A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Weiss Emilia" cimkével

Elhunyt Weiss Emília professzor asszony

1927-ben született, 1950-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen (a mai ELTE), de már 1949-től demonstrátorként részt vett a Polgári Jogi Tanszék munkájában. 1979 végéig ott dolgozott egyetemi tanárként, ezóta professor emeritusként. A kandidátusi fokozatot 1966-ban szerezte meg „A szerződés érvénytelensége a polgári jogban” című kandidátusi értekezéssel, az állam- és jogtudományok doktora fokozatot 1979-ben...

Weiss Emilia: A Ptk. öröklési jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 16-28. o.)

I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok által szabályozandó kérdések szabályozása vonatkozásában, hogy azok egyenlő mértékben törekedjenek az Európai Unió jogához való közeledésre, a jogharmonizációra. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során nyilvánvalóan más mozgatórugók kell, hogy mozgassák a polgári jognak a gazdasági életet közvetlenül érintő kérdéseinek szabályozását, mint az öröklési jog felülvizsgálatát, újraszabályozását. Az öröklési jog szabályainak megállapítását illetően előrebocsátást kíván, hogy sem az új Törvénykönyvnek (és ezért a Koncepciónak sem) lehet célja a mai társadalmi-gazdasági...

Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. szeptember és október 16-i üléséről (PJK, 2000/4., 25-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport szeptember 11-i ülésén az ági öröklés kérdéseivel, a kötelesrész kérdésével és a szerzői jog és az öröklési jog összefüggésével kapcsolatos néhány kérdéssel foglalkozott. Az ági öröklés témakörében a vita alapját dr. Mecsér Györgyi: Az ági öröklés és az új Polgári Törvénykönyv című tanulmánya képezte, a kötelesrész témaköréből külön tanulmány nem készült ugyan, de rendelkezésre álltak a munkacsoport tagjainak más, az öröklési jog reformjával kapcsolatos tanulmányai, a szerzői jog és az öröklési jog összefüggéseivel kapcsolatos kérdések megvitatását pedig dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és...

Dr. Weiss Emília: Az Öröklési jogi Munkacsoport 2000. június 19-i es július 3-i üléséről (PJK, 2000/3., 35-36. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (korábbi cikk folytatása) b) Míg az öröklési szerződés hatályos szabályainak módosítására, kiegészítésére irányuló felmerült javaslatok tekintetében a munkacsoport tagjai körében nagyban-egészben egyetértés alakult ki, dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor “Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban” című tanulmánya1 már sokkal hevesebb vitát váltott ki, a munkacsoport tagjai már sokkal kevésbé osztották az indító tanulmányban tett javaslatokat. A tanulmány kiinduló tétele, hogy a mai társadalmi szemlélet mellett az élettársi kapcsolat olyan családi kapcsolatiként értékelendő, amely mint párkapcsolat a házassági kapcsolat alternatívájának tekintendő, és a különnemű párok voltaképpen...

Dr. Weiss Emília: Az új Polgári Törvénykönyv és a családjogi viszonyok szabályozása (PJK, 2000/2., 4-13. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A hagyományos magánjogtudományban és a XIX. század valamint a XX. század első évtizedeinek jelentősebb magánjogi (polgári jogi) kodifikációiban a családjog a magánjog, a polgári jog részét képezi – igaz, más magánjogi jogintézményektől részben már ekkor is eltérő sajátosságokat felmutató részét. Ha a magyar jogtudomány nem is, a magyar jogi szabályozás ettől valamelyest eltérő képet mutatott. Míg ugyanis a magyar magánjog egésze lényegében 1959-ig szokásjogként élt, a családjog két jelentős területe, nevezetesen a házassági jog, pontosabban elsősorban a házassági köteléki jog, valamint a gyámság (és a gondnokság) a...

Dr. Weiss Emília: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. június 19-i és július 3-i üléséről (PJK, 2000/2., 27-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport június 19-i ülésén az öröklési szerződés, valamint az élettárs öröklési jogának kérdéseit vitatta meg az új Ptk.-ra tekintettel, július 3-i ülésén pedig a házastársi öröklés kérdéseivel foglalkozott. A viták alapját dr. Sőth Lászlóné: Az öröklési szerződés és az új Ptk., dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor: Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban, dr. Tóth Aladárné: A házastársi öröklés egyes kérdései és az új Ptk. című tanulmányai, valamint dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái című a...

Dr. Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport alakulóüléséről (PJK, 2000/1., 20-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja. A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, dr. Gaál Sándor, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezető bírója, dr. Mecsér Györgyi fővárosi bírósági tanácselnök, dr. Sőth Lászlóné legfelsőbb bírósági tanácselnök és dr. Szabó Péter közjegyző, Tatabányáról. Az alakulóülésen a munkacsoport tagjain kívül részt vett dr. Kisfaludi András egyetemi docens, a Polgári Jogi...

Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban (GJ, 2011/3., 3-8. o.)

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Weiss Emilia, Zlinszky János). Az egyeztetés elhúzódására hivatkozva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008 végén magához vette a további egyeztetést, majd benyújtotta a Kormány törvénytervezetét az Országgyűléshez. A törvényjavaslathoz számos képviselői módosító javaslat érkezett, így azután a 2009 végén elfogadott Ptk. – a 2009. évi...

Csapó Orsolya: Az új Polgári Törvénykönyv tervezete – értékek és építő kritika (PJK, 2007/4., 35-42. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke és Deák Ferenc Intézet által 2007. május 18-án nagyszámú hallgatóság aktív részvétele mellett tartotta meg az új Polgári Törvénykönyv – értékek és építő kritika című konferenciáját. A szervezők koncepciójának megfelelően az előadók a tervezet elkészítésében résztvevő, de nem munkabizottság-vezető elismert egyetemi oktatók voltak azért, hogy a konferencia ne csak a Javaslat ismertetése, de valódi kritikája is lehessenek a Javaslat “nulladik változatának”1. Weiss Emilia általános értékelésében egy átfogó, a hatályos Polgári Törvénykönyvhöz képest a különbségeket hangsúlyozó és értékelő...

Boóc Ádám*: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez nemzetközi magánjogi szempontból (PJK, 2008/3., 3-8. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! * Tudományos segédmunkatárs, MTA Jogtudományi Intézete (Budapest), tanársegéd, ELTE, Római Jogi Tanszék (Budapest). E-mail: adambooc@gmail.com . I. Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv tervezetének előkészítését az 1050/1998. (IV. 24.) számú Kormányhatározat rendelte el. Az új Ptk. koncepcióját a Kormány 1009/2002. (I. 31.) számú határozatával fogadta el. Az új Ptk. javaslata, a normaszöveg és az indokolás ma már az Interneten is fellelhető.1 Az alábbiakban néhány olyan észrevételt kívánok rögzíteni, melyek a készülő Polgári Törvénykönyvet összehasonlító magánjogi, összehasonlító jogi szempontból elemzik, figyelemmel arra a célkitűzésre is, mely a német Zweigert és Kötz...