A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "jogi személyek" cimkével

Sárközy Tamás: A Ptk. jogi személy könyve esetleges felülvizsgálatáról (GJ, 2016/7-8., 3-10. o.)

2014. március 15-én lépett hatályba az új magyar Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény. Hatálybalépése óta mintegy két év telt el. Ennek alapján számosan vannak olyanok, akik az Igazságügyi Minisztérium Ptk. intézményes felülvizsgálatára vonatkozó tervét megalapozatlannak, idő előttinek tartják. Különös erővel nyilvánult meg ez a Ptk.-t előkészítő Kodifikációs Szakértő Bizottság vezetőjének, Vékás Lajos professzornak jogi szaklapokban közzétett „nyílt levelében” .

Pintér Attila: Az üzletrész-átruházási szerződésről (GJ, 2016/5., 11-15. o.)

A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) adásvételre vonatkozó szabályait rendelik alkalmazni, az ügylet jogcíme adásvétel. A jogcím választása nem véletlen, mivel a jogtörténeti hagyományok valóban az adásvételi szerződés alkalmazására kényszerítették a joggyakorlatot.

Új Ptk. a bírósági határozatokban

A döntvénytárakban is kezdenek megjelenni új Ptk.-val kapcsolatos határozatok. Az Ítélőtáblai Határozatok 2016/1. lapszámából két ilyet közlünk: az első általános szerződési feltétel tisztességtelenségével, a második pedig az alaptőke-leszállítás közzétételével kapcsolatos.

A Magyar Jogász Egylet nyilvános vitaülést tartott a Polgári Törvénykönyv esetleges módosításáról

A Magyar Jogász Egylet 2016. január 18-án - az Igazságügyi Minisztérium felkérése alapján - vitaülést tartott a 2013-as Polgári Törvénykönyv esetleges részleges módosításáról. A vitaülésen a Polgári Törvénykönyv igen széles témaköréből három terület került megvitatásra. Nevezetesen: a jogi személyekről (jogképes szervezetekről) szóló harmadik könyv, a szerződéses biztosítékok (zálogjog), valamint a szerződések szabályai, különös tekintettel a pénzügyi szerződésekre. A vitaülésre igen nagy érdeklődés mellett (több mint kétszáz résztvevő) került sor a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében.

Sárközy Tamás: Még egyszer a Ptk. jogi személy könyve állítólagos diszpozitivitásáról (GJ, 2015/11., 8-14. o.)

Nem csillapodik a jogirodalmi vita a Ptk. harmadik, jogi személy könyvének a létesítő okirat számára biztosított, a Ptk. szabályaitól való általános eltérési lehetőséget biztosító rendelkezése körül (3:4. §). Sajnos ma már megállapíthatjuk, nem vált be a kodifikációnál többségi álláspontot képviselők azon álláspontja, amely szerint e kérdésben a szabályozás folytán nem keletkezik jogbizonytalanság, mert a jogalkalmazási gyakorlat viszonylag könnyen meg fogja oldani a felmerülő jogértelmezési problémákat. Azoknak lett véleményem szerintem igazuk, akik szerint a Ptk. 3:4. §-nak a jogi személy könyv többi rendelkezésével való viszonyát...

Sárközy Tamás: A cégjog fejlesztéséről (GJ, 2015/6., 8-14. o.)

Az igazságügyi miniszter 2014 nyarán munkacsoportot alakított a jogi személyek nyilvántartási rendszerének felülvizsgálatára. A vizsgálat három nagy rendszert érintett: a cégnyilvántartást, a nonprofit szervezetek, valamint a költségvetési szervek nyilvántartását. A felülvizsgálat alapját az új Ptk. azon rendelkezései képezték, mely szerint
– ha a törvény kivételt nem tesz, valamennyi jogi személy nyilvántartását bíróság végzi,
– a jogi személyek a nyilvántartásba vétellel szerzik meg jogi személységüket és az abból való törléssel szűnik meg jogalanyiságuk,...

Pázmándi Kinga: Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról (GJ, 2015/5., 7-10. o.)

Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll. A továbbiakban a Ptk. új szabályainak összehasonlító elemzésével kívánok rámutatni a fontosabb összefüggésekre és súlypontokra.

Átállás a Ptk. szerinti működésre – cégbírósághoz benyújtott határozat nélkül

A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény egyebek mellett módosította a Ptké.-t (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt) is. A módosítás érinti a gazdasági társaságok átállását az új Ptk. szerinti működésre.

Pulinka Mihály: Új Ptk. – Új kihívások (MJ, 2015/1., 58-62. o.)

Összefoglaló a XXVI. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon elhangzott előadásokról
A 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény által indukált nehézségekről, értelmezési kérdésekről tartották idei szakmai konferenciájukat a közjegyzők. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által 2014. november 13–15. között Egerben megrendezett kollokvium egyes előadói a legnehezebb szakmai kérdéseket feszegették, s nem egyszer saját véleményüket is artikulálták a plénum előtt.

Jójárt Eszter: Diszpozitivitás a régi és az új Polgári Törvénykönyvben (MJ, 2014/12., 674-685. o.)

Noha a diszpozitivitás jogtani mibenlétét a jogi karokon már az első évben, magyar polgári jogi jelentését pedig másodévben oktatják, egy konkrét magánjogi norma diszpozitivitásának megítélése sok esetben mégsem egyszerű. A nehézség nem csak a diszpozitivitás fogalmával kapcsolatos jogirodalmi elképzelések különbözőségéből, hanem a jogi norma megfogalmazásából, céljából és abból a mindig változó gazdasági-társadalmi-morális háttérből ered, amelyben jogi fogalmaink jelentéstartalmat, funkciót nyernek.

Gál Judit: Az új Ptk.-val összefüggő cégjogi változások (GJ, 2014/11., 3-9. o.)

Ismeretes, hogy az új Ptk. (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépésétől, 2014. március 15. napjától kezdődően magába integrálta – egyebek közt – a társasági jog addig külön törvénnyel (a Gt.-vel, vagyis a 2006. évi IV. törvénnyel) szabályozott normarendszerét is. A jogalkotói koncepciónak megfelelően arra törekedtek, hogy a jogi személyek (köztük a gazdasági társaságok, egyesülések, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok) legfontosabb előírásait a Ptk. tartalmazza.

Julesz Máté: Az Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek című könyvről

A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új, ma már hatályos Ptk. nemcsak a kontraktuális és a deliktuális felelősség szabályait tette modernebbé, de az addig atipikus szerződéseket is beemelte a Ptk. bástyái mögé.