A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2003-1" cimkével

Dr. Petrik Ferenc: A nem vagyoni kár megtérítése védelmében (PJK, 2003/1., 6-8. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Elolvasván dr. Boytha György javaslatát a sérelemdíjról, majd később kitűnő, tudományos igényű dolgozatát – két személyes emlék jutott eszembe. Az első az 1970-es évek elejéről, a szerzői jogi törvény kommentárjának1 együttmunkálkodó elkészítéséről, amikor Boytha Györggyel – ki nem mondott – szövetséget vállaltam a szerzői jogot tulajdonként valló felfogásokkal szemben, hirdetve a szerzői jog olyan egységét, amely a szerző személyi jogait (droit moral) és vagyoni jogait foglalja egységbe. Íme, a személyiségi jogok milyen jól megférnek a vagyoni jogokkal! (Ez a könyv egyébként azt is eszembe juttatta, hogy a törvény a...

Dr. Nemessányi Zoltán: A bizomány fogalma a német jogban – minta az új magyar Ptk. számára? (PJK, 2003/1., 18-24. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Bevezetés Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója úgy fogalmaz, hogy a készülő új magánjogi kódexben korszerűsíteni kell majd a bizományi szerződés hatályos törvényünkben szereplő szabályait, alkalmassá téve azokat az üzleti életben alkalmazott bizományi ügyletek jogi rendezésére. A Koncepció szerint ehhez mintául szolgálhatnak többek között a német kereskedelmi törvény, a Handelsgesetzbuch bizományra vonatkozó rendelkezései.1 Ebben a dolgozatban az említett célkitűzésnél jóval szerényebb feladatra vállalkoztam. A cikk nem fogja át a bizományi szerződés korszerűsítésére vonatkozó javaslatok összességét, a vizsgálatot a bizomány fogalmára korlátoztam. Álláspontom szerint a bizomány korszerű definiálása elengedhetetlen a...

Dr. Légrádi Gergely: Az árverésről – gondolatok egy Janus-arcú szerzésmódról (PJK, 2003/1., 9-18. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezetés Általánosan elfogadott jogelvek és tanok szerint dologi jogot csak törvény hozhat létre, és így számuk véges és fajtáik felsorolása taxatív. Szladits szavaival élve, “az abszolút jogok szorosan zárt kört alkotnak, amelyen belül a jogok fajait név szerint fel lehet sorolni.”1 Ezen abszolút jogok megszerzése, azaz a szerzésmódok (törvényi) felsorolása is taxatív jellegű, és így számuk is pontosan meghatározható. Mindezen túl, a dologi jogviszonyokban érintett felek számára nem csupán a dologi jogok típusai szabályozottak a törvény által, de ezen jogok lényeges tartalmi elemei is. Így a felek csak...

Dr. Burger László: A jogképes német polgári jogi társaság (PJK, 2003/1., 24-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) 2001. január 29-i ítéletével1 egy, a német társasági jog tudományában 30 éve húzódó elméleti vita végére tett pontot. A polgári jogi társaság (GbR) önálló jogképességének elismerése jelentős változást jelent, az eredeti törvényszöveg mellett. A tényállás szerint a felperes váltóperben követelte a váltó összegének megfizetését egy építőközösségtől, valamint annak tagjaitól. Az elsőfokú bíróság a követelésnek helyt adott, a másodfokon eljáró tartományi felsőbíróság azonban az építőközösség passzív perbeli jogképességének hiánya miatt a fellebbezési eljárás során megváltoztatta az ítéletet. A felülvizsgálati eljárásban a szövetségi bíróság megállapította,...

Dr. Boytha György: A személyiségi jogok megsértésének vagyoni szankcionálása (PJK, 2003/1., 3-6. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A személyiségi jogok megsértése egyrészt a sértett vagyonát érintő károkozással (kezelési és ápolási költségek, keresetkiesés, másokkal szembeni tartási kötelezettségek elnehezülése stb.), másrészt a személyét érintő sérelem okozásával (testi épség elvesztésének közérzeti és társadalmi következményei, tartós egészségromlás elszenvedése, elvárható életkor megrövidülésének tudata, fizikai szenvedés, lelki megrázkódtatás, kedélybántalom vagy tartós pszichikai károsodás, az életvitel, a személyes körülmények, a személyiségről mások által alkotott kép hátrányos módosulása, közéleti és elhelyezkedési lehetőségek előnytelen megváltozása stb.) járhat. A polgári jogban az elmúlt század során széleskörűen gyökeret vert az igény a személyiségi jogsérelem pénzbeli ellensúlyozására...