A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "jogi személyek" cimkével

Pázmándi Kinga: Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról (GJ, 2015/5., 7-10. o.)

Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll. A továbbiakban a Ptk. új szabályainak összehasonlító elemzésével kívánok rámutatni a fontosabb összefüggésekre és súlypontokra.

Átállás a Ptk. szerinti működésre – cégbírósághoz benyújtott határozat nélkül

A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt) is. A módosítás érinti a gazdasági társaságok átállását az új Ptk. szerinti működésre.

Pulinka Mihály: Új Ptk. – Új kihívások (MJ, 2015/1., 58-62. o.)

Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról
A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb szakmai kérdéseket feszegették, s nem egyszer saját véleményüket is artikulálták a plénum előtt.

Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben (MJ, 2014/12., 674-685. o.)

Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű. A nehézség nem csak a diszpozitivitás fogalmával kapcsolatos jogirodalmi elképzelések különbözőségéből, hanem a jogi norma megfogalmazásából, céljából és abból a mindig változó gazdasági-társadalmi-morális háttérből ered, amelyben jogi fogalmaink jelentéstartalmat, funkciót nyernek.

Gál Judit: Az új Ptk.-val összefüggő cégjogi változások (GJ, 2014/11., 3-9. o.)

Ismeretes, hogy az új Ptk. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésétől, 2014. március 15. napjától kezdődően magába integrálta – egyebek közt – a társasági jog addig külön törvénnyel (a Gt.-vel, vagyis a 2006. évi IV. törvénnyel) szabályozott normarendszerét is. A jogalkotói koncepciónak megfelelően arra törekedtek, hogy a jogi személyek (köztük a gazdasági társaságok, egyesülések, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok) legfontosabb előírásait a Ptk. tartalmazza.

Julesz Máté: Az Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek című könyvről

A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új, ma már hatályos Ptk. nemcsak a kontraktuális és a deliktuális felelősség szabályait tette modernebbé, de az addig atipikus szerződéseket is beemelte a Ptk. bástyái mögé.

Kenesei Judit: A cégeljárás új szabályai a Ptk. után (GJ, 2014/7-8., 3-8. o.)*

Van-e élet a Ptk. után? A cégeljárásban biztosan van, ezt tapasztalhatjuk nap mint nap. Talán olvasták az ez évi áprilisi Pesti Ügyvédet? Abban a „Párbeszéd a Cégbírósággal” című cikk megállapítja, hogy az új Ptk.-val kapcsolatosan a Cégbíróságon rengeteg problémát és bizonytalanságot látnak. Ez való igaz, jelenleg is rengeteg probléma és bizonytalanság van, mégpedig a diszpozitív szabályozás miatt. Az utóbbi hetekben számos konferencián vettem részt, ahol különböző előadók különbözőképpen közelítették meg a Ptk. III. Könyvének szabályait, illetőleg fejtették ki véleményüket azok alkalmazásáról.

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Dzsula Mariann: Miért kógens a diszpozitív? (CH, 2014/2., 3., 4., 6.)

A cikk a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla, a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Törvényszék, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Balassagyarmati Törvényszék bírái és a jogászi szakma más jogterületén dolgozók részvételével a Debreceni Ítélőtáblán 2014. február 4-én tartott szakmai tanácskozás anyagát ismerteti.

Sáriné Simkó Ágnes: Mi fő a fazékban?

Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.

Gadó Gábor: Kógens-e a diszpozitív?
(CH, 2013/9., 3-5. o.)

A mintegy fél év múlva hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) talán leginkább szembeötlő újításai a jogi személyekről rendelkező Harmadik Könyvben találhatók. A kódex immár nem csupán egyes jogi személy típusok definícióját tartalmazza, hanem szerkezetileg és tartalmi szempontból egyaránt jelentősen átalakítja a jogi személyekre, mindenekelőtt a gazdasági társaságokra irányadó joganyagot...

Bodzási Balázs: A jogi személyek körében felmerülő felelősségi kérdésekről, különös tekintettel a vezető tisztségviselőkre (GJ, 2013/6., 8-14.o.)

A Gazdaság és Jog folyóirat 2013. évi 6. lapszáma tematikus szám, az új Ptk. kapcsán a vezető tisztségviselők felelősségével és a hitelezővédelemmel foglalkozik. Ebből a lapszámból közöljük másodikként Bodzási Balázs írását.