A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "társasági jog" cimkével

Mohai Máté: A vezető tisztségviselők felelősségének lehulló lepléről (gondolatok a Ptk. 6:541. §-ának értelmezéséhez) (MJ, 2015/9., 506-513. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvénynek a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségét szabályozó 6:541. §-a szerint, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az indokolás értelmében a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel írja elő a törvény az egyetemleges felelősséget, mely lehetővé teszi, hogy a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult legyen igényt érvényesíteni. A jogalkotó tehát más feltételt...

Pázmándi Kinga: Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról (GJ, 2015/5., 7-10. o.)

Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll. A továbbiakban a Ptk. új szabályainak összehasonlító elemzésével kívánok rámutatni a fontosabb összefüggésekre és súlypontokra.

Átállás a Ptk. szerinti működésre – cégbírósághoz benyújtott határozat nélkül

A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt) is. A módosítás érinti a gazdasági társaságok átállását az új Ptk. szerinti működésre.

Mi következik az új Ptk. után?

Beszámoló a Magyar Jogász Egylet október 16-i konferenciájáról
2014. október 16-án a Magyar Jogász Egylet (MJE) konferenciát rendezett „Mi következik az új Ptk. után?” címmel. Sárközy Tamásnak, az MJE elnökének megnyitója után Bodzási Balázs (főtanácsadó, Igazságügyi Minisztérium Miniszteri Kabinet) „Jogalkotási teendők az új Ptk. kapcsán” című előadása következett. Az előadó először a Minisztérium terveiről számolt be, majd néhány konkrét kérdésben ismertette személyes álláspontját.

Julesz Máté: Az Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek című könyvről

A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új, ma már hatályos Ptk. nemcsak a kontraktuális és a deliktuális felelősség szabályait tette modernebbé, de az addig atipikus szerződéseket is beemelte a Ptk. bástyái mögé.

Kenesei Judit: A cégeljárás új szabályai a Ptk. után (GJ, 2014/7-8., 3-8. o.)*

Van-e élet a Ptk. után? A cégeljárásban biztosan van, ezt tapasztalhatjuk nap mint nap. Talán olvasták az ez évi áprilisi Pesti Ügyvédet? Abban a „Párbeszéd a Cégbírósággal” című cikk megállapítja, hogy az új Ptk.-val kapcsolatosan a Cégbíróságon rengeteg problémát és bizonytalanságot látnak. Ez való igaz, jelenleg is rengeteg probléma és bizonytalanság van, mégpedig a diszpozitív szabályozás miatt. Az utóbbi hetekben számos konferencián vettem részt, ahol különböző előadók különbözőképpen közelítették meg a Ptk. III. Könyvének szabályait, illetőleg fejtették ki véleményüket azok alkalmazásáról.

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Dzsula Mariann: Miért kógens a diszpozitív? (CH, 2014/2., 3., 4., 6.)

A cikk a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla, a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Törvényszék, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Balassagyarmati Törvényszék bírái és a jogászi szakma más jogterületén dolgozók részvételével a Debreceni Ítélőtáblán 2014. február 4-én tartott szakmai tanácskozás anyagát ismerteti.

Gárdos István és Gárdos Péter: A vezető tisztségviselők felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben

A jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelőssége az elmúlt hónapokban a viták kereszttüzébe került. Ennek oka, hogy az új Polgári Törvénykönyv megújult kontraktuális felelősségi szabályai és a vezető tisztségviselők által szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai új helyzetet teremtettek. A jelen cikk a vezető tisztségviselő kontraktuális és deliktuális felelősségének aspektusait vizsgálja, és rámutat arra, hogy minden alapot nélkülöznek azok az állítások, amelyek szerint a vezető tisztségviselők az új Ptk. alapján a saját vagyonukkal felelnének a jogi személy által okozott károkért.

Pázmándi Kinga: A kistársaságok és a kft. az új Ptk.-ban – az új Ptké. és az ún. salátatörvény megjelenése után

A HVG-ORAC Kiadó új Ptk.-t a kapcsolódó és az átmeneti szabályokkal együtt bemutató 2014. tavaszi konferenciasorozata március 20-án a jogi személy könyvvel foglakozott. Az átmeneti szabályozás kiindulópontja az, hogy a jogi személyek 2014. március 15-e utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek átállni az új Ptk. szabályozási rendszerének alkalmazására, de legkésőbb 2015. március 15-ig meg kell ezt tenniük. Ez a végső időpont alapítvány, egyesület, kft. és rt. esetében 2016. március 15., szövetkezetnél pedig 2015. június 15.

Gál Judit: Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos – cégeket érintő – átmeneti szabályok (CH, 2014/3., 3-7. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvény 2014. március 15. napjától hatályba lép, az ezt követően keletkező jogviszonyokra, alakuló cégekre értelemszerűen már az új szabályok irányadóak. Rendkívül fontos azonban annak tisztázása, hogy a hatálybalépés előtti jogviszonyok, a 2014. március 15. előtt létrejött cégek, gazdasági társaságok helyzete hogyan alakul, kell-e létesítő okiratukat az új Ptk.-hoz igazítaniuk, és ha igen, mennyi idejük van erre. A létesítő okirat módosítása ugyanis igen bonyolult feladat lesz, különösen a gazdasági társaságok számára.

Cégvezetői felelősségbiztosítás – Bedöntési szabadság

Évi százezer forintos díj alatt nincs olyan biztosítás a piacon, ami fizet az új Ptk. alapján a magánvagyonával is felelős, károkozó cégvezető helyett.
Több százezer vállalkozás érdeklődése támadhat fel a vezetőik által okozott károkra kiterjedő felelősségbiztosítások iránt, mivel a március 15-étől hatályos új polgári törvénykönyv szerint nemcsak a cégek, hanem, magánvagyonukkal...