A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Szerződések tára
Gazdaságijog
A szerződések érvénytelensége
Öröklési jog – Anyagi jog
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
A bizalmi vagyonkezelés
Bejegyzések "bt." cimkével

Julesz Máté: Az Üzleti jog a szerződésekről és a gazdasági társaságokról gazdasági szakembereknek című könyvről

A Sáriné Simkó Ágnes szerkesztésében megjelent Üzleti jog c. könyv egyszerre tankönyv és szakkönyv is. Tankönyv, amennyiben a jövő gazdasági szakembereinek tananyagként szolgál. Szakkönyv, amennyiben jogtudósok által is eltérően használt fogalmak tisztázására vállalkozik. A könyv fontos előnye, hogy az új Polgári Törvénykönyvre (és az új Munka Törvénykönyvére) épül. Az új, ma már hatályos Ptk. nemcsak a kontraktuális és a deliktuális felelősség szabályait tette modernebbé, de az addig atipikus szerződéseket is beemelte a Ptk. bástyái mögé.

A cégek vezetőinek teendői és felelőssége az új Ptké. és a módosult Cégtörvény, valamint a munka- és társasági jogi szabályok alapján

hvgorac_szeminariumA június 17-én rendezett HVG-ORAC szeminárium alapgondolata az volt, hogy a társasági, polgári jogi, cégjogi és munkajogi szabályok (Ptk., Ptké., Ctv., Mt.) a saját tárgykörükre koncentrálnak, a cégek vezetőinek viszont valamennyi rájuk vonatkozó rendelkezést alkalmazniuk kell, méghozzá teljes komplexitásukban. Gál Judit előadása az új társasági és a cégjogi rendelkezésekből indult ki, Pál Lajos pedig a Munka Törvénykönyve szabályaiból, de mindketten az összefüggésekre figyelemmel elemezték a cégek vezetőinek felelősségét és teendőit. Megállapításaik közül a következőkben kiemelünk néhányat.

Dzsula Mariann: Miért kógens a diszpozitív? (CH, 2014/2., 3., 4., 6.)

A cikk a Kúria, a Fővárosi Ítélőtábla, a Győri Ítélőtábla, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Törvényszék, az Egri Törvényszék, a Nyíregyházi Törvényszék, a Szolnoki Törvényszék, a Balassagyarmati Törvényszék bírái és a jogászi szakma más jogterületén dolgozók részvételével a Debreceni Ítélőtáblán 2014. február 4-én tartott szakmai tanácskozás anyagát ismerteti.

Pázmándi Kinga: A kistársaságok és a kft. az új Ptk.-ban – az új Ptké. és az ún. salátatörvény megjelenése után

A HVG-ORAC Kiadó új Ptk.-t a kapcsolódó és az átmeneti szabályokkal együtt bemutató 2014. tavaszi konferenciasorozata március 20-án a jogi személy könyvvel foglakozott. Az átmeneti szabályozás kiindulópontja az, hogy a jogi személyek 2014. március 15-e utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek átállni az új Ptk. szabályozási rendszerének alkalmazására, de legkésőbb 2015. március 15-ig meg kell ezt tenniük. Ez a végső időpont alapítvány, egyesület, kft. és rt. esetében 2016. március 15., szövetkezetnél pedig 2015. június 15.

A jogi személyek szabályozása az új Ptk.-ban – Interjú Sárközy Tamás professzorral

„A Ptk. az útnak csak a fele” (Sárközy Tamás) Az Országgyűlés ezekben a hetekben tárgyalja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot, amelynek elfogadása még idén, hatálybalépése pedig 2014. január 1-jén várható. Az új Ptk. Harmadik Könyvéről, a jogi személyeket szabályozó részről beszélgettünk Sárközy Tamással, a kodifikációs bizottság tagjával. Névjegy Sárközy Tamás 1963-ben szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott, 1969-et követően az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, és a polgári jogi osztály vezetője volt. Jelenleg kutató professzor az Intézetben. 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ban kapott egyetemi...

Wellmann György: A közkereseti és a betéti társaság szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben (GJ, 2011/7-8., 10-13. o.)

A készülő új Ptk. – most már több mint egy évtizedes múltra visszatekintő – kodifikációs munkálatai során a kódex tartalmi kereteit érintő egyik fontos elvi kérdés kezdettől fogva az volt, hogy a gazdasági társaságok joga bekerüljön-e a kódexbe avagy továbbra is külön törvényben maradjon. A társasági jog jeles művelői (elsősorban Sárközy Tamás és Kisfaludi András, de mások is) mindkét megoldás mellett számos szakmai érvet, illetve ellenérvet sorakoztattak fel, dogmatikai érveket és praktikus szempontokat egyaránt. Ezeket ehelyütt megismételni nyilvánvalóan szükségtelen, arra azonban talán érdemes rámutatni, hogy az egyik vagy a másik álláspont érveinek súlyát, vagyis azt,...

Komáromi Gábor: A korlátolt felelősségű társaság szabályainak változásai (GJ, 2011/7-8., 13-17. o.)

A korlátolt felelősségű társaság intézménye 1930 óta jól bevált társasági formának bizonyult. Rendelkezéseinek többsége az 1988. évi VI. törvénybe beépítésre került és a további új társasági törvények sem változtattak érdemben a rá vonatkozó rendelkezéseken. Az a lehetőség, hogy a gazdasági társaságokról szóló rendelkezések a Ptk. Jogi Személyek Könyvébe kerülhetnek, módot adott arra, hogy a kft.-re vonatkozó rendelkezések ismételten áttekintésre kerüljenek. A tervezett változtatások célja konzervatív megközelítéssel az volt, hogy ami bevált és jól működik, azokon változtatás ne hajtsunk végre, az időközben felmerült jogalkalmazási vitákra pedig lehetőség szerint megoldást adjon az új törvény. A korlátolt felelősségű...