A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "érvénytelenség" cimkével

Darázs Lénárd: Kárveszélyviselés és érvénytelen szerződés (MJ, 2017/10., 622-631. o.)

A jelen tanulmányban[ a polgári jogi kárveszélyviselés két, egymással szoros szimbiózisban álló, összetett aspektusával foglalkozunk. Az érvénytelenség jelentéseként és elsődleges jogkövetkezményeként mondja ki a Ptk. 6:108. § (1) bekezdése, hogy az érvénytelen szerződésből nem származhatnak joghatások, vagyis az érvénytelen szerződésre nem lehet jogosultságot alapítani és az érvénytelen szerződés teljesítését sem lehet követelni. Ugyanakkor az érvénytelen szerződés (eszerint tiltott) teljesítése következményét az érvényes szerződés teljesítésével látszólag azonos módon rendezi a jogszabály, amikor a 6:109. § azt tartalmazza, hogy „az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a kárveszély...

Tájékoztató az Új Ptk. Jogegységi Csoportok 2017. február 17-én tartott tanácskozásáról (KD, 2017/4., 558-560. o.)

A Kúria elnökének kezdeményezésére az új Ptk. bírói gyakorlatának alakulását figyelemmel kísérő jogegységi csoportok az ország bíráiból a szervezeti keretektől függetlenül kialakított, önkéntes, kizárólag szakmai érdeklődésen alapuló szakmai közösségek. A jogegységi csoportok 2016-ban kezdték meg munkájukat, amelyet az erre a célra kialakított online felületen végeznek. A jogegységi csoportok ez évi tanácskozására 2017. február 17-én került sor a Kúrián, amely alkalommal a csoportok tagjai az eddig megszerzett tapasztalataikat személyesen is megosztották egymással.

Új Ptk. a bírósági határozatokban II.

Korábban is közöltünk már döntvénytárakban megjelent, az új Ptk.-val kapcsolatos bírósági határozatokat. Ezúttal a 2017. januári Kúria Döntések két családjogi határozatát, valamint a Fővárosi Ítélőtáblának az Ítélőtáblai Határozatokban megjelent, a szerződések semmisségével kapcsolatos egy határozatát tesszük közzé.

Kemenes István: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben II. rész (GJ, 2016/2., 9-13. o.)

Az 1959-es Ptk. jogalkalmazása során a részleges érvénytelenség huzamos ideig nem vetett fel joggyakorlati problémákat. Az elvi jogértelmezési kérdéseket a forint-, illetve devizaalapú kölcsön- és lízingszerződések hozták a felszínre, amelyek egyfelől jogszabályba (a Hpt.-be) ütköző, másfelől tisztességtelen (például egyoldalú szerződésmódosítás, árfolyamrés) kikötéseket tartalmaztak, azaz az érvénytelenségi okok a szerződés behatárolt részét, egyes kikötéseket érintettek. A szerződéskötések időpontja folytán e jogvitákban az 1959-es Ptk. rendelkezései az irányadók, az 1959-es Ptk. 239. § (1) bekezdése pedig még csak azt tartalmazta, hogy a szerződés részbeni érvénytelensége esetén...

Kemenes István: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben I. rész (GJ, 2016/1., 3-8. o.)

Az új Polgári Törvénykönyv az érvénytelenség, mint klasszikus szerződési jogintézmény tartalmi megújítása érdekében több tekintetben is lényeges változásokat vezetett be, amelyek érintik az érvénytelenség szerepét, a szabályanyagának rendszertani elhelyezkedését és szerkezeti felépítését, valamint a részletmegoldásait egyaránt. A szem­léletbeli váltás lényege abból a felismerésből ered, hogy az érvénytelenség lényegét tekintve a szerződési jog intézménye, amely sem alkalmazási körénél, sem logikájánál, sem eljárási szabályainál, sem pedig a szankciós jogkövetkezményeinél fogva nem térhet ki a magánjog intakt rendszeréből.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész

 Ami a szerződés létrejöttét illeti, az új Ptk. is változatlanul a konszenzuál szerződések elvi alapján áll, vagyis a szerződés létrejöttéhez nem szükséges a dolog átadása vagy más reálcselekmény, hanem elegendő a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése (konszenzus). A konszenzusnak a lényeges és a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekre kell kiterjednie. Az a kérdés tekintendő „lényegesnek minősítettnek”, amellyel kapcsolatban a fél egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.

Kisfaludi András: A Ptk. koncepciójának vitája a Legfelsőbb Bíróságon (PJK, 2002/5-6., 31-33. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az új Ptk. Koncepciójának szakmai vitája során sokan hozzászóltak a Koncepcióhoz, sokan kifejtették véleményüket, s konkrét javaslatokat is megfogalmaztak. A beérkezett véleményeket a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tételesen feldolgozta, megvizsgálta és – ha az észrevétel erre alkalmas volt – beépítette a Koncepcióba. Bár minden hozzászóló véleménye figyelemre tarthatott számot, mégis kiemelkedő jelentősége volt a bíróságok, bírák által kifejtett véleményeknek, hiszen a bíróságok mint jogvitákban eljáró és döntést hozó szervek hosszú távon befolyásolni tudják a jog fejlődését, s talán a jelenlegi szabályozás esetleges hiányosságaival kapcsolatban is ők rendelkeznek a legátfogóbb ismeretekkel. Ennek...

Kemenes István: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban (PJK, 2002/2., 7-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A polgári jog, amely a jogágak közül a piacgazdaság logikáját elsősorban hordozza a jogalkalmazási tapasztalatok szerint tartalmi megújuláson megy keresztül és ez jelenti az olyan klasszikus jogintézményeinek tartalmi megújulását is, mint az érvénytelenség. Utalhatunk az érvénytelenségi okok közül a jogszabályba ütköző, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződések problémájára, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő aránytalansággal összefüggő fellángoló vitákra, az általános szerződési feltételek és tisztességtelen szerződési kikötések újszerű jogalkotási-joggyakorlati kérdéseire, vagy a képviseleti jog és alakszerűség (cégszerű aláírás) egymással összefüggő, elsősorban az üzleti kapcsolatokban felmerült értelmezési nehézségeire. Hasonló problémákat vet fel...

Darázs Lénárd: A jogszabályba ütköző (tilos) szerződések semmissége* (PJK, 2008/5-6., 14-26. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! I. Bevezető: a tilos szerződések általános polgári jogi megközelítése 1. Érvénytelenség, mint a szerződés bírósági úton kikényszeríthetőségének megtagadása A szerződő felek elsődlegesen vagyoni viszonyokban érvényesülő privátautonómiájának kiteljesedését a polgári jog a szerződési jog területén kiváltképpen a szerződési szabadság elvének1 körülbástyázásán, és a túlnyomórészt diszpozitív szerződési jogi szabályozáson keresztül éri el. A polgári jogi normarendszernek szükségszerűen részét képezik azonban azok a jogi rendelkezések is, amelyek egyrészt a polgári jog által védett vagyoni és személyi viszonyokat biztosító célkitűzéseket (pl. a vagyoni forgalom biztonságát), másrészt a polgári jog strukturális értékrendjét (pl. a...