A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2007-3" cimkével

V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai (PJK, 2007/3., 3-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. III. Cím Az érvénytelenség I. Fejezet A semmisség és a. megtámadhatóság 5: 64. § [Semmisség] (1) A semmis szerződés a törvény erejénél fogva megkötésének időpontjától érvénytelen. (2) A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli. (3) A szerződés semmisségének megállapítása iránt peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre jogszabály feljogosít. (4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész keresetet indíthat a szerződés...

Petrik Ferenc: Dologi ügylet – vagy ügyletegység (PJK, 2007/3., 15-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Végre vita bontakozik ki a tulajdonjogi irodalomban a tulajdonátruházás egyik elemével, a dologi ügylet fogalmával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a hatályos polgári jog a tulajdon átszállásának kauzális tradicionális rendszerén alapszik, amely a tulajdon átszállásához a jogcímen felül a dolog átadását, ingatlan esetén pedig az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést követeli meg. Ez a dualista álláspont (amely szerint az átszálláshoz két mozzanatra van szükség), szemben a monista felfogással (amely szerint egyetlen kötelmi szerződéssel történik az átruházás, ez másképpen az ügyletegység elve). Az elmúlt évtizedek magyar tulajdonjogi irodalmában – a XX. század első felében tapasztalt...

Lohn Balázs: A zálogjog-alapító ügylet absztrakt vagy kauzális kialakítása a célmegegyezés-elmélet fényében (PJK, 2007/3., 29-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (Válasz Csizmazia Norbert és Gárdos István tanulmányára) Az alábbiak a CSIZMAZIA NORBERT és GÁRDOS ISTVÁN: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében című tanulmányában1 (“Tanulmány”) foglaltakra vonatkozó érdemi észrevételeket tartalmazzák. Csizmazia és Gárdos gondolatmenetének és következtetéseinek összefoglalása után röviden felvázolom a szükségesnek látott előzetes vizsgálódásokat. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek azon megismerési horizont feltárásához, amely alapján a kérdés megközelíthető, valamint a fogalmak és dogmatikai elemek felfedhetők. Kizárólag azon állításokat kommentálom, amelyektől eltérő álláspontot képviselek, vagy amelyek a probléma lényege és a világosság szempontjából jelentőséggel bírnak. I. A Tanulmány állításai és...

Jójárt Eszter: Javaslat a tartási és életjáradéki szerződés jogi szabályozásának változtatására (PJK, 2007/3., 19-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A tartási és életjáradéki szerződések magyar szabályozása és gyakorlata a vizsgált külföldi (német, osztrák, svájci) jogi megoldásokhoz képest kevésbé piaci kiindulópontú, így a szerződési szabadság tartalmilag nagyobb korlátozás alá esik. A külföldi megoldások az életjáradéki szerződést helyezik előtérbe. A családjogi kapcsolaton, illetve efféle törvényes kötelezettségen alapuló tartási kötelezettségvállalás inkább mögöttesen létezik, azaz lehetőség van ilyen alapon szerződéskötésre, de ezt nem, vagy csak felületesen szabályozzák, és azt nem a kötelmi jog különös részében helyezik el, hanem meghagyják a családjog keretén belül. Egyéb – tehát nem családjogi kötelezettségen alapuló – szerződéses...

Gárdos Péter: Az európai jog alapelvei – új állomás az európai magánjogi jogegységesítés folyamatában? (PJK, 2007/3., 41-42. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Nehéz feladatot vállal magára, aki ma át szeretné tekinteni, hogy a magánjog területén milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak az európai szerződési jogról szóló 2001-es közleménye1 közzétételét követően újabb reneszánszát éli a magánjogi jogegységesítés. Az elmúlt években több projekt indult, amely a hatályos szabályozás átfogó felülvizsgálatát, illetve a további jogegységesítést tűzte zászlójára.2 2001 óta vizsgálja a Bizottság egy ún. közös referenciakeret (Common Frame of Reference, CFR) létrehozásának a lehetőségét. 3 A CFR-rel párhuzamosan ugyancsak a Bizottság dolgozik a fogyasztóvédelmi irányelvek átfogó felülvizsgálatán. Ennek eredményeként idén februárban...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: Az önálló zálogjogról kodifikációs szempontból (PJK, 2007/3., 32-41. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. BEVEZETÉS Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében1 vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás tartalmára. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy létező jogintézmény megszüntetése komoly döntés (még akkor is, ha az a jogintézmény csupán 10 éves), különösen annak tudatában, hogy a lakásfinanszírozás és refinanszírozás rendszere jelenleg e jogintézményre épül. A fennmaradása mellett lehet dönteni még akkor is, ha szükségessége kérdéses,...