A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2001-6" cimkével

Weiss Emilia: A Ptk. öröklési jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 16-28. o.)

I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok által szabályozandó kérdések szabályozása vonatkozásában, hogy azok egyenlő mértékben törekedjenek az Európai Unió jogához való közeledésre, a jogharmonizációra. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során nyilvánvalóan más mozgatórugók kell, hogy mozgassák a polgári jognak a gazdasági életet közvetlenül érintő kérdéseinek szabályozását, mint az öröklési jog felülvizsgálatát, újraszabályozását. Az öröklési jog szabályainak megállapítását illetően előrebocsátást kíván, hogy sem az új Törvénykönyvnek (és ezért a Koncepciónak sem) lehet célja a mai társadalmi-gazdasági...

Vékás Lajos: Az új Ptk. koncepciójának bevezető része (PJK, 2001/6., 3-8. o.)

A. Általános kérdések I. Az átfogó reform indokairól és céljáról, a Koncepció jellegéről 1. Az átfogó reform indokairól és céljáról Polgári átalakulásunk történelmi kacskaringóit szemléletesen tükrözi a Polgári Törvénykönyv megalkotásának viszontagságos története. Először az 1848. évi XV. törvénycikk rendelte el “az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján polgári törvénykönyv” elkészítését, és “ezen törvénykönyv javaslatának a legközelebbi országgyűlés elibe” terjesztését. A szabadságharc bukása megakadályozta e nemes terv megvalósítását. A kiegyezés után előbb (1871 és 1892 között) résztervezetek készültek. 1900-ban tették közzé (indokolással együtt) a résztervezetek figyelembevételével megalkotott első átfogó tervezetet, amelynek átdolgozott változatát (második szövegét) törvényjavaslatként...

Sárközy Tamás: A Ptk. dologi jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 9-12. o.)

Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi könyvének koncepciójára a következőkben vázolt javaslatot teszi az alábbi megjegyzéssel: Ez a javaslat az elmúlt egy év alatt készült, és a Munkabizottság által megvitatott tanulmányokon alapul. Átfogó jellegű tanulmány készült Sándor István részéről a német, az osztrák, a svájci, a francia, az olasz, a spanyol,...

Menyhárd Attila: Jog és piacgazdaság* (PJK, 2001/6., 28-29. o.)

(Szerző: Robin Paul Malloy) Rubin Paul Malloy (Syracuse University, New York) közelmúltban megjelent könyvében kísérletet tesz a jog gazdasági elemzése (law and economics) tradicionális elméletének meghaladására egy általa jog és piacgazdaságnak (law and market economy) nevezett megközelítési mód bevezetésével. Malloy elméletét – amely tulajdonképpen a jog klasszikus gazdasági elemzésének módosított változata – a különféle jelrendszerek kutatásával foglalkozó szemiotikának a csere és a piac modelljére való alkalmazásával építi fel. Túllépve a hatékonyság és igazságosság szembeállításán, ennek az elméletnek a középpontjában a kreativitás és a fenntartható jólét viszonya áll. A jog és piacgazdaság elméletének kiindulópontja, hogy a...

Kisfaludi András: A Ptk. értékpapírjogi szabályainak koncepciója (PJK, 2001/6., 13-16. o.)

Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a polgári jogban elfoglalt helyét, ennek megfelelően pedig a szabályozás szerkezetét és elhelyezkedését az határozza meg, hogy miként definiáljuk az értékpapírokat. Elméletileg több lehetőség is kínálkozik, amelyek mindegyikére találhatunk példát, más jogrendszereket vizsgálva. Megteheti ugyanis egy jogrendszer, hogy az értékpapírok fogalmát normatív módon határozza meg, absztrakt...