A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2007-6" cimkével

V. Könyv: Kötelmi Jog Ötödik rész (PJK, 2007/6., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása – sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyok rendezésére. Noha a fejlettebb nyugat-európai és tengerentúli jogi kultúrákban – és a hazai haladó civilisztikai gondolkodásban is – megjelentek apokaliptikus jóslatok a polgári jogi felelősség “végjátékáról”, hanyatlásáról, haláláról, továbbá arról, hogy az individuális felelősség egyre inkább a magánszemélyek közötti károkozások rezervátumaiba szorul vissza,...

Szabó Dániel: A Ptk. 339. § (1) bekezdésének látszólagos módosítása a kontinentális jogfejlődés tükrében (PJK, 2007/6., 25-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv tervezetének1 általános kárfelelősségi szabálya, noha kiküszöböli a Koncepció által megteremtett dogmatikai feszültségeket, csak megszövegezésében jelent újítást a hatályos törvény 339. § (1) bekezdéséhez képest, tartalmát tekintve ugyanis szinte teljes mértékben megegyezik a hatályos szabályozással. A károkozás általános tilalmának kimondása így csak látszólag anakronisztikus tétel a felelősség korlátok közé tartása érdekében a jogilag releváns kár fogalmára összpontosító kontinentális jogfejlődés legújabb eredményei tükrében. Az újrafogalmazott szabály valójában az ítélkezési gyakorlat elmaradt orientációjaként fogható fel. A Code Civil-től Osnabrück-ig, Tilburg-ig A szerződésen kívüli felelősség újkori fejlődése a 19....

Csűri Éva, Szabó Júlia: Észrevételek az új Ptk. Családjogi Könyve Javaslatának a házassági vagyonjogra vonatkozó rendelkezéseihez (II. rész) (PJK, 2007/6., 14-21. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. A házastársi közös vagyon és a különvagyon fogalma 1. A házastársi közös vagyon A Legfelsőbb Bíróságnak a magánvagyon tárgyának a gazdasági átalakulással összefüggő ítélkezési gyakorlata azt a jogirodalmi álláspontot fogadta el, mely szerint: “A Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése a házassági életközösség idejére házastársi “vagyonközösség” keletkezéséről rendelkezik ugyan, a házastársak “osztatlan közös tulajdonává” minősíti viszont nem csupán a tulajdonjog Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése szerinti tárgyait, hanem “mindazt” is, amit a házastársak az életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzetek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik....

Boronkay Miklós: A káronszerzés tilalma az új Polgári Törvénykönyvben (PJK, 2007/6., 22-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 5:544. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes vagyoni kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes vagyoni kárból le kell vonni a károkozásból származó vagyonértékű előnyöket. (3) A bíróság rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a kártérítés mértékét alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A modern kártérítési jogok alapelve a teljes kártérítés elve: a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a károkozásra nem került volna sor. A teljes kártérítés egyben kizárja, hogy a károsult a kártérítéssel gazdagodjon: ha a káreseményből reá nézve előnyök is származnak, azok a fizetendő...