A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2003-3" cimkével

Menyhárd Attila: Az angol ingatlan-nyilvántartás reformja (PJK, 2003/3., 35-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Az angol ingatlan-nyilvántartási reform Az ingatlanokról való rendelkezés és az ingatlan-nyilvántartás rendszerében az utóbbi évtizedben, Angliában és Walesben jelentős változások mentek végbe. Ennek következményeként 1990 decembere óta Anglia és Wales egész területén kötelező a jogcímváltozás bejegyzése (nem kötelező ugyanakkor önmagában az ingatlanok felvétele az ingatlan-nyilvántartásba, viszont e kötelezettség eredményeként a legtöbb, az ingatlannyilvántartásba még fel nem vett ingatlanokról való rendelkezés is konstitutív hatályú bejegyzéshez kötött), a nyilvántartás nyilvános (a bejegyzett tulajdonos hozzájárulása nélkül is bele lehet tekinteni), továbbá a nyilvántartás maga már számítógépes alapú, amelyhez 1995 óta számítógéppel...

Lenkovics Barnabás: A tulajdonszerzés-módok eredeti, illetve származékos jellege (PJK, 2003/3., 14-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! (de lege lata és de lege ferenda)* 1. Elméleti alapvetés 1.1. A tulajdon-szerzésmódok jelentősége Mind a jogban, mind pedig a jogtudományban vannak axiomatikus tételek, melyeknek – köztudottan – sem a létjogosultságát, sem pedig az igazságtartalmát bizonyítani nem kell. Miért nem szorulnak ezek bizonyításra? Mert a jogi axiómák tartalmát és létjogosultságát egyaránt a több évszázados, sőt olykor-olykor, egyik-másik esetében a több évezredes társadalmi közfelfogás és jogi közmeggyőződés alakította ki, tette vitathatatlanná azáltal, hogy a történelmi és tudományos fejlődés lecsiszolt róluk mindent ami felesleges vagy vitatható. A magánjog hatalmas anyaga egészében...

Faludi Gábor: Szerzői jog, iparvédelem és a Ptk. koncepciója (PJK, 2003/3., 3-14. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! II. rész Szerzői jogi és iparjogvédelmi szerződések – a külön törvények és a Ptk. viszonya Az alábbi, terjedelmes szerkezeti egység a szerzői jogi és iparjogvédelmi törvények szerződési (ideértve az egyoldalú jognyilatkozatokat is) szabályait elemzi egy meghatározott szemszögből, mégpedig abból, hogy azok mennyiben sajátosak. E különösség kétszintű. Először: van-e olyan szabályozási tárgya a szerződési szabálynak, amely az oltalom tárgyához való kötődés, vagy egyéb ok miatt nem tartozhat a Ptk.-ra? Másodszor: érvényesül-e az első szintű különösségen belül eltérés az egyes oltalmi tárgyakat érintő rendelkezések között? (Értelemszerűen ez elsősorban a szerzői jogi...

Dr. Székely László: Kritikai észrevételek az új Polgári Törvénykönyv koncepciója Első Könyv IV. (A személyiségi jogok) fejezetéhez (PJK, 2003/3., 29-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Általában 1. Mindenekelőtt helyeselhető, hogy a Koncepció elkerüli a személyhez fűződő jogok alapvető elméleti kérdéseit taglaló irodalmi doktrínák szokásos hibáját, azaz nem téved a “személyiség”, az ember “nembéli lényege”, a “szabad önkiteljesedés”, és más hasonló fennkölt fogalmak kodifikációs kísérletének aknamezejére. A személyiség mibenlétére – helyesen – nincs mondanivalója, s megelégszik néhány közhelyszerű elvi megállapítással.2 A magunk részéről nem kívánhatjuk természetesen, hogy a személyiségi jogok pragmatikus, célszerűségi szempontú megközelítése3 tükröződjék a Koncepció indokolásában, ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Koncepció Első könyv IV. 1.1. és 2....