A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "tulajdonjog" cimkével

Hajdú Gergely: Az ingatlan-nyilvántartási jog változásai az új Ptk. tükrében (MJ, 2015/2., 86-93. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-i hatálybalépésével a magyar polgári jogszabályanyagban jelentős változások következtek be. Az új Ptk. megalkotása során a kodifikátorok a valódi kódexjelleg kialakítása és fenntartása érdekében a civilisztika szinte valamennyi jogterületét beemelték a törvénybe. Az egyik legszembetűnőbb változás az ingatlanjogi szabályozás terjedelmének megnövekedésében, az ingatlan-nyilvántartásról szóló paragrafusok gyarapodásában figyelhető meg.

Sáriné Simkó Ágnes: Mi fő a fazékban?

Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.

Dr. Serák István*: Néhány gondolat és javaslat az új Ptk. dologi jogi könyvének koncepciójához (MJ, 2011/10., 603–607. o.)

Az 1989-es rendszerváltozással együtt járó gazdasági átalakulás igen mélyen áthatotta a tulajdoni viszonyok valamennyi területét. A kétszintű bankrendszertől az állami vállalatok előbb gazdasági társaságokká történő átalakulásáig és az ezzel párhuzamosan megindított privatizációjukig az új piacgazdasági rendszer magánjoga feltételezte a Polgári Törvénykönyvben található tulajdonjogi szabályok felülvizsgálatát, adott esetben az új körülményekhez történő igazítását is. Nem mellékesen azért, mert a dologi jognak szoros kapcsolata van a személyek jogával, a piacgazdasági körülmények között ugyanis a jogalanyiság elsődlegesen a tulajdonosi minőség perszonifikációja.1 A rendelkezések teljes, rendszerszintű felülvizsgálatára azonban értelemszerűen csak a törvénykönyv újrakodifikálása során van mód. A szakértői szintű...

Dr. Petrik Ferenc*: Az új Polgári Törvénykönyv tervezeteivel kapcsolatos dilemmák (MJ, 2011/2., 65-76. o.)

*A Legfelsőbb Bíróság ny. kollégiumvezetője (Budapest) A polgári jog irodalma az új magánjogi törvény két tervezetével gazdagodott: a Szakértői javaslattal1 és az Országgyűlés által elfogadott, de hatályba nem lépett törvénnyel2. A magyar polgári törvénykönyvek tervezeteinek az a sorsuk, hogy nem lépnek hatályba. Ennek ellenére meghatározó befolyást gyakorolnak a magánjog fejlődésére. A mi feladatunk is az, hogy számba vegyük a két tervezet erényeit és hibáit, s egy harmadik tervezet vízióját előre vetítsük. Ennek a feladatnak kíván ez a cikk eleget tenni3. 1. Bevezető rendelkezések Egyik tervezetnek sem sikerült feloldania azt az ellentmondást, amit a törvényben a...

Sárközy Tamás: A Ptk. dologi jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 9-12. o.)

Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi könyvének koncepciójára a következőkben vázolt javaslatot teszi az alábbi megjegyzéssel: Ez a javaslat az elmúlt egy év alatt készült, és a Munkabizottság által megvitatott tanulmányokon alapul. Átfogó jellegű tanulmány készült Sándor István részéről a német, az osztrák, a svájci, a francia, az olasz, a spanyol,...

Pázmándi Kinga: Ülésezett a Tulajdonjogi munkacsoport (PJK, 2001/2., 30-31. o.)

1. 2001. január 18-án ülést tartott a Tulajdonjogi munkacsoport, melyen Kisfaludi András: “A társasági jog helye a jogrendszerben” című tanulmányát vitatta meg. Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport elnöke, Komáromi Gábor, Kisfaludi András (a főbizottság titkára), továbbá Kampis György, Török Gábor, Zsohár András, Pettendi Zsuzsanna, Balásházy Mária, Vörös Imre, Puskás István, ifj. Glatz Ferenc, Rakvács József, Miskolczi Bodnár Péter és Pázmándi Kinga. A bizottság munkaterve szerint a vita elsősorban a társasági jognak Ptk.-ban való elhelyezésére vonatkozó koncepcióra irányult. A bizottság oldaláról több kérdés merült fel a társasági jog és az érintkező jogterületek Ptk.-ba...

Kőrös András: A házassági vagyonjog korszerűsítésének elvi kérdései (PJK, 2001/2., 3-18. o.)

E tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az elmúlt évtized jelentős társadalmi és gazdasági átalakulása folytán Magyarországon, a vagyoni viszonyokban bekövetkezett változások mennyiben teszik szükségessé a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezéseinek felülvizsgálatát: indokolt-e a mai házassági vagyonközösségi rendszer mellett – esetleg választhatóan – más vagyonjogi rendszer (vagyonelkülönítés, szerzeményi közösség) szabályainak törvénybe foglalása, mely kérdésekben igényelne a házassági vagyonjog akár a házastársak egymás közötti viszonyait, akár a házasfelek és harmadik személyek közötti jogviszonyokat illetően kimunkáltabb szabályokat. Megteremthető-e az összhang a Csjt. házassági vagyonjogi rendelkezései és a Ptk. valamint a társasági jog szabályai között (különös tekintettel a magánjog kormányzati...

Dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk.* (PJK, 2000/3., 13-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A szellemi alkotások jogának ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások joga a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával jött létre. A fejlődés szükségszerűen vezetett a különböző szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az újkor első századaiban még európaszerte diszkriminatív módon és vállalkozásokra tekintettel biztosító közjogi privilégiumok eltörléséhez. A szabad árupiac szükségszerűen megkívánta, hogy minden vállalkozó az uralkodó személyválogatásától függetlenül, egyenlő jogi eséllyel léphessen versenybe. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a verseny fenntarthatóságához valamely meghatározott találmány vagy szerzői mű vonatkozásában a szabad piacon is szükségesnek...

Menyhárd Attila: Észrevételek és javaslatok az új Polgári Törvénykönyv dologi jogi koncepciójának kiegészítéséhez (PJK, 2002/5-6., 7-30. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex dologi jogi szabályait is, részben pedig az, hogy a XX. század második felének gazdasági és társadalmi változásai olyan kihívások elé állítják a dologi jogi szabályozást, amely a tulajdonjog szerepének és határainak átgondolását teszik szükségessé. Ezek az alapvető kérdések a dologi jogon belül is elsősorban a...

Török Gábor: Csődtörvényről a tulajdonjog szempontjából (PJK, 2002/4., 29-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. BEVEZETÉS Jelen tanulmány célja annak felmérése, hogy van-e egyáltalán, és ha igen melyek azok a kapcsolódó területek, amelyeket az új Ptk. dologi jogi-tulajdon jogi részének kodifkációja során figyelembe kell venni a csődjog témaköréből. Első megközelítésre a választék nem tűnik túl nagynak, hiszen a csődjog alapvetően a vállalkozás végső létszakának kényszerű, avagy nem kényszerű csak annak látszó anyagi és eljárásjogi kérdéseit rendezi. E tekintetben érthető, hogy lényeges szerepet játszanak a normálistól eltérő eljárásjogi szabályok, mivel itt a normál kötelmi rendet megzavaró események miatt egy speciális kötelmi jogi szabályozást kell...

Menyhárd Attila: Az angol ingatlan-nyilvántartás reformja (PJK, 2003/3., 35-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Az angol ingatlan-nyilvántartási reform Az ingatlanokról való rendelkezés és az ingatlan-nyilvántartás rendszerében az utóbbi évtizedben, Angliában és Walesben jelentős változások mentek végbe. Ennek következményeként 1990 decembere óta Anglia és Wales egész területén kötelező a jogcímváltozás bejegyzése (nem kötelező ugyanakkor önmagában az ingatlanok felvétele az ingatlan-nyilvántartásba, viszont e kötelezettség eredményeként a legtöbb, az ingatlannyilvántartásba még fel nem vett ingatlanokról való rendelkezés is konstitutív hatályú bejegyzéshez kötött), a nyilvántartás nyilvános (a bejegyzett tulajdonos hozzájárulása nélkül is bele lehet tekinteni), továbbá a nyilvántartás maga már számítógépes alapú, amelyhez 1995 óta számítógéppel...

Nagy Csongor István: Ingók tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése: omnes plus iuris… (PJK, 2005/1., 20-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Bevezetés Ingó dolgok tulajdonjogának nem tulajdonostól való megszerzése, illetve meg nem szerzése vonatkozásában az új Ptk. koncepció nem tervez változtatásokat a hatályos szabályozás tekintetében. Megítélésem szerint azonban a Ptk. kérdéses szabályai és az azok alapján kialakult joggyakorlat nem felel meg a forgalom és hatékony piaci mechanizmus követelményeinek, közgazdasági értelemben nem hatékonyak, és ezért módosításra szorulnak. A jelen írásban amellett érvelünk, hogy a jóhiszemű vevő ingók felett akkor is szerezzen tulajdonjogot, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Ha a kérdést közgazdasági szempontból vizsgáljuk, akkor arra jutunk, hogy társadalmi léptékkel...