A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "tulajdonjog" cimkével

IV. Könyv: Dologi Jog* (PJK, 2006/5., 3-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím A tulajdonjog megszerzése I. Fejezet Tulajdonszerzés átruházással 4:45. § [Az átruházás] (1) Az ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a dolog birtokának átruházása szükséges. (2) Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak bejegyzési engedély alapján a telekkönyvbe való bejegyzése szükséges. 1-2. A tulajdonjog átruházással való megszerzésének két történetileg kialakult rendszere határozható meg. Az egyik a konszenzuális, a másik a tradíciós rendszer. A konszenzuális rendszerben (mint amilyen például – ingó dolgok átruházásánál –...

IV. KÖNYV: Dologi jog (PJK, 2006/4., 3-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Előzmények A Ptk. tulajdonjogi szabályai jelentős mértékben építenek a II. világháború előtti magánjogi törvénytervezetek és bírói gyakorlat eredményeire. A hatályos szabályozás a magyar magánjogi kodifikációs kísérletek eredményeit tekintve szerves fejlődés eredménye. A Ptk. tulajdonjogi szabályai jól illeszkednek abba a folyamatba, amely a Ptk. 1900-as tervezetétől kezdve egyre letisztultabb és a gyakorlatban egyre inkább alkalmazható, a dologi jog sajátosságaihoz képest nyitott és rugalmas szövegtervezeteket eredményezett. A Ptk. ideológiai háttereként jelentkező tulajdoni szemlélet a szabályozás alapvető szerkezetét nem érintette, a szabályozás szintjén csupán néhány, időközben többségében már hatályon kívül helyezett rendelkezésben...

CSALÁDJOGI KÖNYV: A házastársi közös lakás használatának rendezése (PJK, 2006/3., 3-8. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A házastársi közös lakás használatára, az azzal való rendelkezésre, végül a lakáshasználat rendezésére speciális szabályok kidolgozását az teszi szükségessé, hogy ez a lakás az, ami az esetek többségében a család számára az otthont jelenti, s mint ilyen, a családi élet, a gyermekek felnevelésének színtere. Ezért mind a nemzetközi dokumentumokban [például Európa Tanács Miniszterek Bizottsága (81) 15 Ajánlása], mind a külföldi jogrendszerekben (például Osztrák Házassági törvény. 86-88. §-ok) elterjedt, hogy a házastársaknak és gyermekeiknek a lakás használatához fűződő jogát attól függetlenül részesítik védelemben, hogy a lakás mint “vagyontárgy” melyikük tulajdona...

III. Könyv: Családjog (PJK, 2006/1., 3-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. VI. Cím Házassági vagyonjog 1. Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) házassági vagyonjogi szabályai a magántulajdon mielőbbi “elhalását” célul tűző korszakban keletkeztek, amikor az uralkodó felfogás a házastársak vagyoni viszonyainak csekély jelentőséget tulajdonított: a családot elsősorban fogyasztási közösségnek tekintette, amelyben a személyi tulajdon tárgyai játszanak döntő, az esetek túlnyomó részében kizárólagos szerepet, míg az egyéni gazdálkodás fejlesztésére szolgáló értékek és eszközök teljesen visszaszorultak. Bár az ekkor bevezetett és kötelezően érvényesülő törvényes vagyonjogi rendszernek, a házastársi vagyonközösségnek maradandó értéke, hogy megfelelően figyelembe veszi a házastársak egyenjogúságát, a férfiak és a...

Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (II. rész) (PJK, 2007/6., 14-21. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. A házastársi közös vagyon és a különvagyon fogalma 1. A házastársi közös vagyon A Legfelsőbb Bíróságnak a magánvagyon tárgyának a gazdasági átalakulással összefüggő ítélkezési gyakorlata azt a jogirodalmi álláspontot fogadta el, mely szerint: “A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése a házassági életközösség idejére házastársi “vagyonközösség” keletkezéséről rendelkezik ugyan, a házastársak “osztatlan közös tulajdonává” minősíti viszont nem csupán a tulajdonjog Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése szerinti tárgyait, hanem “mindazt” is, amit a házastársak az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzetek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik....

Varga Vivien Éda: A volt tulajdonos bentlakása – lehetőség vagy jog? (PJK, 2008/3., 8-13. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A lakáshasználat jogcíme – kérdőjelekkel A lakásingatlanon fennálló közös tulajdonnak a tulajdonostárs bentlakása mellett történő megszüntetését a hatályos törvényi rendelkezés nem szabályozza.1 A gyakorlatban a lakott értéken történő magához váltást, illetve árverési értékesítést azonban a PK 10. számú állásfoglalás iránymutatásait követve a bíróság a közösség megszüntetése iránti perekben mégis – látszólag gördülékenyen – alkalmazza.2 A kollégiumi állásfoglalás kidolgozásának társadalmi és jogszabályi környezetében még indokolható volt az a – ma már aligha elfogadható – nézet, hogy a kiköltözést nem vállaló lakhatását akár jogszabályi felhatalmazás nélkül, a tulajdonközösség megszüntetése után...

Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (III. rész) (PJK, 2008/1., 3-10. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! V. A vagyonközösséghez tartozó befektetési, illetve üzleti és vállalkozási célú vagyontárgyakkal való rendelkezés joga és a korlátozott rendelkezési jog megsértésének jogkövetkezményei 1. A Legfelsőbb Bíróság hatályos Csjt. szabályainak értelmezésén alapuló ítélkezési gyakorlata 1.1. A házastársak és harmadik személyek közötti ügyletek fajtái A házastársak és a harmadik személyek közötti ügyletek létrejöhetnek mindkét házastárs vagy valamelyik házastárs részvételével. Ennek megfelelően beszélünk – a házastársak által közösen kötött ún. közös ügyletről vagy – a házastársak valamelyike által külön megkötött, ún. külön ügyletről. 1.2. A közös vagyontárgyakkal való rendelkezési joga és a korlátozott...