A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Székely László" cimkével

Székely László az új Ptk.-ról (MCC konferencia, 2013. február 27.)

A Mathias Corvinus Collegium Jog Szakirányának szervezésében 2013. február 27-én került megrendezésre Az új Polgári Törvénykönyv, változások és lehetőségek című konferencia. A konferencia harmadik, kodifikációs panelje keretében Dr. Székely László – korábban az új Polgári Törvénykönyv megalkotásáért felelős miniszteri biztos –, fejtette ki álláspontját az új Ptk. egyes rendelkezéseiről.

Az új Ptk. koncepcionális kérdései – interjú Székely László miniszteri biztossal

„…az általunk benyújtott Tervezet az idők végezetéig fennmarad, az utókor majd összehasonlíthatja az elfogadott törvénnyel, s eldöntheti melyik a színvonalasabb.” (Székely László) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. általános koncepciójáról beszélgettünk dr. Székely Lászlóval, a Polgári Törvénykönyv kodifikációs munkálatainak koordinálásáért felelős miniszteri biztossal. Névjegy Székely László 1982-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-től az ELTE Jogtudományi Karának oktatója, 1990-tól az Egyetem Kari Tanácsának tagja. Az ELTE Jogtudományi Kara 1995-ben Trefort Ágoston Emlékéremmel tünteti...

Dr. Székely László: Kritikai észrevételek az új Polgári Törvénykönyv koncepciója Első Könyv IV. (A személyiségi jogok) fejezetéhez (PJK, 2003/3., 29-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Általában 1. Mindenekelőtt helyeselhető, hogy a Koncepció elkerüli a személyhez fűződő jogok alapvető elméleti kérdéseit taglaló irodalmi doktrínák szokásos hibáját, azaz nem téved a “személyiség”, az ember “nembéli lényege”, a “szabad önkiteljesedés”, és más hasonló fennkölt fogalmak kodifikációs kísérletének aknamezejére. A személyiség mibenlétére – helyesen – nincs mondanivalója, s megelégszik néhány közhelyszerű elvi megállapítással.2 A magunk részéről nem kívánhatjuk természetesen, hogy a személyiségi jogok pragmatikus, célszerűségi szempontú megközelítése3 tükröződjék a Koncepció indokolásában, ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Koncepció Első könyv IV. 1.1. és 2....