A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "zálogjog" cimkével

Bodzási Balázs: A dologi hitelbiztosítékok rendszere a Ptk. 2016. évi módosítása után

Az ügyletkötés szükségszerűen kockázatokkal jár. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb ember kerüli a kockázatot és hajlandó is fizetni azért, hogy az ügyleti kockázatok csökkenjenek. A kockázatkerülő egyének többre értékelik az alacsonyabb, de biztos jövedelmet a magasabb, de bizonytalanabbnál. Az ügyletkötéssel együttjáró kockázatokat elsődlegesen maguk a felek próbálják meg elosztani egymás között. Ebben a szerződéses kockázatelosztásban azonban a jogalkotó is részt vesz, hiszen a polgári jog kógens és diszpozitív szabályai a kockázatok arányos megosztását tartják szem előtt. Az arányos kockázatmegosztás egyúttal a bíróságok számára is egy...

Szalóki Gergely: Szükséges-e módosítani a Ptk. zálogjogi szabályozását? (MJ, 2016/4., 193-202. o.)

Hadd kezdjem rögtön a címben feltett kérdés megválaszolásával: gyakorló jogászként szükségesnek tartom az alig két éve hatályba lépett Ptk. zálogjoggal kapcsolatos szabályainak módosítását. Meggyőződésem, hogy a Ptk. módosítása több egyéb ponton is szükséges, a zálogjogi szabályok felülvizsgálata viszont egyenesen elengedhetetlen nemzetgazdasági érdek. A zálogjogi szabályozás legnyilvánvalóbb hibái már másfél-két évvel ezelőtt is ügyfél rendezvényeink témáját szolgáltatták,[1] az azóta összegyűlt gyakorlati tapasztalatok során felfedett további hiányosságok pedig szinte kimeríthetetlen aranybányául szolgálnak a témaválasztás tekintetében.

Csizmazia Norbert: Észrevételek a Jogforgás (Változnak a jelzálogszabályok) című cikkhez

Gyenis Ágnes: Jogforgás c. cikke (HVG 2016/10, 73-74. oldal) több téves állítást tartalmaz. 1) A cikk szerint a jelzáloglevél-piac pangásának fő oka a 2014. március 15-én életbe lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.), amely eltörölte az önálló zálogjog intézményét. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar jelzálogbankok által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek állománya 2010 óta folyamatos csökkenést mutat (2009: 2030 Mrd Ft, 2010: 1762,6 Mrd Ft, 2011: 1610,1 Mrd Ft, 2012: 1463,7 Mrd Ft, 2013: 1192,4 Mrd Ft, 2014: 1030,5 Mrd Ft). ...

Változnak a jelzálogszabályok

Eszeveszett jelzálogbank-alapításba kezdtek a magyarországi pénzintézetek: tavaly az Erste és a K&H, az idén pedig az MKB a Gránit Bankkal közösen jelentette be, hogy ilyet alapít. Csak ezeknek a speciális bankoknak van jogosítványuk arra, hogy a biztonságosabb magánbefektetők által is megvásárolható értékpapírok közé sorolt jelzálogleveleket bocsássanak ki. Önmagában azonban attól, hogy az eddigi három jelzálogbank – OTP, FHB, UniCredit – helyett több is lesz, még nem lendül fel a piac, amely az utóbbi években alaposan leült: míg 2010 tavaszán kétezermilliárd forintnyi jelzáloglevél volt a...

A Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülést tartott a Polgári Törvénykönyv esetleges módosításáról

A Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án - az Igazságügyi Minisztérium felkérése alapján - vitaülést tartott a 2013-as Polgári Törvénykönyv esetleges részleges módosításáról. A vitaülésen a Polgári Törvénykönyv igen széles témaköréből három terület került megvitatásra. Nevezetesen: a jogi személyekről (jogképes szervezetekről) szóló harmadik könyv, a szerződéses biztosítékok (zálogjog), valamint a szerződések szabályai, különös tekintettel a pénzügyi szerződésekre. A vitaülésre igen nagy érdeklődés mellett (több mint kétszáz résztvevő) került sor a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében.

Zálogjog és kamat – az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosított átmeneti rendelkezések

A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt) is. Az új szabályok a zálogjogot és a kamatszámítást érintik.

Pulinka Mihály: Új Ptk. – Új kihívások (MJ, 2015/1., 58-62. o.)

Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról
A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb szakmai kérdéseket feszegették, s nem egyszer saját véleményüket is artikulálták a plénum előtt.

Leszkoven László: Szerződéses biztosítékok változása az új Ptk.-ban (GJ, 2014/2., 3-8. o.)*

A polgári jogi viszonyok összetett jogviszonyok, Grosschmid Béni szavait kölcsönvéve olyan kötelmi, vagy kötelmi szálakkal átszőtt dologi jogviszonyok, melyeket leginkább bonyolult szövetként lehetne jellemezni, mely szövet valamennyi szálán végiglátni aligha lehetséges. A szerződéses kötelmeket ez a bonyolultság egyre inkább jellemzi, de aligha állhatunk másképpen zálogjoghoz sem, mely Nizsalovszky találó megfogalmazásával a dologi jogoknak a kötelmek felé eső szárnyán helyezkedik el.

Zálogjogi nyilvántartás

Olykor gyengíti, de mindenképp alapjaiban változtatja meg a hitelezés biztonságosságát a jövő év március 15-én életbe lépő új hitelbiztosítéki nyilvántartás. E rendszer meg is drágíthatja a bankhiteleket – vonható le az ügyfelek szempontjából nem épp kedvező következtetés a róla szóló törvényjavaslat első változatából. Pedig a cél olcsó, egyszerű, nyilvános regiszter bevezetése lenne, amelybe – reformértékű újításként – a felek önként, hatósági kontroll nélkül töltik fel az ingóságokkal és a különféle követelésekkel kapcsolatos jelzálogjogokat.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény tervezete (II. rész)

A Gárdos Istvánnal és Gárdos Péterrel készült interjúnk után Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke reagált a felvetett kritikákra.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény tervezete (I. rész)

Megszületett a zálogjogi nyilvántartás helyébe lépő hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény tervezete. A nyilvántartás újdonságairól és a törvénytervezettel kapcsolatos véleményükről kérdeztük dr. Gárdos Istvánt és dr. Gárdos Pétert.

Az új Ptk. zálogjogra, biztosítéki és letéti szerződésekre, valamint egyéb kötelem-keletkeztető tényállásokra vonatkozó szabályairól – interjú Pomeisl Andrással, a Nagykommentár szerkesztőjének munkatársával

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Pomeisl Andrással, a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerzőjével, egyben a Kommentár egyes részei tekintetében „a Szerkesztő munkatársával” a polgári jog néhány megújult szabályáról beszélgettünk.