A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "személyhez fűződő jogok" cimkével

Tájékoztató az Új Ptk. Jogegységi Csoportok 2017. február 17-én tartott tanácskozásáról (KD, 2017/4., 558-560. o.)

A Kúria elnökének kezdeményezésére az új Ptk. bírói gyakorlatának alakulását figyelemmel kísérő jogegységi csoportok az ország bíráiból a szervezeti keretektől függetlenül kialakított, önkéntes, kizárólag szakmai érdeklődésen alapuló szakmai közösségek. A jogegységi csoportok 2016-ban kezdték meg munkájukat, amelyet az erre a célra kialakított online felületen végeznek. A jogegységi csoportok ez évi tanácskozására 2017. február 17-én került sor a Kúrián, amely alkalommal a csoportok tagjai az eddig megszerzett tapasztalataikat személyesen is megosztották egymással.

Verebics János: A névoltalom kérdései a magyar domain-regisztráció gyakorlatában – az új Ptk. után (GJ, 2015/7-8., 28-36. o.)

A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek révén határozta meg azokat a korlátokat, s alakította ki azokat a biztosítékokat, jogi és szervezeti-intézményi kereteket, melyek egyrészt a visszaélésszerű névhasználati helyzetek...

Új különleges eljárás a Pp.-ben: a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

A 2015. évi XI. törvény új fejezettel egészítette ki a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt: a Pp. XXI/A. Fejezete a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per sajátos szabályait tartalmazza. Ezek a perek törvényszéki hatáskörbe tartoznak. Az új különleges eljárási szabályok egyértelműen a sajtó-helyreigazítási eljárás mintáját követik.

Kell-e a rendőr hozzájárulása a róla szolgálat teljesítése során készült fotó nyilvánosságra hozatalához?

Ismét döntött a Kúria
A február 17-i Magyar Közlönyben megjelent 1/2015. BKMPJE számú határozat szerint a jogegységi tanács a Kúria 1/2012. BKMPJE számú jogegységi határozatát hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezett jogegységi határozat értelmében: „a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása.”

AB-döntés a közszereplők bírálatának határairól

Kifejezetten pikánsnak nevezhető az a szituáció, amit az Alkotmánybíróság (AB) múlt heti – az új Ptk. egyik kitételét megsemmisítő – határozata előidézett. Nem csak arról van szó, hogy a miniszterelnök által a kormányhoz lojális jogtudósokkal „telepakolt” AB megint elkaszált egy új törvényt, ilyesmi már eddig is előfordult. A bizarr helyzetet alapvetően nem is az idézte elő, hogy nyolc Donáti utcai taláros professzor megbuktatta a másfél évtizeden keresztül legalább tíz másik polgári jogász professzor által kidolgozott kódexet.

Közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről döntött az Alkotmánybíróság

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv 2:44. §-a úgy rendelkezik, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.” Ha elemeire bontjuk ezt a rendelkezést, akkor azt láthatjuk, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására...

Hanák András: Fluctuat nec mergitur – az új polgári törvénykönyv esélyei II.

Névjegy Hanák András ügyvéd, jelenleg saját ügyvédi irodáját vezeti. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomáját követően két amerikai egyetemen szerzett jogi diplomát (Columbia University Law School, LL.M. fokozat (1981) és University of Pennsylvania Law School, Doctor Juris (J.D.) fokozat (1987). 1981 és 1991 között az Egyesült Államokban élt, itt kezdte el ügyvédi munkáját. 1987-ben Pennsylvania állam ügyvédi kamarájába nyert felvételt. 1987 és 2002 között jó nevű amerikai ügyvédi irodákban dolgozott, elsősorban akvizíciók, cégértékesítések és kereskedelmi tranzakciók jogi aspektusain. Szakterülete a társasági jog, a vállalatfelvásárlás tranzakciós világa. Egy ideig rendszeresen tanított ELTE Állam-...

Vékás Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt) (MJ, 2013/1., 1-7. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. „Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.” (Ady: A perc-emberkék után) I. Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2], ezúttal a Kormány elfogadta a szakmai bizottságok javaslatát, és változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek a Bizottsági Javaslatot.[3] Már a parlament általános vitájában kirajzolódott...

A dologi jog és a személyiségi jog szabályozása az új Ptk.-ban – interjú Petrik Ferenc nyugalmazott kollégiumvezetővel

„A bírónak akkor is ítéletet kell hoznia, ha olyan tényállás van előtte, ami a törvényben nem szerepel.” (Petrik Ferenc) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. személyiségi jogokat érintő részéről, valamint a dologi jogot szabályozó Ötödik Könyvéről beszélgettünk Petrik Ferenccel, a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjával. Névjegy Petrik Ferenc 1956-ban végezte el a jogi egyetemet. 1959-ben teszi le a bírói vizsgát, majd berendelik az Igazságügyi Minisztériumba. 1964-től dolgozik a tárca Törvény-előkészítő Főosztályán. 1974-től a Gazdasági Kodifikációs Osztály vezetője, nevéhez fűződik...

Kisfaludi András: A kodifikációs Szerkesztőbizottság üléseiről (PJK, 2001/2., 33-34. o.)

Új szakasz kezdődött a Kodifikációs Szerkesztőbizottság munkájában. Eddig jobbára a készülő Polgári Törvénykönyv határvonalainak kijelölése volt napirenden, s a Bizottság elhatárolási kérdésekben foglalt állást. Közben pedig a munkacsoportokban folyt a kijelölt területek szabályozási koncepciójának előkészítését szolgáló alapozó munka. A kodifikációs tanulmányok megvitatásával a munkacsoportok kijelölték azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyekben álláspontjuk szerint a szabályozás modernizálására lesz szükség, s az új szabályozás irányait is megpróbálták meghatározni. Ennek eredményeként a munkacsoportoknak – a kodifikációs munka eredeti ütemtervének megfelelően – ez év tavaszára el kell jutniuk oda, hogy saját részterületük koncepciójának tervezetét elkészítsék. A Szerkesztőbizottság pedig e részkoncepciók...

Kisfaludi András: A Kodifikációs Szerkesztőbizottság a személyhez fűződő jogok törvényi szabályozásának módosításáról szóló törvénytervezetről (PJK, 2000/4., 22-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Bár a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat egy új Polgári Törvénykönyv kidolgozását tűzte ki feladatul, a munka szükségszerűen hosszú határidejére tekintettel annak lehetőségét is nyitva hagyta, hogy szükség esetén az új törvény megalkotása előtt is el lehessen végezni a halaszthatatlan módosításokat a jelenleg hatályos Ptk.-n. Igaz, hogy a kormányhatározat azt is előírta, hogy ezeknek az előrehozott jogalkotási feladatoknak a listája rövid határidő alatt készüljön el, ám ez a lista nem lehetett teljes, hiszen nem lehetett előre látni, hogy időközben milyen újabb, szintén halaszthatatlannak látszó módosítási...

Kisfaludi András: A Ptk. koncepciójának vitája a Legfelsőbb Bíróságon (PJK, 2002/5-6., 31-33. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye figyelemre tarthatott számot, mégis kiemelkedő jelentősége volt a bíróságok, bírák által kifejtett véleményeknek, hiszen a bíróságok mint jogvitákban eljáró és döntést hozó szervek hosszú távon befolyásolni tudják a jog fejlődését, s talán a jelenlegi szabályozás esetleges hiányosságaival kapcsolatban is ők rendelkeznek a legátfogóbb ismeretekkel. Ennek...