A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2004-4" cimkével

Szilas Péter: Beszámoló a pénz- és értékpapírügyletekkel foglalkozó munkacsoport működéséről (PJK, 2004/4., 26-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004 áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport (Istvánovics Éva, Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter). A munkacsoport megbízást kapott arra, hogy 2004. szeptember 30-ig a szabályozási tematikát, az év végére pedig az első normaszöveg-tervezetet készítse el. Az alábbiakban rövid áttekintés olvasható a munka során körvonalazódott kodifikációs elképzelésekről, és a legfontosabb problémákról. A munkacsoport átfogó, koncepcionális jellegű változtatásokat javasol az új Ptk. vonatkozó fejezetéhez. Ezeket az elképzeléseket jól tükrözi az,...

Menyhárd Attila: Az egyes szerződéstípusok szabályozásának alapkérdései (PJK, 2004/4., 24-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A kodifikáció a jogi szabályozásnak olyan, a jogi szabályozásról alkotott sajátos felfogást tükröző formája, ami speciális szabályozási technikákat igényel. A szabályozás felépítése kétszintű, az általános és a különös szabályok megkülönböztetésén alapszik. Ebben a rendszerben elsősorban a különös szabályt kell alkalmazni, az egész szabályozás alapját képező általános normák annyiban alkalmazandók, amennyiben különös szabály nincs, vagy a különös szabály az adott kérdésre nem terjed ki. Az általános és a különös szintjének kettősségére épülő szabályozás két alapvető kérdést is felvet. Az egyik, hogy miként kell megformálni az általános szintű szabályokat, a másik...

Lászlófi Pál, Leszkoven László: Gondolatok a szerződés-engedményezés jogi természetéről (PJK, 2004/4., 17-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Polgári Törvénykönyvünk megújításának útját kijelölő Koncep-cióban1 a Kodifikációs Főbizottság elsősorban azokat a problémákat foglalta össze, amelyek az új kódex megalkotása során dogmatikai okokból vagy éppen a gyakorlat által felvetve, megoldásra várnak. E megválaszolandó kérdések között találhatjuk az engedményezés szabályainak a kereskedelmi forgalomban meghonosodott új jelenségeknek, funkcióknak való megfeleltetését. A Koncepció az engedményezés szabályainak gyökeres átalakítását tűzi ki célul akkor, amikor azokat a faktoringtól kezdve a fiduciárius ügyletekre való alkalmasság megteremtésének szükségességét vázolja fel. A célok között a Koncepcióban néhány gondolat erejéig a szerződés-engedményezés2 (-átruházás) törvényi szabályainak megteremtése iránti igény...

Gárdos István: A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében (PJK, 2004/4., 3-17. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A ZÁLOGJOGI SZABÁLYOZÁS DIFFERENCIÁLÁSA Egyedülálló módon, a Ptk. zálogjogi szabályai az elmúlt néhány évben kétszer teljes egészükben újrakodifikálásra kerültek, legutóbb pedig az eddig érintetlenül maradt óvadéki szabályok alapvető átformálására került sor. Ezért, az átfogó polgári jogi kodifikáció előtt szükséges áttekinteni, hogy hol tartunk, mik a zálogjogi szabályozás főbb elemei, sajátosságai, erényei és hibái. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zálogjogi reformok célja a piaci igények jobb kielégítése, a hitelpiac fejlődésének elősegítése volt. A változtatások jó célt szolgáltak, ezért a kodifkáció adta lehetőséget arra kell használni, hogy a megindult pozitív...