A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Vékás Lajos" cimkével

Dr. Vékás Lajos: Grosschmid szelleme és gondolatai az új Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályaiban (MJ, 2013/5., 257-264. o.)

A Miskolci Egyetemen 2012. november 9-én „Grosschmid gondolatai és az új magyar Ptk.” címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Grosschmid Béni kiemelkedő tudományos terméséből az utókor szinte kizárólag a „Fejezetek kötelmi jogunk köréből” című monumentális műre szokott hivatkozni; arra is rendszerint csak a részletek ismeretében, mint Joyce Ulyssesére vagy Proust regényfolyamára. Egyéb írásait ma már jobbára a feledés homálya fedi. Ez az értékelés érthető, de egyoldalú és igazságtalan.

Új utakon a polgári törvénykönyv

A cikk letölthető PDF formátumban is. Jogi katedrális Kompromisszumokkal terhelt, olykor merész, de inkább fontolva haladó, s nem éppen sajtóbarát az új polgári törvénykönyv. A kódex „működéséhez” számos intézkedésre is szükség lesz, ám róluk még szinte semmit se tudni – írja jogász szerzőnk, aki eddig nem középpontban lévő problémákra is felhívja a figyelmet. Méreteiben és ambícióit tekintve is hatásos alkotás az Országgyűlés által éles kanyarokat sem nélkülöző, majdhogynem tizenöt évnyi előkészítő munka eredményeként elfogadott új polgári törvénykönyv. Nyolc könyvben közel 1600 paragrafus a tulajdon, a szerződés és az öröklés klasszikus témái mellett – Magyarországon első...

Vékás Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt) (MJ, 2013/1., 1-7. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. „Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.” (Ady: A perc-emberkék után) I. Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2], ezúttal a Kormány elfogadta a szakmai bizottságok javaslatát, és változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek a Bizottsági Javaslatot.[3] Már a parlament általános vitájában kirajzolódott...

Dr. Vékás Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. kormányjavaslatához (MJ, 2008/9., 577-590. o.)

A Kormány 2008. június 5-én benyújtotta az Országgyűlésnek az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó javaslatát (a továbbiakban: Javaslat).1 Ez a tanulmány a Javaslat konstruktív bírálatát tűzi ki célul, abban a reményben, hogy a kritikai észrevételek még a jelen stádiumban is pozitív hatást gyakorolhatnak az elfogadásra kerülő törvényre.2 I. Koncepcionális deficit A Javaslattól mindenekelőtt az – egy igazi magánjogi törvénykönyv megalkotásához elengedhetetlen -újításra törekvés bátorságát kérhetjük számon, és az elvtelen kompromisszumokat róhatjuk fel neki. 1. Bátortalanságot mutat a Javaslat mindenekelőtt a leendő kódex tartalmi határainak megvonásánál. Feltűnő ez a hiányosság, ha a Javaslatot a Kormány által elfogadott3 Koncepcióval...

Vékás Lajos: Az új Ptk. koncepciójának bevezető része (PJK, 2001/6., 3-8. o.)

A. Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról, a Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el “az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését, és “ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe” terjesztését. A szabadságharc bukása megakadályozta e nemes terv megvalósítását. A kiegyezés után előbb (1871 és 1892 között) résztervezetek készültek. 1900-ban tették közzé (indokolással együtt) a résztervezetek figyelembevételével megalkotott első átfogó tervezetet, amelynek átdolgozott változatát (második szövegét) törvényjavaslatként...

Vékás Lajos: Javaslat a szerződések általános szabályainak korszerűsítésére (PJK, 2001/3., 3-14. o.)

(Vitaindító tézisek az új Ptk. koncepciójához. – I. rész*) A) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK I. A szerződések általános szabályai legyenek a kereskedelmi (üzleti) forgalom viszonyaira szabott szabályok 1. Egységes szerződési jog Az új Ptk. alapvetően egységesen kívánja szabályozni a kereskedelmi (üzleti) forgalom és a – nem fogyasztói minőségben szerződő – magánszemélyek szerződéses viszonyait. Az új szerződési jogot úgy kell megalkotni, hogy szabályai a kereskedelmi (üzleti) forgalom szerződéses kapcsolatainak jogi közvetítésére alkalmasak legyenek, az ilyen szerződésekre szabott (modellezett) normáltat fogalmazzanak meg. A magyar polgári jog a magántulajdon majdnem teljes felszámolása és a termelő javak majdnem totális államosítása...

Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira (PJK, 2000/2., 13-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A magánjog összhangja az Alkotmánnyal 1.1. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány-módosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba hazánkban, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be, azzal a meghatározásával, hogy “a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. Alkotmányjogi értelemben ez a tartalma a “rendszerváltás” politikai kategóriájának. Vagyis a jogállamivá és demokratikussá tett Alkotmány tette lehetővé, hogy a forradalmi rendszerváltás alkotmányos keretek között menjen végbe, ez alapozta meg, hogy Magyarországon megvalósulhatott “a jogállami forradalom” paradoxona. Az 1989. évi magyar Alkotmány-revízió...

Dr. Vékás Lajos: A Kodifíkációs Főbizottság 2000. június 1-jei határozatai (PJK, 2000/2., 3-4. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A) Bevezetés A Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei ülésén azokat a javaslatok tárgyalta, amelyeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a megelőző félév során dolgozott ki. A témák – értelemszerűen – elsősorban a leendő kódex szerkezetét és tartalmi határait érintették. Döntést igényeltek ezen kívül az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek és az Alkotmánynak a polgári jogi szabályozásra gyakorolt hatásával összefüggő nyitott kérdések is. 1. Az új Polgári Törvénykönyv szerkezete elsősorban a tervezett tartalmi bővítések miatt került napirendre. Amennyiben ugyanis az új Ptk. a jelenleg külön polgári jogi jellegű törvényekben szabályozott egyes életviszonyokat...

Bíró Helga, Kajtár Géza, Matting Natália, Szabó Gábor, Talabér Klára: További gondolatok a Ptk.-kodifikációhoz* (PJK, 2002/5-6., 33-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A hazai jogélet vitathatatlanul egyik legambiciózusabb vállalkozása, a polgári jog kodifikációja, már eddig is sok vitát váltott ki; cikkek, tanulmányok sokasága jelent meg, többek között ebben a folyóiratban is. Ez év elején megjelent az új Ptk. koncepciója (“Koncepció”), amely a kodifikáció tervezett csapásirányait tartalmazza. Az elméleti vita ezzel átterelődött a gyakorlati problémák és megoldások síkjára. A kodifikáció jelen szakaszában különösen fontos a gyakorló szakemberek részvétele az előkészítő munkában. Jelentős mértékben hozzájárulhat a szakma a kodifikáció sikeréhez, egy modern polgári jogi kódex megteremtéséhez azzal, hogy feltárja a jelenleg hatályos...

Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójából* (PJK, 2002/4., 3-10. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bevezetés 1. Ismeretes, hogy az első sikeres magánjogi kodifikációra olyan korban – 1953 és 1959 között – került sor, amikor a magánjog természetes társadalmi létalapja és alkalmazási területe: a magántulajdon a lehető legszűkebb körre szorult vissza. Kis túlzással ezért az 1948 és 1990 közötti évtizedekben magántulajdon nélküli magánjogról beszélhetünk.1 Ebben a korszakban alkották meg mégis a ma is hatályos Családjogi törvényt (1952. évi IV. törvényt), amely – a legtöbb nyugat-európai országot megelőzve – egyebek mellett a házastársak egyenjogúságának jogi garantálásával, továbbá a házasságból és házasságon kívül született gyermekek egyenjogúságának...

Gór Zoltán: A Ptk. Koncepció vitája a Pázmány Péter Egyetemen (PJK, 2002/3., 35-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézete alapfeladatának ellátása – jogászok szakirányú továbbképzése – mellett fontosnak tekinti a hallgatók megismertetését a legújabb tudományos vitákkal, eredményekkel. Ennek érdekében az Intézet rendszeresen szervez konferenciákat, melyeken a hallgatók megismerkedhetnek a jogfejlődés várható irányaival. Ezt a célt szolgálta a 2002. április 5-én “A polgári törvénykönyv új koncepciója” címen rendezett konferencia, amelyen a résztvevők számára bemutatásra kerültek az új Polgári Törvénykönyv megalkotása kapcsán kikristályosodott elképzelések, koncepciók. Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár előadása bevezetőjében megismertette a hallgatóságot az új törvénykönyv megalkotásának indokával,...

Dr. Nagy Éva*: Az Új Polgári Törvénykönyvről szóló Koncepció kötelmi jogi részének megvitatása a Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének ülésén (PJK, 2002/3., 32-34. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei szervezete adott otthont annak a konferenciának, amelynek célja az Új Polgári Törvénykönyvről szóló Koncepció kötelmi jogi részének bemutatása volt, és ahol a Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas Megyei Bíróságok bírái mondhatták el észrevételeiket, javaslataikat a Koncepcióval kapcsolatban. Dr. Mészár Róza a Magyar Jogász Egylet Baranya Megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg a konferenciát, külön köszöntötte dr. Vékás Lajos egyetemi tanárt, a Kodifikációs Főbizottság Elnökét, a Koncepció kötelmi jogi részének elkészítőjét. Ezután átadta a szót dr. Gátos György nyugalmazott kollégiumvezetőnek, a konferencia levezető elnökének,...