A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Fuglinszky Ádám" cimkével

Boronkay Miklós: Recenzió – Fuglinszky Ádám: Kártérítési jog

Ritka esemény, ha a teljes magyar kártérítési jogot átfogó jelleggel, elméleti és gyakorlati szempontból is bemutató mű jelenik meg. AZ egyébként szép számú, kártérítési témájú magyar nyelvű könyvek közül eddig alig néhány vállalkozott erre a feladatra. A gyakorló jogászok körében legkedveltebb ilyen művek a hatályos magyar kártérítési jogszabályok magyarázatai: a régi és az új Ptk. kommentárjai, valamint a kártérítési jogi kézikönyvek. Ezek közös vonása, hogy a tételes kártérítési szabályokat elsősorban a bírói gyakorlat ismertetésével mutatják be, elméleti mélységű elemzésre nem törekednek. Külön...

Módosult a vadászati törvény – pontosítást nyert a gépjármű és a vad ütközésével kapcsolatos kárfelelősségi szabály

2015. május 5. napján lépett hatályba a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása, amely korrigálja a gépjármű és a vad találkozásából eredő károkra vonatkozó szabályozás következetlenségét.

Fuglinszky Ádám: A kezesség jogintézménye a házaló kereskedelem, illetve a fogyasztói kölcsön szemszögéből a vonatkozó EU irányelvek és a német jog tükrében (PJK, 2000/4., 32-34. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Fogyasztóvédelem, illeszkedési zavarok, kezesség A fogyasztóvédelem az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése. Az erről szóló passzust a Maastrichti Szerződés iktatta be a Római Szerződés szövegébe (129 a. cikkely), a kérdéses deklaráció az amszterdami átszámozást követően a 153. cikkelyben olvasható.1 A tagállamok a közösségi szabályozásnál szigorúbb rendelkezéseket is alkothatnak. Fogyasztóvédelmi tárgyú irányelvek azonban már Maastrichtot megelőzően is születtek, így a Fogyasztói Kölcsönökről szóló 87/102/EGK sz. irányelv, valamint a Házaló Kereskedelemről szóló 85/577/EGK sz. irányelv. Németország, mint az Európai Unió tagállama szintén megalkotta az irányelveknek megfelelő nemzeti szabályozást, a házaló kereskedésről...

Fuglinszky Ádám, Menyhárd Attila: Európai jogalkotás és nemzeti törvényhozás* (PJK, 2002/5-6., 44-47. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (II. rész) A tulajdon fogalma és lényege, koncepciója erősen eltér a kontinentális és az angolszász jogrendszerben. A kontinensen a tulajdonjog egy abszolút jog, amely különböző részjogosultságokra osztható fel, s e részjogosultságok a tulajdonjogtól elválaszthatók. Ha mindet el is választjuk, akkor is megmarad a tulajdon, mint nudum ius. John. H. Merryman ezt egy sajátos hasonlattal modellezte: a kontinentális felfogás szerint a tulajdonjog valójában egy doboz, ami a részjogosultságokat tartalmazza. Ha e részjogosultságokat (korlátozott dologi jogok) ki is veszszük a dobozból, akkor is megmarad a doboz. Ezzel szemben az angolszász jogban...

Fuglinszky Ádám, Menyhárd Attila: Európai jogalkotás és nemzeti törvényhozás (PJK, 2002/4., 37-42. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. (I. rész) “Az európai jogalkotás és a nemzetközi modelltörvények hatása a nemzeti törvényhozásra” volt a címe annak, az Igazságügyi Minisztérium, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszéke, és a Hamburgi Max-Planck-Institut für Ausländisches und Internationales Privatrecht által közösen rendezett Magyar-Német Civiljogi Konferenciának, amely 2002. május 23-24-én került megrendezésre az ELTE Álam- és Jogtudományi Karának Kari Tanácstermében. A konferencián a német vendégek mellett a hazai tudományos élet és joggyakorlat számos képviselője vett részt. A konferencia vitaindító referátumait Dr. Vékás Lajos egyetemi tanár (“Nemzeti törvényhozás az Európai Közösség jogalkotásának és a nemzetközi...

Fuglinszky Ádám: A saját részvények megszerzésének szabályozása a tőkevédelmi irányelvben és a német jogban (PJK, 2002/2., 30-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezető, a saját részvény kettős természete, megszerzésének előnyei és veszélyei 1. Amikor a XIX. század végén, XX. század elején a részvénytársaságok felfedezték a saját részvények megszerzésében rejlő lehetőségeket, senki nem tudta, mekkora vitákat fog kiváltani ez a problémakör a gazdasági életben és a jogtudományban. A korabeli német szerzők körében eleinte például a puszta lehetőség is abszurdumként hatott, hogy a részvénytársaság saját részvényeit megszerzi és ezáltal önmaga tagjává válik. “A Concordia jogképes Egyesület, amely tagjaiból áll, természetesen nem lehet ezen tagok egyike is – olyannyira nem, mint ahogy a...

Fuglinszky Ádám: Felróható károsulti közrehatás és kárenyhítési kötelezettség a magyar polgári jogban1 (PJK, 2008/4., 3-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! A felróható károsulti közrehatás és a kárenyhítési kötelezettség jelentősége többek között abban áll, hogy e jogintézmény(ek) jelenti(k) az egyetlen kivételt a kártérítési jog ,mindent-vagy-semmit’ logikája alól, s így a teljes kártérítés elvének hatékony korlátját képezi(k).2 A modern kártérítési jogban elválik ugyanis a felelősség alapja, a felelősségi feltételek rendszere egyrészről, és a kár mértékére vonatkozó szabályok másrészről, s e két intézmény csak a fent említett ,mindent-vagy-semmit’ logika szerint kapcsolódhat össze. Amennyiben a felelősségi feltételek teljesülnek, a teljes kárt meg kell téríteni; a felróhatóság foka és egyéb felelősségi tényezők nem befolyásolják...