A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "zálogjog" cimkével

Az új Ptk. zálogjogra, biztosítéki és letéti szerződésekre, valamint egyéb kötelem-keletkeztető tényállásokra vonatkozó szabályairól – interjú Pomeisl Andrással, a Nagykommentár szerkesztőjének munkatársával

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Pomeisl Andrással, a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerzőjével, egyben a Kommentár egyes részei tekintetében „a Szerkesztő munkatársával” a polgári jog néhány megújult szabályáról beszélgettünk.

Menyhárd Attila: Észrevételek és javaslatok az új Polgári Törvénykönyv dologi jogi koncepciójának kiegészítéséhez (PJK, 2002/5-6., 7-30. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex dologi jogi szabályait is, részben pedig az, hogy a XX. század második felének gazdasági és társadalmi változásai olyan kihívások elé állítják a dologi jogi szabályozást, amely a tulajdonjog szerepének és határainak átgondolását teszik szükségessé. Ezek az alapvető kérdések a dologi jogon belül is elsősorban a...

Gárdos István: A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében (PJK, 2004/4., 3-17. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A ZÁLOGJOGI SZABÁLYOZÁS DIFFERENCIÁLÁSA Egyedülálló módon, a Ptk. zálogjogi szabályai az elmúlt néhány évben kétszer teljes egészükben újrakodifikálásra kerültek, legutóbb pedig az eddig érintetlenül maradt óvadéki szabályok alapvető átformálására került sor. Ezért, az átfogó polgári jogi kodifikáció előtt szükséges áttekinteni, hogy hol tartunk, mik a zálogjogi szabályozás főbb elemei, sajátosságai, erényei és hibái. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zálogjogi reformok célja a piaci igények jobb kielégítése, a hitelpiac fejlődésének elősegítése volt. A változtatások jó célt szolgáltak, ezért a kodifkáció adta lehetőséget arra kell használni, hogy a megindult pozitív...

Harmadik Rész: A korlátolt dologi jogok* (PJK, 2006/6., 3-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Cím A zálogjog A Ptk. zálogjogi szabályozása 1996-ban (1996, évi XXVI. törvény, első zálogjogi novella) és 2000-ben (2000. évi CXXXVII. törvény, második zálogjogi novella) lényeges átalakításon ment keresztül. A két zálogjogi novella – alapvetően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank hitelbiztosítéki modelltörvénye (EBRD Model Law on Secured Transactions 1994) alapján – arra tett kísérletet, hogy a szabályozás megfeleljen a modern hitelélet követelményeinek, javítsa a gazdálkodók hitelhez jutásának lehetőségeit. E célt szolgálta mindenekelőtt az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog bevezetése. A zálogjogi novellák másik újítása az önálló...

Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye különös tekintettel a zálogjogra (PJK, 2006/3., 15-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A magyar jog egyik viszonylag ritkán felbukkanó, ám felbukkanásával általában annál nagyobb zavart okozó fogalma az absztrakció. A zavar okai többrétűek. A szó többféle jelentésváltozata önmagában sem könnyíti meg a dolgunkat, és ehhez csak hozzájárul az, hogy az eltérő ügyleti típusok esetében eltérő jellegzetességekkel bír az elvontság. Az elvonatkoztatás tárgyát képező causa fogalom szintén nem arról híres, hogy ne osztaná meg a jogtudománnyal foglalkozókat, és ne töltöttek volna meg vele több száz kötetet. Jelen tanulmány célja nem lehet más, mint a zavarban a rendelkezésre álló keretek között átvilágítást végezni,...

Lohn Balázs: A zálogjog-alapító ügylet absztrakt vagy kauzális kialakítása a célmegegyezés-elmélet fényében (PJK, 2007/3., 29-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (Válasz Csizmazia Norbert és Gárdos István tanulmányára) Az alábbiak a CSIZMAZIA NORBERT és GÁRDOS ISTVÁN: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében című tanulmányában1 (“Tanulmány”) foglaltakra vonatkozó érdemi észrevételeket tartalmazzák. Csizmazia és Gárdos gondolatmenetének és következtetéseinek összefoglalása után röviden felvázolom a szükségesnek látott előzetes vizsgálódásokat. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek azon megismerési horizont feltárásához, amely alapján a kérdés megközelíthető, valamint a fogalmak és dogmatikai elemek felfedhetők. Kizárólag azon állításokat kommentálom, amelyektől eltérő álláspontot képviselek, vagy amelyek a probléma lényege és a világosság szempontjából jelentőséggel bírnak. I. A Tanulmány állításai és...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: Az önálló zálogjogról kodifikációs szempontból (PJK, 2007/3., 32-41. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. BEVEZETÉS Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében1 vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás tartalmára. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy létező jogintézmény megszüntetése komoly döntés (még akkor is, ha az a jogintézmény csupán 10 éves), különösen annak tudatában, hogy a lakásfinanszírozás és refinanszírozás rendszere jelenleg e jogintézményre épül. A fennmaradása mellett lehet dönteni még akkor is, ha szükségessége kérdéses,...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében (PJK, 2007/1., 26-36. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Válasz Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye, különös tekintettel a zálogjogra c. cikkére Problémafelvetés 2006. május 26-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette az új Polgári Törvénykönyv Javaslata Dologi Jogi Könyvének indokolt normaszöveg-tervezetét (a továbbiakban: Javaslat).1 A tervezet zálogjogi részével kapcsolatos első hozzászólás a Polgári Jogi Kodifikáció 2006. évi 3. számában, Lohn Balázs tollából jelent meg.2 Lohn Balázs a tervezetnek a zálogjog alapítására vonatkozó szabályait vette vizsgálat alá, ezekkel kapcsolatban fogalmazta meg észrevételeit, kritikáját. Lohn helyteleníti a tervezet azon javaslatát, amely szerint a zálogjog alapítását absztrakt, azaz jogcímtől függetlenített dologi jogi rendelkező...

Bodzási Balázs: Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására (PJK, 2007/1., 12-26. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Az új Polgári Törvénykönyv Javaslata: az önálló zálogjog megszüntetése Az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat elrendelte a Ptk. átfogó korszerűsítésére irányuló munkálatok megkezdését, valamint az erre irányuló szakmai tevékenység irányítására a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság felállítását. A kodifikációs munkálatok során elsőként 2005. augusztus 1-jén készült el az új Ptk. dologi jogi könyvének a tervezete. Ezt 2006. május 26-án követte az újabb tervezet (a továbbiakban: Javaslat IV.). Ezt követően, 2006. július 31-én készült el a kötelmi jogi könyv első két részének a tervezete (a továbbiakban: Javaslat V.). Végül 2006....

Dr. Bodzási Balázs: Az új Ptk. zálogjogi szabályai által felvetett elméleti és gyakorlati kérdések (PJK, 2008/5-6., 26-31. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot (T-5949-es számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvényjavaslat). Jelen tanulmány ennek a törvényjavaslatnak a zálogjogi szabályait mutatja be, pontosabban az új Ptk. zálogjogi rendelkezései kapcsán felmerülő elméleti és gyakorlati kérdéseket próbálja meg áttekinteni és megválaszolni. Az alábbiakban csak a járulékos zálogjog szabályait mutatjuk be, vagyis az absztrakt zálogjogi formára, az önálló zálogjogra vonatkozó rendelkezések ismertetésére külön tanulmány keretében kerül sor. Ennek az az oka, hogy az önálló zálogjognak már önmagában a léte és az újraszabályozása is heves...

Gárdos István: Az ingó jelzálogjog intézményi háttere és a polgári jogi kodifikáció (PJK, 2008/2., 23-28. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! “Akár tetszik, akár nem, a zálogjogi nyilvántartás lehet a farok, amely csóválja a kutyát.”1 Előzmények A hitel a mai gazdaság nélkülözhetetlen alkotóeleme, a biztosítéki rendszer pedig jelentős szerepet tölt be a hitelhez való hozzáférés lehetőségeinek alakulásában. A zálogjog iránti megélénkült érdeklődést azonban ez önmagában nem magyarázza. Az új Ptk.-val kapcsolatos előkészítő munkálatok során, a korábbi zálogjogi novellákat (1996, 2000.) követően, az volt az elképzelés, hogy az új Ptk. a zálogjog terén nem fog lényeges újdonságokat tartalmazni. A Koncepciónak azt a döntését, hogy a zálogjog szabályai a szerződésekre vonatkozó szabályok...