A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Gárdos István" cimkével

Gárdos István: A kölcsönszerződésből fakadó követelések elévülésének kezdő időpontja

A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény szerint a törvény hatálya alá tartozó szerződésekből eredő követelések elévülése a kölcsönszerződés megszűnésével kezdődik. A törvény miniszteri indokolása szerint a rendelkezés indoka, hogy a fogyasztói kölcsönszerződés a felek között olyan huzamos ideig tartó, folyamatosnak és egységesnek tekinthető szerződéses jogviszonyt hoz létre, amely alatt a szerződésből fakadó követelések elévülése kizárt.

Gárdos István és Gárdos Péter: A vezető tisztségviselők felelőssége az új Polgári Törvénykönyvben

A jogi személyek vezető tisztségviselőinek felelőssége az elmúlt hónapokban a viták kereszttüzébe került. Ennek oka, hogy az új Polgári Törvénykönyv megújult kontraktuális felelősségi szabályai és a vezető tisztségviselők által szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai új helyzetet teremtettek. A jelen cikk a vezető tisztségviselő kontraktuális és deliktuális felelősségének aspektusait vizsgálja, és rámutat arra, hogy minden alapot nélkülöznek azok az állítások, amelyek szerint a vezető tisztségviselők az új Ptk. alapján a saját vagyonukkal felelnének a jogi személy által okozott károkért.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény tervezete (I. rész)

Megszületett a zálogjogi nyilvántartás helyébe lépő hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény tervezete. A nyilvántartás újdonságairól és a törvénytervezettel kapcsolatos véleményükről kérdeztük dr. Gárdos Istvánt és dr. Gárdos Pétert.

Szabályozási koncepció az új Polgári Törvénykönyv “Pénz- és értékpapír-ügyletek” című fejezetéhez (PJK, 2004/5-6., 6-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004. áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó fejezete rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport: Istvánovics Éva vezetésével Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter. A következőkben bemutatjuk a munkacsoport által elkészített szabályozási koncepciót. A koncepcióban a munkacsoport az egyes témakörökkel kapcsolatban megfogalmazott elvi jelentőségű téziseket tesz közzé. Ezek a tézisek a normaszöveg kidolgozásának kiinduló pontjaiként szolgálnak. A koncepció most közzétett szövege még nem tartalmazza az értékpapír-ügyletekre vonatkozó kodifikációs elképzeléseket. A munkacsoport javasolja, hogy a fejezet címe...

Gárdos István: A zálogjog felülvizsgálata a polgári jogi kodifikáció keretében (PJK, 2004/4., 3-17. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A ZÁLOGJOGI SZABÁLYOZÁS DIFFERENCIÁLÁSA Egyedülálló módon, a Ptk. zálogjogi szabályai az elmúlt néhány évben kétszer teljes egészükben újrakodifikálásra kerültek, legutóbb pedig az eddig érintetlenül maradt óvadéki szabályok alapvető átformálására került sor. Ezért, az átfogó polgári jogi kodifikáció előtt szükséges áttekinteni, hogy hol tartunk, mik a zálogjogi szabályozás főbb elemei, sajátosságai, erényei és hibái. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zálogjogi reformok célja a piaci igények jobb kielégítése, a hitelpiac fejlődésének elősegítése volt. A változtatások jó célt szolgáltak, ezért a kodifkáció adta lehetőséget arra kell használni, hogy a megindult pozitív...

Gárdos István, Gárdos Péter: Van-e a fiduciárius biztosítékoknak helyük a magyar jogban? (PJK, 2004/1-2., 33-47. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Vitacikk A kérdés felvetődése A hazai gyakorlatban – részben nemzetközi hatásra és minták alapján – felmerült és vitákat váltott ki a biztosítéki tulajdon-átruházás és az egyéb fiduciárius biztosítékok különböző formáinak alkalmazása. Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója illetve tematikája e körben az engedményezés, a tulajdonjog-fenntartás, a vételi jog és a visszavásárlási jog biztosítéki célú alkalmazására tér ki, mégpedig azzal, hogy (a tulajdonjog-fenntartás kivételével) pozitív jogalkotással segíteni kell e jogintézmények biztosítéki célú alkalmazását. E cikkben amellett érvelünk, hogy a biztosítéki jog továbbfejlesztésének helyes útja a zálogjog terén megindult reformfolyamat továbbfolytatása, nem...

Lohn Balázs: A zálogjog-alapító ügylet absztrakt vagy kauzális kialakítása a célmegegyezés-elmélet fényében (PJK, 2007/3., 29-32. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (Válasz Csizmazia Norbert és Gárdos István tanulmányára) Az alábbiak a CSIZMAZIA NORBERT és GÁRDOS ISTVÁN: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében című tanulmányában1 (“Tanulmány”) foglaltakra vonatkozó érdemi észrevételeket tartalmazzák. Csizmazia és Gárdos gondolatmenetének és következtetéseinek összefoglalása után röviden felvázolom a szükségesnek látott előzetes vizsgálódásokat. Ezek ugyanis nélkülözhetetlenek azon megismerési horizont feltárásához, amely alapján a kérdés megközelíthető, valamint a fogalmak és dogmatikai elemek felfedhetők. Kizárólag azon állításokat kommentálom, amelyektől eltérő álláspontot képviselek, vagy amelyek a probléma lényege és a világosság szempontjából jelentőséggel bírnak. I. A Tanulmány állításai és...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: Az önálló zálogjogról kodifikációs szempontból (PJK, 2007/3., 32-41. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. BEVEZETÉS Bodzási Balázs Javaslat az önálló zálogjog újraszabályozására című cikkében1 vitába száll az új Polgári Törvénykönyv Javaslatában megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy nem kell szabályozni az önálló zálogjogot; állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjogra szükség van, és javaslatot tesz az új szabályozás tartalmára. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy létező jogintézmény megszüntetése komoly döntés (még akkor is, ha az a jogintézmény csupán 10 éves), különösen annak tudatában, hogy a lakásfinanszírozás és refinanszírozás rendszere jelenleg e jogintézményre épül. A fennmaradása mellett lehet dönteni még akkor is, ha szükségessége kérdéses,...

Csizmazia Norbert, Gárdos István: A zálogjog alapítása a dologi jogok szerzésének rendszerében (PJK, 2007/1., 26-36. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Válasz Lohn Balázs: Az absztrakció jogintézménye, különös tekintettel a zálogjogra c. cikkére Problémafelvetés 2006. május 26-án az Igazságügyi Minisztérium közzétette az új Polgári Törvénykönyv Javaslata Dologi Jogi Könyvének indokolt normaszöveg-tervezetét (a továbbiakban: Javaslat).1 A tervezet zálogjogi részével kapcsolatos első hozzászólás a Polgári Jogi Kodifikáció 2006. évi 3. számában, Lohn Balázs tollából jelent meg.2 Lohn Balázs a tervezetnek a zálogjog alapítására vonatkozó szabályait vette vizsgálat alá, ezekkel kapcsolatban fogalmazta meg észrevételeit, kritikáját. Lohn helyteleníti a tervezet azon javaslatát, amely szerint a zálogjog alapítását absztrakt, azaz jogcímtől függetlenített dologi jogi rendelkező...

Gárdos István: Az ingó jelzálogjog intézményi háttere és a polgári jogi kodifikáció (PJK, 2008/2., 23-28. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! “Akár tetszik, akár nem, a zálogjogi nyilvántartás lehet a farok, amely csóválja a kutyát.”1 Előzmények A hitel a mai gazdaság nélkülözhetetlen alkotóeleme, a biztosítéki rendszer pedig jelentős szerepet tölt be a hitelhez való hozzáférés lehetőségeinek alakulásában. A zálogjog iránti megélénkült érdeklődést azonban ez önmagában nem magyarázza. Az új Ptk.-val kapcsolatos előkészítő munkálatok során, a korábbi zálogjogi novellákat (1996, 2000.) követően, az volt az elképzelés, hogy az új Ptk. a zálogjog terén nem fog lényeges újdonságokat tartalmazni. A Koncepciónak azt a döntését, hogy a zálogjog szabályai a szerződésekre vonatkozó szabályok...