A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "dologi jog" cimkével

Pázmándi Kinga: Az üzletrész öröklésével (jogutódlásával) kapcsolatos Ptk.-beli szabályokról (GJ, 2015/5., 7-10. o.)

Az üzletrész öröklésére (jogutódlással való átszállására) vonatkozó szabályozás sajátos, a dologi, az öröklési és a státusjog határterületére tartozó kérdés. A szabályozásban ez a kérdés hagyományosan leválik ugyanakkor mindezen háttérszabályokról, és visszatérően a társasági jogban külön szabályként jelenik meg. A korábbi és a jelenlegi szabályozás első pillanatra sok érdemi tartalmi azonosságot sugall, de eltérő elméleti alapon áll. A továbbiakban a Ptk. új szabályainak összehasonlító elemzésével kívánok rámutatni a fontosabb összefüggésekre és súlypontokra.

Hajdú Gergely: Az ingatlan-nyilvántartási jog változásai az új Ptk. tükrében (MJ, 2015/2., 86-93. o.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-i hatálybalépésével a magyar polgári jogszabályanyagban jelentős változások következtek be. Az új Ptk. megalkotása során a kodifikátorok a valódi kódexjelleg kialakítása és fenntartása érdekében a civilisztika szinte valamennyi jogterületét beemelték a törvénybe. Az egyik legszembetűnőbb változás az ingatlanjogi szabályozás terjedelmének megnövekedésében, az ingatlan-nyilvántartásról szóló paragrafusok gyarapodásában figyelhető meg.

Sáriné Simkó Ágnes: Mi fő a fazékban?

Mindenki, akit érdekel a polgári jog, kíváncsian várja azokat a törvényeket, amelyek az új Ptk. hatálybalépését készítik elő. Ezek közül néhánynak a tervezete már olvasható az Országgyűlés honlapján. Nyilván számos ponton ezek a törvényjavaslatok változni fognak, de a szabályozási elképzelések fő irányait megismerhetjük segítségükkel.

Dr. Serák István*: Néhány gondolat és javaslat az új Ptk. dologi jogi könyvének koncepciójához (MJ, 2011/10., 603–607. o.)

Az 1989-es rendszerváltozással együtt járó gazdasági átalakulás igen mélyen áthatotta a tulajdoni viszonyok valamennyi területét. A kétszintű bankrendszertől az állami vállalatok előbb gazdasági társaságokká történő átalakulásáig és az ezzel párhuzamosan megindított privatizációjukig az új piacgazdasági rendszer magánjoga feltételezte a Polgári Törvénykönyvben található tulajdonjogi szabályok felülvizsgálatát, adott esetben az új körülményekhez történő igazítását is. Nem mellékesen azért, mert a dologi jognak szoros kapcsolata van a személyek jogával, a piacgazdasági körülmények között ugyanis a jogalanyiság elsődlegesen a tulajdonosi minőség perszonifikációja.1 A rendelkezések teljes, rendszerszintű felülvizsgálatára azonban értelemszerűen csak a törvénykönyv újrakodifikálása során van mód. A szakértői szintű...

Dr. Navratyil Zoltán: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetével összefüggésben (MJ, 2012/11., 690-694. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az új Polgári Törvénykönyv Kodifikációs Főbizottság által kidolgozott tervezetét a Kormány 2012. július 12-i ülésén elfogadta, és ugyanezen a napon az Országgyűlés elé terjesztette „T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről” címmel. Az új polgári jogi kódexről az Országgyűlés őszi ülésszakán kezdődik meg a politikai vita. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása koncepcionális és jelentőségteljes változás a magyar magánjog történetében. Ennek megfelelően az új Polgári Törvénykönyv elfogadásával számos alacsonyabb rendű jogszabály módosítása is szükségessé válik, így a tágabb értelemben vett jogalkotási munka során érdemes lehet átgondolni az új Polgári Törvénykönyv által...

A dologi jog és a személyiségi jog szabályozása az új Ptk.-ban – interjú Petrik Ferenc nyugalmazott kollégiumvezetővel

„A bírónak akkor is ítéletet kell hoznia, ha olyan tényállás van előtte, ami a törvényben nem szerepel.” (Petrik Ferenc) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. személyiségi jogokat érintő részéről, valamint a dologi jogot szabályozó Ötödik Könyvéről beszélgettünk Petrik Ferenccel, a Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjával. Névjegy Petrik Ferenc 1956-ban végezte el a jogi egyetemet. 1959-ben teszi le a bírói vizsgát, majd berendelik az Igazságügyi Minisztériumba. 1964-től dolgozik a tárca Törvény-előkészítő Főosztályán. 1974-től a Gazdasági Kodifikációs Osztály vezetője, nevéhez fűződik...

Sárközy Tamás: A Ptk. dologi jogi könyvének koncepciója (PJK, 2001/6., 9-12. o.)

Bevezetés A Ptk. Kodifikációs Főbizottságainak határozata alapján a Dologi Jogi Munkabizottság – igazodva a Ptk. egészével kapcsolatban Vékás Lajos által készített koncepcióhoz, illetve a Főbizottság azon döntéseihez, hogy a Ptk. a nemzetközi magánjog kivételeivel a teljes civiljogot magába kívánja foglalni és így “könyvekből” fog állni – a Ptk. dologi jogi könyvének koncepciójára a következőkben vázolt javaslatot teszi az alábbi megjegyzéssel: Ez a javaslat az elmúlt egy év alatt készült, és a Munkabizottság által megvitatott tanulmányokon alapul. Átfogó jellegű tanulmány készült Sándor István részéről a német, az osztrák, a svájci, a francia, az olasz, a spanyol,...

Dr. Pázmándi Kinga: A Tulajdoni (dologi jogi) Munkacsoport 2000. szeptember 13.-i üléséről (PJK, 2000/3., 37-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az ülésen jelen voltak: Sárközy Tamás a munkacsoport vezetője, Adorján Lívia, Komáromi Gábor, Lenkovics Barna, Miskolczi Bodnár Péter, Sándor István Fábián Ferenc, Gyöngyösi Zoltán, Pázmándi Kinga, és Sáriné Simkó Ágnes a Főbizottság titkára. 1. A munkacsoport vezetője ismertette az elmúlt egy év alapján kialakult, és a megvitatott tanulmányokon alapuló javaslatát a Ptk. Dologi Jogi “Könyvének” koncepciójáról. A munkabizottság elfogadta a dologi jog jellegéből adódó technikai megoldási irányokat, mely szerint egyrészt a dologi jogi rész – a széles körű kötelmi szabályozáshoz képest viszonylag szűkebb terjedelmű lesz, másrészt a személyi és...

A Dologi Jogi Munkabizottság 2000. április 26-i üléséről (PJK, 2000/2., 27-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. A Dologi Jogi Munkabizottság 2000. április 26-án 14.00 órakor az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében ülést tartott. Az ülésen megtárgyalásra került: Rakvács József: A közös tulajdon bírói gyakorlatának elemzése és annak tanulságai Zsohár András: A földtulajdon elvi kérdései és a szabályozás sajátossága egy új Ptk. szemszögéből. Az ülésen az alábbi fő következtetések hangzottak el: - A társasház jelenlegi relatív jogképességének szabályozása nem megfelelő. - A Ptk.-ban az elővásárlási jogot a jelenleginél zártabban kellene szabályozni, a bírói gyakorlat által feltért visszaélési lehetőségének kizárásával. - A szövetkezeteknél a részjegyet valódi értékpapírrá...

Dr. Sárközy Tamás: A dologi jogi munkacsoport üléseiről (PJK, 2000/1., 22-22. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1999. november 24-i ülésén a dologi jogi munkacsoport megtárgyalta a következő tanulmányokat: • Hídvéginé dr. Adorján Lívia: A hagyatéki vagyon változásának és az özvegyi jog érvényesülésének gyakorlati problémái; • dr. Fenesi Enikő: A tulajdonjog tárgyának szabályozása az új Ptk.-ban; • dr. Kampis György: A kisajátítás jogi rendezése az új Ptk.-ban; • dr. Kozma Ákos: A tulajdonjogból eredő alkotmányos jogok és korlátozások. A tanulmányokat a vitaülés résztvevői az új Ptk. előkészítése szempontjából hasznosként elfogadták. A dologi jogi munkacsoport 1999. december 21-i ülésén megvitatásra került • dr. Török Gábor: Csődjogi vizsgálódások...

Menyhárd Attila: Észrevételek és javaslatok az új Polgári Törvénykönyv dologi jogi koncepciójának kiegészítéséhez (PJK, 2002/5-6., 7-30. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. I. Alapkérdések 1. Általános megjegyzések A dologi jogi szabályozás koncepciójának kialakítása során érdemes az alapkérdésekből kiindulni. Ezt részben az teszi indokolttá, hogy az 1959. évi IV. tv. megalkotásának idején a maitól gyökeresen eltérő társadalmi és gazdasági feltételek voltak adottak, ami alapvetően befolyásolta a kódex dologi jogi szabályait is, részben pedig az, hogy a XX. század második felének gazdasági és társadalmi változásai olyan kihívások elé állítják a dologi jogi szabályozást, amely a tulajdonjog szerepének és határainak átgondolását teszik szükségessé. Ezek az alapvető kérdések a dologi jogon belül is elsősorban a...

Menyhárd Attila: Az angol ingatlan-nyilvántartás reformja (PJK, 2003/3., 35-38. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Az angol ingatlan-nyilvántartási reform Az ingatlanokról való rendelkezés és az ingatlan-nyilvántartás rendszerében az utóbbi évtizedben, Angliában és Walesben jelentős változások mentek végbe. Ennek következményeként 1990 decembere óta Anglia és Wales egész területén kötelező a jogcímváltozás bejegyzése (nem kötelező ugyanakkor önmagában az ingatlanok felvétele az ingatlan-nyilvántartásba, viszont e kötelezettség eredményeként a legtöbb, az ingatlannyilvántartásba még fel nem vett ingatlanokról való rendelkezés is konstitutív hatályú bejegyzéshez kötött), a nyilvántartás nyilvános (a bejegyzett tulajdonos hozzájárulása nélkül is bele lehet tekinteni), továbbá a nyilvántartás maga már számítógépes alapú, amelyhez 1995 óta számítógéppel...