A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "kötelmi jog" cimkével

Ghira Márton: Második lépés
Nemzetközi STEP-konferencia Budapesten a bizalmi vagyonkezelésről

Második alkalommal került sor Budapesten a STEP (Society of Trust and Estate Practitioners) bizalmi vagyonkezelésről szóló nemzetközi konferenciájára 2015. április 23-án, melynek ezúttal a Budapesti Ügyvédi Kamara adott otthont a dísztermében, és a kamarai támogatásnak köszönhetően az ügyvédek számára a részvétel ingyenes volt. Míg a tavalyi konferencia főként a jogintézmény alapvető jellegzetességeinek bemutatását tűzte ki célul, idén már egyértelműen specifikus témákat helyeztek előtérbe a szervezők: már a meghívó is egyértelművé tette, hogy az adózás és az automatikus adó-információcsere témaköre kiemelt szerepet fog kapni.

Verebics János: A névoltalom kérdései a magyar domain-regisztráció gyakorlatában – az új Ptk. után (GJ, 2015/7-8., 28-36. o.)

A domain nevek használatba adásának és használatának szabályozása alapvetően az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő, s minden szempontból sikeresnek értékelhető szakmai önszabályozás kompetenciájába tartozik. A 2000-es liberalizáció (mely a valamilyen névkizárólagosságon alapuló, azzal egyező domain névhasználati jogosultságot elismerő, korábbi rendszert váltotta fel) alapvetően polgári jogi, kötelmi alapon, általános szerződési feltételek révén határozta meg azokat a korlátokat, s alakította ki azokat a biztosítékokat, jogi és szervezeti-intézményi kereteket, melyek egyrészt a visszaélésszerű névhasználati helyzetek...

Boronkay Miklós: Kártérítés fedezeti szerződés alapján (MJ, 2015/5., 274-282. o.)

Az új Polgári Törvénykönyv számos újdonságot hozott a kontraktuális felelősség területén, ezek egyike a 6:141. §-ában szabályozott ún. fedezeti szerződés intézménye. A fedezeti szerződés egy speciális kárszámítási módot jelent, aminek előzményét és kodifikációs mintáját a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke jelenti. A Bécsi Vételi Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi szakirodalom részletesen feldolgozta a fedezeti szerződéssel kapcsolatos kérdéseket, valamint az Egyezményhez világszerte gazdag bírói gyakorlat kapcsolódik. Az új Ptk. előtti magyar bírói gyakorlat kifejezett Ptk.-beli szabály nélkül is elismerte a fedezeti szerződés alapján történő kárszámítás...

Zálogjog és kamat – az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosított átmeneti rendelkezések

A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt) is. Az új szabályok a zálogjogot és a kamatszámítást érintik.

Első fecskék – az új Ptk.-t alkalmazó első döntések

A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény – Ptk.) szabályai kezdenek megjelenni a felsőbírósági döntésekben és elvi iránymutatásokban. Széles körben ismert az 1/2014. Polgári jogegységi határozat, amely az új Ptk. alkalmazása során is megfelelően irányadó, valamint a meghaladottá vált határozatokat tekinti át. Ugyancsak tájékozott a szakmai közvélemény (is) a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségének megállapítására irányuló indítvány tárgyában született és nagy sajtóvisszhangot kapott 2/2014. Polgári jogegységi határozatról.

Pulinka Mihály: Új Ptk. – Új kihívások (MJ, 2015/1., 58-62. o.)

Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról
A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb szakmai kérdéseket feszegették, s nem egyszer saját véleményüket is artikulálták a plénum előtt.

Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben (MJ, 2014/12., 674-685. o.)

Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű. A nehézség nem csak a diszpozitivitás fogalmával kapcsolatos jogirodalmi elképzelések különbözőségéből, hanem a jogi norma megfogalmazásából, céljából és abból a mindig változó gazdasági-társadalmi-morális háttérből ered, amelyben jogi fogalmaink jelentéstartalmat, funkciót nyernek.

Bánáti János: A vagyonkezelő ügyvéd

A hazai jogtudomány és jogalkotás az elmúlt és a még előttünk álló jó néhány évben az egyes jogterületeket átfogó nagy törvénykönyvek, kódexek újraírásának korát éli. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a változó kor megváltozott társadalmi igényeivel, amelyek egyfelől korábbi jogintézmények eltűnését vagy lényegi módosulását, másfelől viszont új jogintézmények születését eredményezik. A polgári jog területén ilyen teljesen új, bár nem minden előzmény nélküli jogintézmény a bizalmi vagyonkezelés.

Lőrincz György: A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról (GJ, 2014/12., 3-8. o.)

Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a tétel a jogrendszer tagozódásával (az egyre inkább uralkodó felfogás szerint tagozásával) összefüggő polémiákra. Az ebből fakadó törvényalkotói távolságtartás jó példájaként említhető a Ptk. Javaslat miniszteri indokolásának a polgári jogi és a munkajogi szabályozás viszonyára utaló megállapítása. Érdemes szó szerint idézni e szöveget.

Wellmann György: A szerződéskötésre vonatkozó új szabályok

2014. november 25-én az Új magánjog sorozat Szerződések tára című (a szerződéseket ismertető és szerződésmintákat tartalmazó) kötetéhez kapcsolódó szemináriumon a résztvevők az új Ptk. kötelmi jogi könyvét – különösen az egyes szerződéseket –, valamint a zálogszerződést tekintették át.

Cser-Palkovics Tamás: A Kbt. és az új Ptk. viszonyrendszere

Évtizedes előkészítő munka után 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.). Tekintettel arra, hogy az új Ptk. a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyairól, és ezen belül – többek között – a személyek szerződéses jogviszonyairól rendelkezik, a 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) pedig a közbeszerzési eljárások eredményeképpen megkötött szerződésekre állapít meg speciális rendelkezéseket, az átfedő szabályozási területből óhatatlanul felvetődik a két törvény egymáshoz való viszonyának kérdése, több esetben számos értelmezési problémát is felvetve.

Leszkoven László: Az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések (GJ, 2014/10., 3-9. o.)

Ismeretes, hogy a 2014. március 15. napjától hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) lényeges kérdésben nem változtatott az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések szabályain, a kisebbnek tűnő módosulások azonban semmiképpen nem nevezhetők apróságoknak. Ezenkívül jelentős módosításon estek át a kötelmi jog közös és a szerződések általános szabályai is, ez pedig kihatással van a blankettaszerződésekre is.