A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2000-2" cimkével

Prof. D. sc. Prugberger Tamás: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni és a kollektív munkaszerződésre (PJK, 2000/2., 19-26. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezető gondolatok és rendszerfelvázolás Az új Ptk. kidolgozására létrehozott Kodifikációs Bizottság elnökétől, Prof. D.sc. Vékás Lajos akadémikustól eredetileg azt a megbízást kaptam, hogy a munkajog különösen az egyéni munkaszerződéssel összefüggésben milyen szabályozást kapjon az új Ptk.-ban. Tekintettel azonban arra, hogy az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy a meginduló kodifikációs munkálatok során a Kodifikációs Bizottság indokolt módon jelentős mértékben figyelembe kívánja venni Európa legújabb keletű és ezért tartalmi- lag is a legmodernebb polgári jogi kodifikációt, a néhány éve megalkotott holland Ptk.-át1 és mivel a magyar Kodifikációs Bizottság által...

Nochta Tibor*: Emlékeztető a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott "Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport" 2000 június 27-én megtartott üléséről (PJK, 2000/2., 68-68. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Kártérítési és biztosítási jogi munkacsoport 2000 június 27-én a Legfelsőbb Bíróságon tartotta soron következő ülését. A munkabizottság ülésén megjelent Dr. Horeczky Károly a LEB Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Molnár Ambrus LEB tanácselnök, dr. Újváriné dr. Antal Edit egyetemi adjunktus, dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, dr. Zavodnyik József Állami Biztosítási Felügyelet jogtanácsos és dr. Lábady Tamás kandidátus, megyei bírósági tanácselnök a munkabizottság vezetője. Az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, dr. Zlinszky János egyetemi tanár, dr. Kecskés László egyetemi tanár és dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos. Az...

Lábady Tamás: Alkotmányjogi hatások a készülő Ptk. szabályaira (PJK, 2000/2., 13-19. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A magánjog összhangja az Alkotmánnyal 1.1. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány-módosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba hazánkban, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be, azzal a meghatározásával, hogy “a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. Alkotmányjogi értelemben ez a tartalma a “rendszerváltás” politikai kategóriájának. Vagyis a jogállamivá és demokratikussá tett Alkotmány tette lehetővé, hogy a forradalmi rendszerváltás alkotmányos keretek között menjen végbe, ez alapozta meg, hogy Magyarországon megvalósulhatott “a jogállami forradalom” paradoxona. Az 1989. évi magyar Alkotmány-revízió...

Kisfaludi András: A társasági jog helye a jogrendszerben (PJK, 2000/2., 36-46. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A tanulmány célja és néhány előzetes kikötés A jelen tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja azt a kérdést, milyen viszonyban áll a társasági jogi szabályozás a polgári jogi szabályozással, illetve a megalkotandó új Polgári Törvénykönyvnek milyen módon kell kezelnie a társasági jog anyagát. A logikailag lehetséges válaszok egészen távolálló végleteket mutatnak. A társaságokra vonatkozó jogi szabályozásról állíthatnánk azt, hogy teljes egészében kívül áll a polgári jogon, s azzal semmiféle érdemi kapcsolatban nem áll, de juthatunk arra a következtetésre is, hogy a társasági jog valójában semmiféle specialitást nem mutat...

Dr. Weiss Emília: Az új Polgári Törvénykönyv és a családjogi viszonyok szabályozása (PJK, 2000/2., 4-13. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. 1. A hagyományos magánjogtudományban és a XIX. század valamint a XX. század első évtizedeinek jelentősebb magánjogi (polgári jogi) kodifikációiban a családjog a magánjog, a polgári jog részét képezi – igaz, más magánjogi jogintézményektől részben már ekkor is eltérő sajátosságokat felmutató részét. Ha a magyar jogtudomány nem is, a magyar jogi szabályozás ettől valamelyest eltérő képet mutatott. Míg ugyanis a magyar magánjog egésze lényegében 1959-ig szokásjogként élt, a családjog két jelentős területe, nevezetesen a házassági jog, pontosabban elsősorban a házassági köteléki jog, valamint a gyámság (és a gondnokság) a...

Dr. Weiss Emília: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. június 19-i és július 3-i üléséről (PJK, 2000/2., 27-29. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport június 19-i ülésén az öröklési szerződés, valamint az élettárs öröklési jogának kérdéseit vitatta meg az új Ptk.-ra tekintettel, július 3-i ülésén pedig a házastársi öröklés kérdéseivel foglalkozott. A viták alapját dr. Sőth Lászlóné: Az öröklési szerződés és az új Ptk., dr. Besenyei Lajos és dr. Gaál Sándor: Az élettárs öröklési jogának kérdése az új Ptk.-ban, dr. Tóth Aladárné: A házastársi öröklés egyes kérdései és az új Ptk. című tanulmányai, valamint dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái című a...

Dr. Vékás Lajos: A Kodifíkációs Főbizottság 2000. június 1-jei határozatai (PJK, 2000/2., 3-4. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A) Bevezetés A Kodifikációs Főbizottság 2000. június 1-jei ülésén azokat a javaslatok tárgyalta, amelyeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság a megelőző félév során dolgozott ki. A témák – értelemszerűen – elsősorban a leendő kódex szerkezetét és tartalmi határait érintették. Döntést igényeltek ezen kívül az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi egyezményeknek és az Alkotmánynak a polgári jogi szabályozásra gyakorolt hatásával összefüggő nyitott kérdések is. 1. Az új Polgári Törvénykönyv szerkezete elsősorban a tervezett tartalmi bővítések miatt került napirendre. Amennyiben ugyanis az új Ptk. a jelenleg külön polgári jogi jellegű törvényekben szabályozott egyes életviszonyokat...

Dr. Nochta Tibor*: EMLÉKEZTETŐ a Polgári Törvénykönyv reformja kapcsán létrehozott "Kártérítési- és Biztosítási jogi Munkabizottság" alakuló üléséről (PJK, 2000/2., 27-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Polgári Törvénykönyv reformjával összefüggésben létrehozott Kártérítési és Biztosítási jogi Munkabizottság első – alakuló- ülését 2000. február 22. napján 14 órai kezdettel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma vezetőjének szobájában (Budapest, Markó u. 116. II. em. 255. sz.) tartotta. Az ülésen megjelent dr. Horeczky Károly a LB Polgári Kollégiumának vezetője, dr. Molnár Ambrus LB tanácselnök, dr. Kiss Ferenc Kálmán vezető jogtanácsos Hungária Biztosító Rt., dr. Nochta Tibor egyetemi adjunktus, a munkabizottság titkára és dr. Lábady Tamás megyei bírósági tanácselnök, tanszékvezető, a Munkabizottság vezetője. A munkabizottság ülésén egyéb elfoglaltsága miatt megjelenni...

Dr. Menyhárd Attila: A szerződési jog szabályozásának egyes kérdései (PJK, 2000/2., 30-31. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. április 1-jétől három éves program indult “Hungarian-British Joint Academic and Research Programme” címmel. A project célja, hogy – a magyar Ptk. egyes részei, valamint az angol jog paralel területei, így a szerződési jog alapelvei, a kártérítési jog, a magán-tulajdonjog és a kereskedelmi jog vizsgálatával – áttekintse azokat az alapvető jogpolitikai célokat, amelyek megvalósítására egy modern jogrendszernek a kötelmi jog, a tulajdonjog és a kereskedelmi jog egyes területein törekednie kell s ennek eredményeként ajánlásokat fogalmazzon meg a magyar polgári törvénykönyv kodifikációja számára. A program érinti az angol kodifikáció egyes...

Dr. Lampert György: Konszernjogi felelősség a holland bírói gyakorlat tükrében (PJK, 2000/2., 31-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Konszernjogi kapcsolatokkal a holland gazdasági életben igen gyakran találkozhatunk, a konszernek mindennapi résztvevői a gazdaságnak, jelentőségük is igen nagy. Mindezek ellenére a holland jogrendszerben nem találunk egy konszernekre vonatkozó koherens, átfogó szabályozást, hanem az egyes speciális jogterületeken fedezhetők fel a konszernekre vonatkozó rendelkezések, s például az uralkodó vállalatok felelősségére vonatkozóan legfőként a bírói gyakorlat által kimunkált elvek adnak iránymutatást. A Holland kártérítési jog alapja a Polgári Törvénykönyv 6. Könyvének 162. § -a, amelynek értelmében a szerződésen kívüli károkozás 3 kategóriáját különböztethetjük meg 1. valamely jog megsértése, 2. valamely törvényes...

Dr. Darák Péter: Beszámoló a Polgári Törvénykönyv "Személyek" című részével foglalkozó Munkabizottságának 2000. június 15. napján tartott üléséről (PJK, 2000/2., 65-67. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az ülés napirendjén dr. Kozma György “Az egyesületek jogi szabályozása de lege ferenda” című tanulmányának, illetve dr. Wellmann György “A Ptk “Személyek” része és a Gt. kapcsolódási pontjairól” szóló munkaanyagának vitája szerepelt. A tanulmányok tárgyalását megelőzően dr. Petrik Ferenc a munkabizottság vezetője adott tájékoztatást a kodifikáció jelenlegi helyzetéről, kiemelve a Kodifikációs Főbizottság azon döntését, hogy az új Ptk. relatív önállósággal rendelkező könyvekből épül majd fel. A “Személyek” részben a jogi személyek általános szabályai kapnak helyet, így az egyes jogi személyekről szóló rész csak a különös előírásokat tartalmazza. Azt a...

Dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk. (PJK, 2000/2., 46-56. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A szellemi alkotások jogának ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások joga a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával jött létre. A fejlődés szükségszerűen vezetett a különböző szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az újkor első századaiban még európaszerte diszkriminatív módon és vállalkozásokra tekintettel biztosító közjogi privilégiumok eltörléséhez. A szabad árupiac szükségszerűen megkívánta, hogy minden vállalkozó az uralkodó személyválogatásától függetlenül, egyenlő jogi eséllyel léphessen versenybe. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a verseny fenntarthatóságához valamely meghatározott találmány vagy szerzői mű vonatkozásában a szabad piacon is szükségesnek...