A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Sándor István" cimkével

Ghira Márton: Második lépés
Nemzetközi STEP-konferencia Budapesten a bizalmi vagyonkezelésről

Második alkalommal került sor Budapesten a STEP (Society of Trust and Estate Practitioners) bizalmi vagyonkezelésről szóló nemzetközi konferenciájára 2015. április 23-án, melynek ezúttal a Budapesti Ügyvédi Kamara adott otthont a dísztermében, és a kamarai támogatásnak köszönhetően az ügyvédek számára a részvétel ingyenes volt. Míg a tavalyi konferencia főként a jogintézmény alapvető jellegzetességeinek bemutatását tűzte ki célul, idén már egyértelműen specifikus témákat helyeztek előtérbe a szervezők: már a meghívó is egyértelművé tette, hogy az adózás és az automatikus adó-információcsere témaköre kiemelt szerepet fog kapni.

Bánáti János: A vagyonkezelő ügyvéd

A hazai jogtudomány és jogalkotás az elmúlt és a még előttünk álló jó néhány évben az egyes jogterületeket átfogó nagy törvénykönyvek, kódexek újraírásának korát éli. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a változó kor megváltozott társadalmi igényeivel, amelyek egyfelől korábbi jogintézmények eltűnését vagy lényegi módosulását, másfelől viszont új jogintézmények születését eredményezik. A polgári jog területén ilyen teljesen új, bár nem minden előzmény nélküli jogintézmény a bizalmi vagyonkezelés.

Ghira Márton, Sági Barnabás: Első lépések egy új jogintézmény meghonosításának útján

A napjainkban a szakmai közbeszédben magának első helyet kivívó új Ptk. számos újítása mellett 2014. március 15-ével egy eddig a hazai jog számára ismeretlen, új jogintézményt keltett életre: a bizalmi vagyonkezelést. Mivel kevés olyan példát ismerünk, amikor gyakorlatilag történelmi gyökerek, szerves fejlődés nélkül kell a hazai jogalkalmazásnak megismerkednie egy új jogi konstrukcióval, ezért érthető a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban táplált különös érdeklődés, fokozott figyelem, amelynek ékes példáját jelenti az április 24-én, a Duna Palotában megtartott STEP (Society of Trust and Estate Practitioners)...

Szűcs Imre Zoltán: A bizalmi vagyonkezelés – közelebbről

Fontos könyv jelent meg ez év márciusában A bizalmi vagyonkezelés és a trust, Jogtörténeti és összehasonlító jogi elemzés címmel a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A kötet szerzője, dr. Sándor István arra vállalkozott, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó legfontosabb jogi jellemzőket összefoglalja. A nyolc fejezetből álló mű az első olyan magyar nyelvű könyvnek tekinthető a témakörben, amely a gyakorló ügyvéd számára is számos tanulsággal szolgálhat.

Sándor István: A bizalmi vagyonkezelés és a trust

Az angol trust jogintézménye egyedülálló, a jogviszony szerkezetét tekintve a kialakulásakori és az az előtti időszakban azzal megegyező konstrukció a jogtudomány jelenlegi kutatási eredményei alapján nem ismert. A trusthoz hasonló, annak egyes funkcióit betöltő, a trust kettős tulajdonjogi koncepciójával rokon vonásokat megjelenítő intézmények léteztek, így a szakirodalom áttekintése alapján nem zárható ki, hogy a trust szabályaira azok hatással bírtak. A római jogban ismert fiducia, fideicommissum, a germán jogban alkalmazott salmann és az iszlám wakf a trust egyes szabályainak...

Sándor István: Gondolatok a bizalmi vagyonkezelés szabályozásáról az új Ptk.-ban

Az új Ptk. a XLIII. fejezetében, a megbízási szerződés altípusaként szabályozza a bizalmi vagyonkezelési szerződést. A trust intézménye tipikusan angolszász, nem elsősorban és kizárólagosan szerződéses konstrukció, bár mára számos kontinentális európai, római jogi hagyományokon nyugvó jogrendszerben kialakításra került a kontraktuális hasonmása. A magyar gazdasági élet számára számos előnyt jelenthet a trust konstrukciójának hazai változata.

Csizmazia Norbert, Sándor István: A bizalmi (fiduciárius) vagyonkezelés modelljei és a Ptk. reformja (PJK, 2002/4., 10-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezetés A jogtörténetben a kezdetektől, az antik jogoktól ismert annak a gazdasági szükségletnek különböző jogi konstrukciókban történő szabályozása, amikor egyes – akár magán-, akár jogi – személy(ek) vagyonuk kezelését, hasznosítását nem tudják vagy nem kívánják személyesen megvalósítani. Ennek megvalósítása alapvetően két főbb szabályozási formában állhat fenn – és történik ez napjainkban is -, így a vagyon tulajdonosától elkülönült személyiséggel rendelkező szervezeteken keresztül, ahol a tulajdon közvetetté válik és az adott, leginkább gazdasági társaságban meglévő részesedés jeleníti meg a tulajdonos jogait, illetve kötelmi jogviszonyon, szerződésen alapuló, vagyonkezelésre irányuló jogügylet...

Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban (GJ, 2011/3., 3-8. o.)

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Weiss Emilia, Zlinszky János). Az egyeztetés elhúzódására hivatkozva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008 végén magához vette a további egyeztetést, majd benyújtotta a Kormány törvénytervezetét az Országgyűléshez. A törvényjavaslathoz számos képviselői módosító javaslat érkezett, így azután a 2009 végén elfogadott Ptk. – a 2009. évi...