A ptk2013.hu-n összegyűjtöttük
Önnek mindazon információkat,
amelyek segíthetnek a 2013. évi
V. törvény (új Ptk.) megismerésében
és megértésében.
Az élettársak és vagyoni viszonyaik
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Polgári jogi iránymutatások, magyarázatokkal
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Felelősség a társasági jogban
Társasági és cégjogi iratmintatár
Kártérítási jog
A bizalmi vagyonkezelés
Öröklési jog – Hagyatéki eljárás
Öröklési jog – Anyagi jog
A szerződések érvénytelensége
Gazdaságijog
Szerződések tára
Bejegyzések "Boytha György" cimkével

Weiss Emilia: Az öröklési jogi munkacsoport 2000. szeptember és október 16-i üléséről (PJK, 2000/4., 25-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. Az öröklési jogi munkacsoport szeptember 11-i ülésén az ági öröklés kérdéseivel, a kötelesrész kérdésével és a szerzői jog és az öröklési jog összefüggésével kapcsolatos néhány kérdéssel foglalkozott. Az ági öröklés témakörében a vita alapját dr. Mecsér Györgyi: Az ági öröklés és az új Polgári Törvénykönyv című tanulmánya képezte, a kötelesrész témaköréből külön tanulmány nem készült ugyan, de rendelkezésre álltak a munkacsoport tagjainak más, az öröklési jog reformjával kapcsolatos tanulmányai, a szerzői jog és az öröklési jog összefüggéseivel kapcsolatos kérdések megvitatását pedig dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és...

Dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk.* (PJK, 2000/3., 13-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A szellemi alkotások jogának ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások joga a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával jött létre. A fejlődés szükségszerűen vezetett a különböző szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az újkor első századaiban még európaszerte diszkriminatív módon és vállalkozásokra tekintettel biztosító közjogi privilégiumok eltörléséhez. A szabad árupiac szükségszerűen megkívánta, hogy minden vállalkozó az uralkodó személyválogatásától függetlenül, egyenlő jogi eséllyel léphessen versenybe. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a verseny fenntarthatóságához valamely meghatározott találmány vagy szerzői mű vonatkozásában a szabad piacon is szükségesnek...

Dr. Boytha György: A szellemi alkotások joga és az új Ptk. (PJK, 2000/2., 46-56. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. A szellemi alkotások jogának ágazati besorolása és kodifikációjának fejlődése világszerte 1.1. A szellemi alkotások joga a polgárosodás függvényében, a szabad piaci verseny kibontakozásával jött létre. A fejlődés szükségszerűen vezetett a különböző szellemi alkotások kizárólagos felhasználását az újkor első századaiban még európaszerte diszkriminatív módon és vállalkozásokra tekintettel biztosító közjogi privilégiumok eltörléséhez. A szabad árupiac szükségszerűen megkívánta, hogy minden vállalkozó az uralkodó személyválogatásától függetlenül, egyenlő jogi eséllyel léphessen versenybe. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a verseny fenntarthatóságához valamely meghatározott találmány vagy szerzői mű vonatkozásában a szabad piacon is szükségesnek...

Csizmazia Norbert, Szilas Péter: Konferencia a polgári jog kodifikációjának vitás kérdéseiről (PJK, 2003/6., 19-23. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! Az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tudományos Diákköre és a Német-Magyar Jogászegyesület által szervezett, 2003. november 5-6-án a Jogi Kar Dísztermében megrendezett konferencián négy, a polgári jogi kodifikáció kapcsán különösen aktuális kérdésben ütköztették álláspontjaikat az egyes témák meghívott szakértői. Bár az alapötlet az volt, hogy az egy-egy témában markánsan ellentétes állásponton lévő előadók vitájának biztosítson fórumot a konferencia, kiderült, hogy a vélemények sokszor nem is állnak olyan messze egymástól, inkább csak a nézőpontok, illetve az előtérbe helyezett szempontok különböznek. A hallgatóság mindenesetre színvonalas, tanulságos, és nem egyszer szenvedélyes elméleti vitáknak...

Dr. Boytha György: A személyiségi jogok megsértésének vagyoni szankcionálása (PJK, 2003/1., 3-6. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. A személyiségi jogok megsértése egyrészt a sértett vagyonát érintő károkozással (kezelési és ápolási költségek, keresetkiesés, másokkal szembeni tartási kötelezettségek elnehezülése stb.), másrészt a személyét érintő sérelem okozásával (testi épség elvesztésének közérzeti és társadalmi következményei, tartós egészségromlás elszenvedése, elvárható életkor megrövidülésének tudata, fizikai szenvedés, lelki megrázkódtatás, kedélybántalom vagy tartós pszichikai károsodás, az életvitel, a személyes körülmények, a személyiségről mások által alkotott kép hátrányos módosulása, közéleti és elhelyezkedési lehetőségek előnytelen megváltozása stb.) járhat. A polgári jogban az elmúlt század során széleskörűen gyökeret vert az igény a személyiségi jogsérelem pénzbeli ellensúlyozására...

Sárközy Tamás: Szervezetek jogállása az új Ptk.-ban (GJ, 2011/3., 3-8. o.)

1. A Ptk. bővítésének koncepciója Az új magyar Polgári törvénykönyvet előkészítő Kodifikációs Bizottság 1998-ban alakult meg, és 10 év alatt elkészítette a Ptk. tervezetét, amelyet 2008 elején szakmai egyeztetésre bocsátott. (A Kodifikációs Bizottság elnöke Vékás Lajos, titkára Kisfaludi András. Tagjai: Boytha György, Harmathy Attila, Lábady Tamás, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Weiss Emilia, Zlinszky János). Az egyeztetés elhúzódására hivatkozva az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008 végén magához vette a további egyeztetést, majd benyújtotta a Kormány törvénytervezetét az Országgyűléshez. A törvényjavaslathoz számos képviselői módosító javaslat érkezett, így azután a 2009 végén elfogadott Ptk. – a 2009. évi...

Boytha György: REFLEXIÓK Dr. Bobrovszky Jenő: "Rejtélyek és fortélyok" című tanulmányához (PJK, 2006/5., 16-27. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is. 1. Rejtélyek, fortélyok és tisztázandó aggályok A know-how világszerte fokozódó iparjogvédelmi jelentősége egyre sürgetőbben igényli kristályosodó fogalmának, a titokvédelem összetett körében való megkülönböztetésének és a rá vonatkozó jogosultságoknak szabatos tisztázását és a polgári jog rendszerébe tagolását. Az innováció és a technológia átadás gazdasági növekedésben játszott egyre nagyobb szerepe, a szabadalmak hatékony alkalmazásának személyes tapasztalat útján szerzett ismeretektől és ezek biztonságos forgalmazásától való növekvő függése következtében mind a jogalkotás, mind a jogértelmező bírói gyakorlat, mind pedig az elmélet szintjén nem csak nálunk, hanem világszerte, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt erjed az ide vágó szabályozás kérdése. Polgári...

Boytha György: A gyűlöletbeszéd polgári jogi szankcionálásának alapjogi keretei (PJK, 2008/1., 10-20. o.)

A cikk letölthető PDF formátumban is! 1. Gyűlöletbeszéd és jog A gyűlöletbeszéd (“hate speech”; “discours de haine”; “Hassrede, Volksverhetzung”) világszerte fertőző társadalmi jelenség, amely egymás megbecsülését, a népesség csoportjainak kiegyensúlyozott együttélését és az ennek érdekében elvárható kölcsönös toleranciát, végső soron a köznyugalmat ássa alá. Jogi megragadása, tényállásba foglalása és szankcionálása a jelenség világnézeti, erkölcsi, gazdasági és politikai gyökereit, vagy akár lélektani indokait is tekintve csupán tüneti, nem pedig oki kezelését jelent. Demokratikus jogállamban végső soron a véleménynyilvánítás szabadságának egyrészt az alapértékű emberi méltóság, másrészt a köznyugalom védelme érdekében szükségessé váló törvényi korlátozásáról, vagyis egymásnak esetenként...