség, e jogviszonyok tartalma alkotmányban meghatározott. A vállalati, kereskedelmi, ipari termelés keretében vállalt feladat az újkori értelemben vett klasszikus munkaviszony. Alkotmányos megalapozottsága a munkához való jog,...