A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Szerződések tára
Gazdaságijog
Bejegyzések "öröklési jog" cimkével

Orosz Árpád: Változások az öröklési jogban (JK, 2013/6., 24-26. o.)

A Jegyző és Közigazgatás Új Ptk. rovatában folytatódik a március 15-én hatályba lépő Törvénykönyv okozta változások ismertetése. Jelen cikkben Orosz Árpád az öröklés területén végbemenő változásokat, a módosítások hátterében rejlő okokat foglalja össze.
Az új Ptk. öröklési jogi szabályainak megalkotásakor az alapvető koncepció az volt: nincs indok arra, hogy mélyrehatóan és minden intézményre kiterjedően változzon a hatályos szabályozás. Ennek hátterében az a több évszázados tapasztalat állt, hogy az öröklési jog a magánjog legnagyobb állandóságot mutató része...

Sáriné Simkó Ágnes: Hatálybalépése előtt módosul az új Ptk. – avagy megelőzi a szekér a lovat

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló T/12824. számú törvényjavaslatot a mai napon (2013. december 17.) elfogadta az Országgyűlés. A szakmai zsargon saláta-törvényeknek nevezi azokat a törvényeket, amelyek különböző jogterületek szabályait módosítják és helyezik hatályon kívül. Ezt az elnevezést kapta ez a közel 200 (néha egymástól igen távol eső tárgyú) - különböző jogszabályt módosító, az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvény is, amelynek legfontosabb szabályaival két ízben már foglalkoztunk.

Sáriné Simkó Ágnes: Mi fő a fazékban?

Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.

Az új Ptk. öröklési jogra vonatkozó szabályairól – interjú Orosz Árpád kúriai bíróval

Az új Polgári Törvénykönyvet, illetve a HVG-ORAC Kommentárt és a Ptk. Fordítókulcsot bemutató konferenciákat – a nagy érdeklődésre tekintettel – három alkalommal is megtartották májusban és júniusban. 2013 őszén pedig részletes, tematikus rendezvényeken ismertetik a legkiválóbb szakértők az egyes könyveket. Orosz Árpáddal, a konferenciák előadóinak egyikével, a Kommentár egyik szerzőjével az öröklési jog megújult szabályozásáról beszélgettünk immár másodjára.

Dr. Vékás Lajos: Grosschmid szelleme és gondolatai az új Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályaiban (MJ, 2013/5., 257-264. o.)

A Miskolci Egyetemen 2012. november 9-én „Grosschmid gondolatai és az új magyar Ptk.” címmel rendezett konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Grosschmid Béni kiemelkedő tudományos terméséből az utókor szinte kizárólag a „Fejezetek kötelmi jogunk köréből” című monumentális műre szokott hivatkozni; arra is rendszerint csak a részletek ismeretében, mint Joyce Ulyssesére vagy Proust regényfolyamára. Egyéb írásait ma már jobbára a feledés homálya fedi. Ez az értékelés érthető, de egyoldalú és igazságtalan.

Palásti Gábor: Javaslat az új Ptk. imperatív szabályainak alkalmazásáról szóló jogszabály alkotására

Hogy az új Ptk. létrehozói nagy művet alkottak, kétségtelen. Vékás Lajos akadémikus professzor vezetésével korszakos jelentőségű kódex készült, amely esszenciáját adja a mai magyar polgári jogi tudás és bölcsesség legjavának. A mű őszinte tiszteletet parancsoló, mind tartalmát, mind pedig a mögötte álló munka mennyiségét tekintve...

Átírt öröklés

A cikk letölthető PDF formátumban is. Tisztább sorok Egy „gyermekrésznek” megfelelő tulajdont kap az özvegy, viszont elveszti a teljes vagyon feletti haszonélvezeti jogát – ez az egyik legfontosabb öröklési újítása a Ptk.-nak. A leszármazók örökölnek – ezt a meggyökeresedett főszabályt cseréli le az új Ptk. A jelenlegi előírások szerint ugyanis az özvegy – ha vannak gyerekek, unokák – csak haszonélvezetet kap, igaz, a teljes hagyaték felett, az új előírások szerint viszont egy gyerekrésznek megfelelő tulajdonjoghoz jut, ugyanakkor már csak a közvetlen használatában lévő ingatlan és berendezési tárgyak haszonélvezeti joga illeti meg. A változás tisztább helyzetet...

Boóc Ádám: Észrevételek Magyarország új Polgári Törvénykönyvéhez – a gyakorló ügyvéd szemszögéből

Névjegy Dr. Boóc Ádám 2002-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel. 2006-ban jogi szakvizsgát tett, 2008-ban szerzett PhD fokozatot a KRE Állam- és Jogtudományi Karán, summa cum laude minősítéssel A választottbíró megválasztása és kizárása a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásban című értekezésével. Dr. Boóc Ádám ügyvéd, a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda partnere, illetve egyetemi docens a KRE ÁJK Polgári Jogi és Római Jogi Tanszékén, ahol polgári jogot, római jogot és választottbíráskodást oktat, továbbá az MTA TK Jogtudományi Intézete tudományos munkatársa. Kutatási területei: kereskedelmi választottbíráskodás, társasági jog. Tudományos...

Hanák András: Fluctuat nec mergitur – az új polgári törvénykönyv esélyei II.

Névjegy Hanák András ügyvéd, jelenleg saját ügyvédi irodáját vezeti. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomáját követően két amerikai egyetemen szerzett jogi diplomát (Columbia University Law School, LL.M. fokozat (1981) és University of Pennsylvania Law School, Doctor Juris (J.D.) fokozat (1987). 1981 és 1991 között az Egyesült Államokban élt, itt kezdte el ügyvédi munkáját. 1987-ben Pennsylvania állam ügyvédi kamarájába nyert felvételt. 1987 és 2002 között jó nevű amerikai ügyvédi irodákban dolgozott, elsősorban akvizíciók, cégértékesítések és kereskedelmi tranzakciók jogi aspektusain. Szakterülete a társasági jog, a vállalatfelvásárlás tranzakciós világa. Egy ideig rendszeresen tanított ELTE Állam-...

Vékás Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. törvényjavaslatához (a zárószavazás előtt) (MJ, 2013/1., 1-7. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. „Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.” (Ady: A perc-emberkék után) I. Déjà vu, kiált fel a jámbor olvasó – és joggal. A fentihez hasonló cím alatt jelent már meg egy írás e folyóirat hasábjain jelen sorok szerzőjétől, az új Ptk. viszontagságos történetének egy korábbi válságos pillanatában.[1] Ismétli magát a történelem? Sajnos igen, ha nem is egyazon módon. Nem úgy, mint 2007–2008-ban[2], ezúttal a Kormány elfogadta a szakmai bizottságok javaslatát, és változtatás nélkül nyújtotta be az Országgyűlésnek a Bizottsági Javaslatot.[3] Már a parlament általános vitájában kirajzolódott...

Az új Ptk. öröklési jogi rendelkezései – interjú Orosz Árpád kúriai bíróval

„…az új Ptk. Öröklési jogi könyvében alapvető koncepcióváltás történt.” (Orosz Árpád) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. öröklési jogi rendelkezéseiről (Hetedik Könyv) beszélgettünk Orosz Árpáddal. Névjegy Dr. Orosz Árpád a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1983-ban szerezte jogi diplomáját. 2000-ben európajogi szakjogász másoddiplomát szerzett az ELTE posztgraduális képzésén. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság területén 1985-től 1990-ig városi bírósági bíró, 1990-től 1995-ig megyei bírósági bíró, 1995-től 2002-ig megyei bírósági tanácselnök, 2002-től 2006-ig a Polgári – Gazdasági –...

Weiss Emilia: A Ptk. öröklési jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 16-28. o.)

I. Bevezetés 1. Egy új Polgári Törvénykönyvnek a 2001-el kezdődő évszázadban való megalkotása során sem várható el a Polgári Törvénykönyv egyes részei, egyes könyvei, az azok által szabályozandó kérdések szabályozása vonatkozásában, hogy azok egyenlő mértékben törekedjenek az Európai Unió jogához való közeledésre, a jogharmonizációra. Az új Polgári Törvénykönyv megalkotása során nyilvánvalóan más mozgatórugók kell, hogy mozgassák a polgári jognak a gazdasági életet közvetlenül érintő kérdéseinek szabályozását, mint az öröklési jog felülvizsgálatát, újraszabályozását. Az öröklési jog szabályainak megállapítását illetően előrebocsátást kíván, hogy sem az új Törvénykönyvnek (és ezért a Koncepciónak sem) lehet célja a mai társadalmi-gazdasági...