A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2005-2" cimkével

Zlinszky János: A kegyelet magánjogi kérdései – személyi jog, vagyoni jog, és kötelezettség (PJK, 2005/2., 12-15. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Alkotmányunk szerint az egyes ember személyisége születésétől haláláig tart. Ezen idő alatt jogalany, alkotmányos szabadságok, alapjogok, köz- és magánjogok alanya, védettje, jogosítottja és kötelezettje. Személyi jellegénél fogva sohasem lehet a jog tárgya. Szubjektum, nem objektum. Ám az ember nem csak egyes ember, hanem része a társadalomnak is. Egy genus – a homo sapiens – speciese, mégpedig ismételhetetlen, nevesített, egyszeri speciese. Nem kívánok e szemlélet gyökereivel most foglalkozni, de a mai jog- és társadalomelmélet oldaláról rögzítem, mint uralkodó tant. Egyelőre hiába feszegeti korlátjait a tudomány, sorozat-reprodukció, klónozás, más hasonló kísérletek...

Mitták Péter: Jogátruházás a francia jogban (PJK, 2005/2., 22-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A jogátruházás általános értelemben élők közötti transzlatív jogutódlás, származékos (derivatív) jogszerzés, amely lehet akár egyetemes, akár különös. Ez a jogutódlás, mivel az átruházás folyományaként az eredeti jog alanyának helyébe másvalaki lép, voltaképpen minden esetben alanycserét jelent valamely jogi helyzetben. Ilyenkor tehát nem pusztán valamely jog, hanem általában valamely jogi helyzetnek az egésze száll át. Ugyanakkor a jogi helyzet az alanyok megváltozása ellenére sem módosul: “a transzlatív jogutódlás jogi szerkezete azon a feltevésen alapul, hogy valamely jogi helyzet, ha egyébként tartalmában nem változik, azonos marad, habár alanyaiban változás állott be....

Menyhárd Attila: Köztulajdon – közdolgok – forgalomképesség (PJK, 2005/2., 3-11. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Közjog és magánjog viszonya a modern jogtudomány egyik gyakran vizsgált problémája, amelyre azonban egységes és általános érvényű magyarázatot kidolgozni – úgy tűnik – mindeddig nem sikerült. A közjogi és magánjogi viszonyok elhatárolása a bírói gyakorlatban is egyre többször merül fel, és a bíróságnak sem mindig sikerül meggyőző választ adnia1 arra a kérdésre, hogy egy adott jogviszony elbírálása során mennyiben alkalmazhatóak a magánjogi szabályok és milyen szerepet játszanak a jogviszonyban szereplő személyek közjogi státuszához tapadó közjogi elemek. Közjogi és magánjogi jogviszonyok elhatárolásához a gyakorlatban nem mindig nyújtanak biztos támpontot a...

Görög Márta: A kegyeleti jog gyakorlásának jogosultjairól és az érvényesíthetőség időbeli korlátairól (PJK, 2005/2., 15-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. “A test pihen vermében hallgatag, rögök nyugalmas sorsát éli lenn, szétoszlik, szomjas gyökér felissza s zöld lobogással tér újra vissza, törvény szerint! s oly szörnyé, szörnyé így mi egy világ volt, kétfelé kering! vagy bölcs talán? a holttest tudja itt, Őrizd Uram, a lélek útjait.” Radnóti Miklós: Ének a halálról Az emberiséget régóta foglalkoztatja a túlvilági létezés, a halál utáni állapot. Az egyes kultúrák, világnézetek mind-mind igyekeznek megtalálni a maguk válaszát az állandóan visszatérő kérdésekre. A halál ténye, bekövetkezte mindennapjaink sajnálatos és szükségszerű velejárója. Az elmúlás feletti bánat, a...

Gárdos Péter: Szeminárium az USA hitelbiztosítéki jogáról az Igazságügyi Minisztériumban (PJK, 2005/2., 20-22. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. november 18-19-én Prof. Harry C. Sigman immár második alkalommal tartott szemináriumot az USA hitelbiztosítékok jogáról az Igazságügyi Minisztériumban. Az első szemináriumra 2004. január 21-22-én került sor, amelyről a Polgári Jogi Kodifikáció VI. (2004) 3. számában jelent meg beszámoló.1 Ennek alkalmával az előadó vizsgálta a különböző európai és az amerikai szabályozás kialakulását és rendszerét, a Uniform Commercial Code (Egységes Kereskedelmi Törvény, UCC) jellemzőjét, annak a hitelbiztosítékokkal foglalkozó 9. cikkének revízióját, a funkcionális szemléletű security interest (hitelbiztosítéki jog) és a personal property (ingó dolgok és követelések) fogalmát, a security interest...