A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "értékpapírjog" cimkével

Kisfaludi András: A Ptk. értékpapírjogi szabályainak koncepciója (PJK, 2001/6., 13-16. o.)

Az értékpapír fogalmát az új Ptk. normatív módon, az értékpapírok tartalmi ismérveit kidolgozva fogja meghatározni. Ezzel feleslegessé válik annak megkövetelése, hogy az egyes értékpapírokról szóló külön jogszabályok egyedileg minősítsenek egyes okiratfajtákat értékpapíroknak. Kétséges esetben jogértelmezési kérdésként dönthető el, hogy adott okirat megfelel-e az értékpapír jogszabályban meghatározott kritériumainak. Az értékpapírjognak a polgári jogban elfoglalt helyét, ennek megfelelően pedig a szabályozás szerkezetét és elhelyezkedését az határozza meg, hogy miként definiáljuk az értékpapírokat. Elméletileg több lehetőség is kínálkozik, amelyek mindegyikére találhatunk példát, más jogrendszereket vizsgálva. Megteheti ugyanis egy jogrendszer, hogy az értékpapírok fogalmát normatív módon határozza meg, absztrakt...

Szécsényi László*: Az anyagi értékpapírjog és az új Polgári Törvénykönyv (PJK, 2001/3., 14-22. o.)

(II. rész) 3. Az értékpapírjog kodifikációja az Amerikai és svájci jogrendszerben 3.1. A vizsgálódás módszertanához Ha az értékpapírok törvényi szabályozása iránt érdeklődve egy pillantást vetünk a világ jogrendszereire, a nehezen átlátható jogszabály-halmazból két nemzet jogalkotása emelkedik ki: az amerikai és a svájci. E két állam törvényalkotása érdemel a legtöbb figyelmet, ha a jogösszehasonlítás segítségével működő intézményrendszerek jogtechnikai hátterét akarjuk megérteni, s lehetőség szerint hasznosítani. A hivatkozott államok elsősorban azért vonzzák az összehasonlító jogász figyelmét, mert az értékpapírok jogát közel átfogóan szabályozó törvénnyel rendelkeznek. Az értékpapírok törvényi definíciója természetesen önmagában nem garantálja annak helyességét, funkcióképességét. Számtalan...

Szécsényi László*: Az anyagi értékpapírjog és az új Polgári Törvénykönyv (PJK, 2001/2., 18-26. o.)

I. rész 1. Bevezetés 1.1. Előkérdések Az új Polgári Törvénykönyv megalkotását előirányzó 1061/1999. (V. 28.) Korm. sz. határozat alapján a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság számára Vékás Lajos tézisszemen foglalta össze a polgári jog átfogó reformjának alapkérdéseit.1 A határozat célkitűzéseinek megfelelően egy a szociális piacgazdaság modelljére épülő, széles bázisú, monista szerkezetű, az EU magánjogi természetű joganyagával harmonizáló kódex került célként megfogalmazásra.2 Az anyagi értékpapírjog kodifikációjának szentelt vizsgálódásunkat megelőzően röviden ezért feltétlenül pillantást kell vetnünk a témánk szempontjából lényeges előkérdésekre, úgy mint a kodifikáció, a poszt-szocialista átalakulás és a kereskedelmi jog problémájára. Az 1061/1999. (V. 28.) Korm....

Fuglinszky Ádám: A saját részvények megszerzésének szabályozása a tőkevédelmi irányelvben és a német jogban (PJK, 2002/2., 30-35. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Bevezető, a saját részvény kettős természete, megszerzésének előnyei és veszélyei 1. Amikor a XIX. század végén, XX. század elején a részvénytársaságok felfedezték a saját részvények megszerzésében rejlő lehetőségeket, senki nem tudta, mekkora vitákat fog kiváltani ez a problémakör a gazdasági életben és a jogtudományban. A korabeli német szerzők körében eleinte például a puszta lehetőség is abszurdumként hatott, hogy a részvénytársaság saját részvényeit megszerzi és ezáltal önmaga tagjává válik. “A Concordia jogképes Egyesület, amely tagjaiból áll, természetesen nem lehet ezen tagok egyike is – olyannyira nem, mint ahogy a...

Zsohár András: A szövetkezeti törvénytervezet magyarázata a Ptk. jogi személyekre vonatkozó részében (GJ, 2011/9., 3-6. o.)

A szövetkezeti joganyag felülvizsgálatára megújítására nincs sürgető kényszer. Sem a gazdasági kamarák, sem a szövetkezeti érdekképviseleti szervek nem kezdeményeztek változást. A 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről többéves vitára és jogalkalmazási problémára tett pontot, amikor kiiktatta a külső üzletrész tulajdonosokat, és bevezette a befektető tag és részjegy intézményét. A kényszermegoldás (mint a múltat lezáró legkisebb rossz) polgárjogot nyert a gyakorlatban és tovább közelítette a szövetkezeteket a tőketársasági formákhoz. Bár a befektetési jegy a korábbi szövetkezeti üzletrészjegyhez képest elvesztette értékpapír jellegét. A Polgári Törvénykönyv újrakodifikálásának előkészítése során elfogadott koncepció szerint a klasszikus civiljogi elemek erősítése érdekében...

Sándor Tamás: A részvénytársaság új szabályozásához (GJ, 2011/7-8., 17-23. o.)

Magyarországon 1988-ban jött létre az első olyan törvény, amely átfogóan szabályozta a társasági jog egészét (1988. évi VI. törvény, a továbbiakban: Gt./88.). Mint ismeretes, az 1988-tól eltelt 23 év alatt további két alkalommal került sor a társasági jog egészét átfogó, teljes körű kodifikációra (1997. évi CXLIV. törvény, a továbbiakban: Gt./97. és 2006. évi IV. törvény, a továbbiakban: Gt./2006.). Ha eltekintünk az időközi átfogó módosításoktól (lásd pl. az 1992. évi I. törvényt, a továbbiakban: Gt./nov.), akkor is ezalatt az eltelt 23 év alatt három, illetve négy alkalommal történő újrakodifikálás túlzásnak tűnhet, és arra enged következtetni, hogy...

Csizmazia Norbert: A tőkepiaci értékpapírok "tulajdona", átruházása és megterhelése (PJK, 2004/5-6., 34-43. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A tőkepiaci értékpapírok közvetett “tulajdonlásának” rendszere. A huszadik század második felében, a tőkepiaci értékpapírok (investment securities, valeurs mobilières, Effekten,1 titoli di massa, valores), mindenekelőtt a részvények és a kötvények forgalmának tömegessé válásával e papírok fizikai mozgatás révén történő kereskedelme nehézkessé, költségessé és kockázatossá vált, ezért alapvető változások következtek be a tőkepiaci értékpapírok körében: egyrészt “az értékpapír-tulajdonlás közvetetté vált: [...] a befektetők letétkezelők, elszámolóházak, forgalmazók stb. közvetítésével (esetenként nem is egy közvetítőn keresztül) szerzik meg és tartják értékpapírjaikat”, másrészt “a közvetítőknél az értékpapírok jellemzően csupán sorozatok szerint vannak elkülönítve,...

Szilas Péter: Beszámoló a pénz- és értékpapírügyletekkel foglalkozó munkacsoport működéséről (PJK, 2004/4., 26-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 2004 áprilisában kezdte meg az új Ptk. pénz- és értékpapírügyletekre vonatkozó rendelkezéseinek előkészítését az e célból összehívott kodifikációs munkacsoport (Istvánovics Éva, Gárdos István, Korba Szabolcs, Kónya Judit, Lajer Zsolt, Lengyel Zoltán, Sahin-Tóth Balázs, Szilas Péter). A munkacsoport megbízást kapott arra, hogy 2004. szeptember 30-ig a szabályozási tematikát, az év végére pedig az első normaszöveg-tervezetet készítse el. Az alábbiakban rövid áttekintés olvasható a munka során körvonalazódott kodifikációs elképzelésekről, és a legfontosabb problémákról. A munkacsoport átfogó, koncepcionális jellegű változtatásokat javasol az új Ptk. vonatkozó fejezetéhez. Ezeket az elképzeléseket jól tükrözi az,...