A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "PJK 2000-1" cimkével

Dr. Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport alakulóüléséről (PJK, 2000/1., 20-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. október 19-én tartotta alakulóülését a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságnak a többi munkacsoportnál később megalakult öröklési jogi munkacsoportja. A munkacsoport vezetője dr. Weiss Emilia egyetemi tanár (ELTE), a munkacsoport tagjai: dr. Besenyei Lajos egyetemi tanár (JATE), dr. Bókai Judit közjegyző, az Országos Közjegyzői Kamara tiszteletbeli elnöke, dr. Gaál Sándor, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezető bírója, dr. Mecsér Györgyi fővárosi bírósági tanácselnök, dr. Sőth Lászlóné legfelsőbb bírósági tanácselnök és dr. Szabó Péter közjegyző, Tatabányáról. Az alakulóülésen a munkacsoport tagjain kívül részt vett dr. Kisfaludi András egyetemi docens, a Polgári Jogi...

Dr. Sárközy Tamás: A dologi jogi munkacsoport üléseiről (PJK, 2000/1., 22-22. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. november 24-i ülésén a dologi jogi munkacsoport megtárgyalta a következő tanulmányokat: • Hídvéginé dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái; • dr. Fenesi Enikő: A tulajdonjog tárgyának szabályozása az új Ptk.-ban; • dr. Kampis György: A kisajátítás jogi rendezése az új Ptk.-ban; • dr. Kozma Ákos: A tulajdonjogból eredő alkotmányos jogok és korlátozások. A tanulmányokat a vitaülés résztvevői az új Ptk. előkészítése szempontjából hasznosként elfogadták. A dologi jogi munkacsoport 1999. december 21-i ülésén megvitatásra került • dr. Török Gábor: Csődjogi vizsgálódások...

Dr. Menyhárd Attila: A BGB reformjáról (PJK, 2000/1., 25-26. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2000. január 21-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tartott előadást a BGB reformján dolgozó kodifikációs bizottság tagja, Hein Kötz egyetemi tanár a hamburgi Max Planck Intézetből. Az előadás témája a BGB reformja volt. Az alábbiakban ezt az előadást foglaljuk össze. A BGB szövege, ami annak szerződési és kártérítési jogra vonatkozó részeit illeti, megalkotása óta – kivéve a bérleti jogviszony szabályait – gyakorlatilag nem változott. A BGB hatálybalépése óta eltelt idő önmagában is felveti a reform szükségességét. Bizonyos speciális területekre – például az általános szerződési feltételek alapján kötött szerződések,...

Dr. Kiss György: Az új Ptk. és a munkajogi szabályozás, különös tekintettel az egyéni munkaszerződésekre (PJK, 2000/1., 3-17. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. A PROBLÉMA EXPONÁLÁSA 1. A polgári jog és a munkajog egysége és relatív elkülönülése a) A polgári államok munkajogi dogmatikájában uralkodónak tekinthető álláspont szerint a munka magánjoga (a továbbiakban: munkajog) a magánjog része.1 A munkajog ugyanakkor olyan elemekkel is bővült, amelyek idegen testként működtek a tradicionális, klasszikus magánjog intézményrendszerében. Nem túlzás azt állítani, hogy a munkaszerződés tartalmában a felek önrendelkezésének korlátozása, továbbá a munkajogviszony tartalmába történő külső beavatkozás jelentős mértékben hatott a szerződéses liberalizmus ellen.2 Ennek ellenére e jogterület viszonylagos önállósága nem jelentette a polgári jogtól elkülönülő, autonóm...

Dr. Kisfaludi András: A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság a munkajog és a Polgári Törvénykönyv viszonyáról (PJK, 2000/1., 20-22. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának igen lényeges eleme annak meghatározása, hogy milyen tartalmi keretek között mozogjon a kódex: milyen viszonyokat vonjon szabályozási körébe, s melyeket hagyjon ki, akár jellegüknél, az igényelt szabályozási módszernél fogva, akár pedig azért, mert technikai megfontolásokból nem férnek bele a törvénykönyvbe. Ennek a kérdéskörnek a tárgyalása kezdődött meg a polgári jog és a kereskedelmi jog viszonyáról lefolytatott vitával, amelyben az a döntés született, hogy a Kodifikációs Bizottság egységes Polgári Törvénykönyv tervezetét fogja kidolgozni. Ezzel azonban a kódex határainak kijelölése korántsem fejeződött be. Egy sor olyan...

Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea: Összefoglaló a Miskolci Egyetemen rendezett magánjogi kodifikációs és jogharmonizációs konferencián elhangzott előadásokról (PJK, 2000/1., 17-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Civilisztikai Tudományok Intézete, a Polgári Jogi Tanszék és a Kereskedelmi Jogi Tanszék, a Novotni Alapítvány és a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara támogatásával tavaly a Miskolci Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében kétnapos rendezvényt tartott. A találkozó témája jogharmonizációs törekvések bemutatása volt, középpontba helyezve az új Ptk. megalkotásának folyamatát. A vitaindító előadást Vékás Lajos akadémikus, egyetemi tanár, a Polgári Jogi Kodifikációs Bizottság elnöke tartotta, aki a következőket hangsúlyozta ki. 1. Mindenképpen egy új Polgári Törvénykönyv megalkotására van szükség, melynél fel kell használni a jelenleg hatályos Ptk.-ban jól...

Dr. Csehi Zoltán: Van-e általános része a magyar magánjognak? (PJK, 2000/1., 23-25. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Nem a véletlen és nem a gonosz erők cselszövése, hogy évtizedek óta nem született érdemes munka a magyar magánjog általános részéről. (Asztalos László könyvére most nem térünk ki.)1 Mi tartozik a magyar magánjog általános részébe? Mi határozza meg annak tárgyát, stílusát és mélységét? Lábady Tamás rendkívül színvonalas könyvében – A magyar magánjog (polgári jog) általános része (Budapest-Pécs 1997, Dialog Campus) – nem teszi fel ezt a kérdést, mielőtt még mondanivalójának részletes taglalásába kezdene. Vannak olyan nézetek – egyelőre még csak szóban hangzottak el -, miszerint nincs is szükség általános...